Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban [3. r.]

5. sz. KERESKEDELMI JOG 91 hogy a bírói gyakorlatban tömérdek konlroverz kérdés fog felmerülni és a jogászvilág nem fogja nélkülözhetni az olyan könyvet amely a törvény elméleti és gyakorlati megvilágítását valósítja meg. \ izsalovszky Endre könyve messze kiemelkedik a divatos, gyorsan készült kommentárok szürke tö­megéből. Benne él a törvény elgondolásaiban és nem csupán a parlamenti és a megelőző miniszte­riális előkészítő anyagot nyújtja, hanem frappáns, a vonatkozó birói gyakorlat abszolnt ismeretét el­áruló jegyzetek tömegét >is, amelyek a nehézségek áthidalására valóban elsőrangúan alkalmasak lesz­nek. Az a munka, amit a szerző végzett, alapossá­gánál, megbízhatóságánál és jogászi mélységénél ingva egyaránt elismerésre méltó. Könyve olyan vezérfonál lesz, amelyre nem illik rá az a mondás, hogy ahol a nehézség megkezdődik, olt elhallgat a kommentár, ellenkezőleg, kedvteléssel ktresi a leg­nehezebb kérdéseket, a várhaló problémákat és azok mélységeibe bravúros készültséggel világit be. A könyvet a Grill Károly könyvkiadóvállalata adta ki. ára 8 pengő. A Biztosítási Szerződés Szabályozásának alap­vető szempontjai az ujabb külföldi törvényalko­tásokban. Irta: Dr. Tirry Sándor Kornél egyetemi tanár. A Szegedi Tudományos Könyvtár IV. kö­tele gyanánt jelent meg ez a 71 oldalas munka, amelynek aktualitást az ad, hogy hazai biztosítási jogunknak reformja küszöbön áll. E reform szel­leme szempontjából ugyanis nélkülözhetetlen azoknak az alapelveknek az ismerete, amelyekből kiindulva a külföldi jogrendszerek ezí a matériát szabályozzák. Ezt a feladatot oldja meg az idé­zett mii. amely a legszélesebb iogösszehasonlitó áttekintést nyújtja a biztosítási szerződési jogot szabályozó modern törvényekről s elesén mutat rá a bennük érvényesülő alapelvekre. Szerző mun­k''ja. aki a kormány megbízásából törvényterve­zetet készített a biztosító szerződésről, nélkülöz­hetetlen támasza annak, aki akár elméleti, akár gyakorlati szempontból foglalkozik a biztosítás ügyével. A munkát a Szeged Városi Nyomda és Könyvkiadó rt. adta ki s ára 6 pengő. Dr. Kovács Marcel ny. kúriai biró. A p>lgári perendtartás magyarázata. (Mákodik kiadás.) Ötö­dik füzet. — Megrendelhető a szerzőnél (I., Csaba­utca 7c.) Egy füzet ára 8 pengő, az első négy füzet \ ászonkötésben 36 pengő. Külön bekötési tábla 3 pengő. Az összeg felerésze előre vagy Utánvéttel fizetendő. Magyar Jogászegyleti értekezések. Az 1928. évi Jogászgyiilésre beérkezett vélemények. 1. kér­dés: Magánjog. (Dr. Almássy Antal, dr. Csorna Kálmán és dr. Dezső Gyula véleményei.) 2. kérdés: Magánjog. (Dr. Málonyai Béla, dr. Sömjén László és Virágh Gyula véleményei.) 3. kérdés: Pol­gári perjog. (Dr. Lakatos Gyula, dr. Újlaki Géz i és dr. Wilhelm Károly véleményei.) 4. kérdés: Hiteljog. Mikép volna a csődügy és fizetésképte­lenségi jog reformálandó. (Dr. Meszlényi Arthur és dr. Tury Sándor Kornél véleményei.) 5. kérdés: Büntetőjog. (Dr. Nagy Emil és Pollák Illés vélemé­nyei.) 6—7. kérdés: Köziigazgatási és pénzügyi jog. Sajtó alatt. Dr. Szenté Lajos: A tisztességtelen versenyről szóló törvény a gyakorlatban. Szerző kiadása. Kapható és megrendelhető kiadóhiv.da­lunkban. Ára 2 pengő. HAZAI JOGGYAKORLAT. