Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 6. szám - Országos Jogászgyülés

6. sz. KERESKEDELMI JOG 107 HAZAI JOGGYAKORLAT. Átértékelés. 77. A valor. törvény 12. §-ának alkalmazása. (Kúria P. IV. 1000/1928. sz. a. 1928 ápr. 17-én.) Indokok: Kiindulva abból, hogy az anyagi jogszabályok értelmében a vétellügyletnek az áru­szállítás tárgyi vagy gazdasági lehetetlenülése folytán bekövetkezett hemteljesedése esetén az előre felvett vételárelölegösszegeket az érdek­kiegyenlités elve alapján az eladó rendszerint ab­ban az értékben köteles a vevőnek visszatéríteni, amely értékben ő azokat kapta, és hogy az adott esetben — minthogy az A. alatt csatolt kötlevél és a B/A. alatt csatolt könyv­Kivonat egybevetett tartalma szerint alperes 1917. évi április hó 20. napján «foglaló> elnevezés alatt az ő részéről minden egyes vagonáru leszállítása alkalmával az áruvételárba beszámítás mellett 100 koronával törlesztendő 50.000 koronát vett lel a felperestől, továbbá, minthogy a szállított áruk vételárai az e tekintetben nem vitás tény­állás szerint az áruk elküldése alkalmával a B/A. alatt csatolt könyvkivonatban feltüntetett módo­kon kifizettettek és az ekként történt fizetések eredményeként maradt fenn a további áruszállí­tásnak gazdasági lehetetlenülése miatt bekövet­kezett megszüntetése alkalmával a visszatérítés tárgyául szolgáló, kereseti 23.665.70 korona tőke­összeg — ezt a vételárösszeget, amely a kifejtet­tek szerint a fennebb megjelölt — foglaló — ci­mén átvett 50.000 koronának az áruszállítások alkalmával még le nem törlesztett részét alkotja, az alperes nem, — amint a fellebbezési bíróság a fennebb megjelölt tényekből vont, nyilván­valóan helytelen ténybeli következtetés utján megállapította, — a B/A. alatt csatolt könyvkivo­natban megjelölt utolsó vételárösszegek, kifizetése alkalmával, azaz 1918. évi június és július havá­ban, hanem a most előadottak szerint 1917. évi április hó 26. napján vette kézhez: anyagi jogszabályt sértett a fellebbezési bi^ róság azzal, hogy a pénzértékcsökkenésből eredő hátránymeglérités't nem a kereseti alapösszegnek most megjelölt átadása napjától, hanem az utolsó áruszállítás megtörténtének időpontjától, azaz 1918. évi szeptember hó 2. napjától, kezdődően itélte meg. Ehhez képest az adott esetben, a fennebb fölhívott anyagi jogszabály értelmében a kereseti tőkeösszeg átértékelését a felperesi felülvizsgálati kérelemhez képest 1917. évi április hó 26. napjá­tól kezdődően kellett a felperes javára megítélni. E pénztartozás átértékelt összegének meg­határozása tekintetében pedig az 1928. évi XII. t.-c. 12. §-a értelmében — figyeilembevéve mind a két fél vagyoni helyzetét és hogy a félek ren­des kereskedői gondosság kifejezése mellett sem láthattak előre a pénz értékében a felek rendel­kezési körén kívülálló gazdasági okok következ­ményeként előállott változást és minthogy fel­peres nem mutatta ki, hogy kellő teljesítés esetén követelését teljes egészében a pénzértékcsökkenés következményei alól megóvhatta volna, továbbá, minthogy az adós. az alperes, az átértékelésnek fennebb megjelölt kezdő időpontját követően le­zajlott forradalmi viszonyok és ezek, valamint a szerb megszállás és az országrészeknek idegen állam keretébe átcsatolása folytán is előállott, a vagyonátmentést nagy részben leheletlenitő gaz­dasági helyzetek folytán a tartozás összegét nem használhatta fel ugy, hogy magát a pénzérték­csökkenés ellen teljesen megvédte és végül, mint­hogy az itt felsorolt körülmények figyelembe­vételével is nincs ok arra, hogy a pénzértékcsök­kenésből eredt hátrány az adott esetben az al­peresre nagyobb vagy kisebb arányban hárittas­sék —, azt az állandó birói gyakorlathoz képest a peres felek között egyenlő arányban kellett megosztani, következéskép a fellebbezési bíró­ságnak az 50%-os átértékelését aránykulcs meg­állapítására vonatkozó döntése az anyagi jog­szabályoknak megfelel, ennélfogva ugy a fel­peres, mint az alperes részéről idevonatkozóan előterjesztett felülvizsgálati panasz alaptalan. Általános. 78. Forgalmi adó eltitkolása miatt tett feljelentés­ből a kincstár elleni járulékigény birói utón nem érvényesíthető. (Kúria P. VII. 6305/1927. sz. a. 1928 márc. 14-én.) Cég. 79. A K. T. 11. §-a második bekezdésében foglal­takból következik, hogy a kereskedő cégébe csak oly toldásokat vehet fel, amelyek a tényleges viszonyoknak megfelelnek és a közönség meg­tévesztésére alkalmat nem szolgálhatnak. (Kúria P. IV. 7183/1927. sz. a. 1928. ápr. 24-én.) Indokok: G. R.-né «Sportex» toldat felvéte lére való jogosultságát arra alapítja, hogy ez a szó az általa forgalomba hozott gyapjúszövet'és bélés­áruk megjelölésére a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1927. évi március hó 5-ről 51.009. szám alatt a csatolt végzés szerint az ő védjegye gyanánt be van lajstromozva. Ez a helyzet azonban megváltozott, mert az emiitett kamara áruvédjegy lajstromozó hivatalá­tól rövid uton megszerzett igazolvány tartalmához képest a fennebb megjelölt szóvédjegy G. R.-né kérelmére 1927. évi augusztus hó 24-én töröltetett. Továbbá a D. Fréres párisi cég bejelentéséhez csatolt m. kir. kereskedelemügyi miniszteri értesí­tés szerint a Sportex szóvédjegy nevezett párisi cég részére szövetáruinak védelmére a berni nem­zetközi irodánál 1922. évi március 6-tól lajstro­mozva van és ugyanazon naptól kezdve az ő ré­szére mint Magyarországon oltalmat élvező véd­jegy van nyilvántartva. E tényállásból folyóan a Sportex toldatnak G. R.-né cégbe való foglalása a tényleges viszo nyokkal ellenkeznék és a közönség oly irányú megtévesztésére vezethetne, hogy nevezett a fel­folyamodó párisi cég gyártmányainak megfelelő szövetáru hoz forgalomba. Ehhez képest a cégvalódiság törvényes köve­telménye kizárja azt, hogy G. R.-né cégében a «Sportex» jelzést használhassa. A másodbiróság ellenkező rendelkezése ellen irányuló felfolyamodásnak tehát helyt kellett adni. G, R.-nek a cégbejegyzési kérvényének visz-

Next

/
Thumbnails
Contents