Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 6. szám - Országos Jogászgyülés

106 KERESKEDELMI JOG 6. sz. tanár; előadó: dr. Gallia Béla kúriai biró; titkárok: dr. Pethő Tibor járásbiró, dr. Schulcz Ferenc törvényszéki jegyző és dr. Szenté Lajos ügyvéd, lapunk felelős szerkesztője. — Gallia Béla előadó mély tartalmú előadásában a csődtörvény reformjával szemben a csődelháritó kény szeregyezségi eljárás fentartását indítványozta, a hibák kiküszöbölésének szükségességét hangsúlyozva. Az egész fizetőképtelenség! jog egységes szabályozásának a hive. A csődönkivüli megtámadási jognak külön szabályozását kívánja. Jelen sorok irója az OHE működésében főleg azt kifogásolván, hogy annak az egyezségek létrehozatala körül anyagi érdeke van, amennyiben a jutaléknak nagysága attól függ, hogy az egyezség létrejön-e vagy nem és ebben látván egyik főokát annak, hogy az egyezségek az esetek legnagyobb részében létrejönnek, azt indítványozta, hogy az OHE-nek ez az érdekeltsége intézményesen szüntetessék meg és hogy az OHE működése, minthogy az ma már egy államilag monopolizált védegyletté fejlődött ki, bírói felügyelet alá helyeztessék. A hitel jogi szakcsoport határozata a következő: 1. Az Országos Jogászgyülés a fizetésképtelenség lebonyolítására vonatkozó jogszabályok szervesen egységes olyan szabályozását tartja kívánatosnak, mély az eljárást egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszi. 2. A csődönkivüli kényszeregyezség intézménye — azonban egységes formában — fentartandó. 3. Szükségesnek tartja a megállapítandó megfelelő esetekben a csőd mellett a kényszerfelszámolás intézményét. 4. Szükségesnek tartja a még a csődönkivüli kényszeregyezségi, mint a csőd és kényszerfelszámolási eljárásban a jogászi és gazdasági teendők bifurkációját, s a gazdasági leendőknek megfelelő autonóm gazdasági szerv bevonásával való ellátását. 5. Az anyagi csődjognak a hitelezők tekintetében adott védelme, a csődönkivüli fizetésképtelenségi esetekre is kiterjesztendő. 6. Szükségesnek tartja a büntető intézkedéseknek a fizetésképtelenségek azon eseteire is kiterjesztését, amelyekben csőd nem nyitatott. 7. A csődönkivüli megtámadási jognak még a kódex megalkotása előtti sürgős törvények szabályozását tárta kívánatosnak. sz. I. Választott Bírósági vita az Országos Jogászgyülésen. A jogászgyülés perjogi szakosztályának kérdései voltak, hogy kivánatos-e a) a választott bíróság intézményének, b) a tőzsdebirósági intézménynek ujjonnann szabályozása és milyen elvek alapján? Minthogy e kérdések a hiteljoggal is erős összefüggésben állanak, szükségesnek tartottuk a vitában kifejteni, hogy mi a választott bíráskodást mai formájában, ugy a tőzsdebiróság, mint a kamarai választott bíróságoknál drágának tartjuk, miért is annak olcsóbbá tételét kívánjuk. Még annál fontosabbnak tartjuk, hogy az 1923. évi V. t.-c.-44. §-a alapján a kereskedelmi kamaráknál alkotott választott bíróságok ítélete ellen ne csak felfolyamodásnak, hanem érdemleges felülvizsgálatnak legyen helye. Ezen felfolyamodás még csak nem is ütközik a választott bíróságok aulonomikus jellegébe, amennyiben az igy alakult választott bíróságok, amelyek csak a tisztességtelen verseny abbanhagyását mondhatják ki, alperesre nézve kényszerítő jellegűek, vagyis felperes választásától függ, hogy alperes a rendes bíróságok (törvényszék) elé idéztessék, vagy pedig a kamarai választott bíróság elé. A kamarai választott bíróság ezen herma l'rodita jellegéből folyik, hogy az ily választott birósági Ítéletek ellen az érdemleges félülvizsgálatot meg kell engedni. Mert nem felel meg az észszerüségnek, sem a jogegyenlőségnek az, hogy ha valakit tisztességtelen verseny mliatt abbanhagyásért a rendes bíróság előtt perelnek, az ellen jogorvoslatnak helye van egészen a kúriáig; ha pedig ugyan ezért a cselekményért a kamarai választott bíróság elé citálják, akkor a választott bíróság megfellebbezhetetlen ítélettel dönt ez ügyben. Dr. Lakatos Gyula írásbeli véleményében ugyan ezt az álláspontot foglata e'l. A Jogászgyülés, ugy a szakcsoportban, mint a teljes ülésben, elfogadta ezt az álláspontot és kimodta, hogy kívánatosnak tartja s felülvizsgálat megengedését a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi V. t.-c. alapján működő választott bíróság határozata ellen. — Megemlítésére méltónak tartjuk még azokat a perjogi határozatokat, mely szerint érvényteln az olyan kikötés, mely a választott birósági eljárásban az ügyvédi képviseletet kizárja és hogy a tőzsdebiróság eddigi szabályozásának módosítását nem tartja szükségesnek; kívánatosnak tartja azonban, hogy a budapesti áru- és értéktőzsde saját hatáskörében az eljárás gyorsítása érdekében mielőbb belső reformokoat hajtson végre. sz. I. Hazai irodalom. Kuncz Ödön: A magyar kereskedelmi és váltójog vázlata. Második bővített és átdolgozott kiadás. I. rész: A kereskedőválallatok és a kereskedelmi társaságok. Grill Károly kiadása. — Az első kiadás óta eltelt hét év a bírói gyakorlatban, sőt a törvényhozásban is sok ujat hozott, Kuncz uj kiadása is ehhez idomult. A magyar kereskedelmi jognak gyönyörű előadása és taglalása, melyből mindnyájan örömmel meríthetünk. Egyelőre esak gratulálunk az uj könyvhöz. Dr. Almási Antal: A valorizációs törvény magyarázata. Tébe-kiadás. Ára 6 P. — Szerző az uj törvényt a gyakorlat alapján és a gyakorlat számára magyarázza. Ez a legjobb ajánlólevél a tudós szerző e kitűnő kommentárjának. Dr. Schwartz Tibor: Egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló 192S:Xll. törvénycikk magyarázata. Budapest: Franklin, 1928. 72 lap. — Csak nemrégiben látott napvilágot szerzőnek a valorizációs kérdések fejlődéséről és kialakulásáról szóló könyve, amelyet most követ ez az időközben életbelépett .,valorizációs" törvény szövegét és magyarázatát nyújtó könyvecske. Szerző persze figyelemmel volt előbbi munkájára, amellyel szemben nem akar ismétlésekbe bocsátkozni, az ott kifejtettekre éppen csak utal s igy a valorizációs kérdések genezisét ezúttal nem teszi kifejtés tárgyává. Ámde annál nagyobb alapossággal és részletességgel foglalkozik a törvény rendelkezéseinek bírálásával,