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsá­nak 33. számú polgári döntvénye. 63. Az 1923:XXXIX. törvénycikk 2. §-ának első bekezdése szerint járó magasabb kártérítést olyan pénztartozás után is meg lehet állapítani, amelynek keletkezese óta a pénz értéke számba­vehető módon már nem csökkent. Az 1923:XXXIX. törvénycikk a magánjogi el­men alapuló pénztartozások késedelmes teljesí­tése esetében késedelmi kamat helyett kártérítés fizetésére kötelezte az adóst és indokolta ezt azzal, hogy a gazdasági viszonyok bizonytalansága kö­vetkeztében a hitelező a pénztartozásnak az adós részéről késedelmesen történt leljesitése folytán a törvényes késedelmi kamat mértékét meghaladó kárt szenved résziint pénzünk értékének állandó romlása miatt, részint pedig azért, mert a hité­lező a késedelem ideje alatt pénzét a békebeli időkhöz képest magasabb nyereséget biztosító mó­don helyezhette volna el és használhatta volna fel. Az 192fi:XXXVII. lörvénycikk meghozatala idején pénzünk értéke már hoszabb idő óta ál­landó volt s ennek ellenére jelentette ki a tör­vénycikk indokolása, hogy az akkori gazdasági helyzet, különösen a hitelszerzés ismeretes nehéz­ségei még nem engedik meg a régi kamattételek­hez való visszatérést és a pénztartozás késedelmes teljesítése az akkori hitelviszonyok közt is olyan hátrányokkal sújtaná a hitelezőt, amelyeket a tör­vényes késedelmi kamat kellően nem kárpótolna és ezért hosszabbította meg bizonytalan időre az 1923:XXXIX. törvénycikk hatályát. Minthogy ezek szerint az 1925:XXXVH. t.-c. pénzünk értéke állandósulásának tudatában és ezt a körülményt is megfontolva, hosszabbította meg az 1923:XXXIX l.-c. hatályát, a jogegységi tanács nem látott törvényes alapot arra, hogy az 1923: XXXIX. t.-c. 2. ij-ának első bekezdését olyan pénz­tartozásokra korlátozza, amelyek keletkezése óta pénzünk ériéke számottevő módon csökkent, ha­nem a szóban levő vitás kérdést ugy döntötte el, hogy a 2. §. első bekezdése szerint járó magasabb kártérítést olyan tartozások után is meg lehet al­apítani, amelyeknek keletkezése óla pénzünk ér­téke számbavehető módon már nem csökkeni. Őriként értendő, hogy ez a szabály nemcsak az értékében állandósult koronában, hanem a pengőben vállalt pénztartozásokra is kiierjed. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsá­nak 34. számú polgári döntvénye. 64. Ha a késedelmes adós pénztárosát akár birói ítélet, akár szerződés alapján átértékelt (valorizált) összegben köteles fizetni, ebben az esetben az 1923:XXXIX. t.-c. 3. §-a, illetve az 1925:XXXVI1. törvénycikk értelmében a késede­lem idejére az 1923:XXX1X. t.-c. 2. §-ának máso­dik bekezdésében megbatározott mérsékelt ösz­szegii kártérítés jár, amelyet azonban a bíróság a törvényes késedelmi kamat mértékéig is leszál­líthat. Az 1923. évi december hó 13. napján életbe­epetl 192,'). évi XXXIX. lörvénycikk a pénztarto­zás késedelmes leljesitése esetében a hitelezői megillető kártérítésről intézkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents