Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban [3. r.]

90 KERESKEDELMI JOG 5. sz. ülése az ügyvédi kör nagyi érmében, az ügyvédi kamara székházának földszintjén. Tárgy: Kivetés és jogorvoslat adó- és illetékügyekben. Előadó: Nyulászi János ügyvéd. A budapesti ügyvédi kamara székháza a Szalay-ntea és Szemere-ntca sarkán vari; Április 27-én, pénteken délelőtt V2IO órakor: ;i magánjogi (L) bizottság ülése az ügyvédi kör dísztermében. Tárgy: A trianoni szerződéssel kapcsolatos házasságjogi vonatkozások. Előadó: Tóth (.vörgy kúriai biró. Ugyanakkor: a büntetőjogi (IV.) bizottság ülése a kamara I. emeleti dísztermében. Tárgy: Az esküdtbirásködás. Előadó: Dési Géza ügyvéd. Ugyanaznap: délután 1 órakor: a büntetőjogi (IV.) bizottság ülésének folytatása a kamara I. em. dísztermében. Tárgy: Az esküdtbíráskodás. Előadó: Dési Géza ügyvéd. A közigazgatási jog (V.) bizottság ülése a kamara I. emeleti kisebb tanácstermében. Tárgy: Közigazgatási bíráskodás reformja. Előadó: Majzik Viktor közigazgatási biró. A hiteljogi (VI.) bizottság ülése az ügyvédi kör dísztermében. Tárgy: Fizetésképtelenségi jog. Előadó: Gallia Béla kúriai biró. — Április 28-án, szombaton délelőtt V2IO órakor: a hitel jogi (III.) bizottság folytatólagos ülése az ügyvédi kör dísztermében. Tárgy: Fizetésképtelenségi j >g. Előadó: Gallia Béla kúriai biró. Ugyanakkor: polgári perjogi (II.) bizottság ülése az ügyvédi kamara I. emeleti dísztermében. Tárgy: Választott bíróság. Előadó: Kovács Marcell ügyvéd, ny. kúriai biró. Ugyanaznap: délután 4 órakor: Záróülés az ügyvédi kamara I. emeleti dísztermében, este 9 órakor: társas vacsora később megjelölendő helyen. A szabadalmi felsőbíróság megszüntetése. A Budapesti Közlöny április hó 20-iki számában megjelent az igazságügyminiszter és a kereskedelemügyi miniszter 18691/1928. I. M. számú rendelete, mely szerint az 1927. évi XX. t.-c. 1—5. §-aiban foglalt rendelkezések 1928. július hó 1-én éleibe lépnek, vagyis e napon a szabadalmi felsőbiróság működése megszűnik és hatásköre a magy. kir. Kúriára száll át; mely utóbbinak ez ügyekben követendő eljárását külön rendelet fogja szabályozni. Annak idején megemlékeztünk e törvény nagy jelentőségéről és sajnálattal búcsúzunk a szabadalmi felsőbíróságtól, mely mindig hivatása magaslatán állott és kívánjuk, hogy a magy. kir. Kúria ezen előtte teljesen szokatlan és minden esetre nehéz hatásköri önmagához méltóan töltse be. A m. kir. minisztériumnak 1250/1928. M. E. sz. rendelete. 1. §. A csődönkivüli kényszcregyessé^i eljárásról szóló 1410/1926. M. E. számú rendelet 38. és .">9. ig ában emiitett 45 napi határidőt a Pénzintézeti Központ részéről annak lejárta előtt előterjesztett megokolt kérelemre a bíróság több ízben is. de összesen legfeljebb hat hónapra meghoszszabbitja és ezt nyomban közzéteszi. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe s a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Kelt Budapesten, 1928. évi március hó 16-án. A m. kir. minisztériumnak 1560/1928. M. E. számú rendelete. 1. §. A csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról szóló (a Budapesti Közlönynek 1926 február hó 24. napján megjelent 44. számában kihirdeteti) 1410/1926. M. E. számú rendelet 6. §-a második bekezdésének az 5000/1927. M. E. szám alatt kibocsátóit (a Budapesti Közlönynek 1927. évi június hó K-án megjelent 128. számában kihirdetett) rendelettel módosított 1. pontja akként módosul, hogy az adós ilt említett tallózásainak kiegycnliésére e tartozások legalább 60%-ának megfizetéséi köteles az ott emiitett módon felajánlani. Ennek folytán az emiitett §. negyedik bekezdésében a 60% helyébe 70%, az 50% helyébe 60%, a 81. §, harmadik bekezdésében emiitett 50% helyébe 60% s 60% helyébe 70% lép s az idézett rendelet 96. §-a értelmében is a jelen §-ban megállapított legkisebb hányadot kell alapul venni. 2. §. Ez a rendelet 1928. évi augusztus hó 1. napján lép életbe és csak az életbelépése után folyamatba leli ügyekben nyer alkalmazást. Kelt Budapesten, 1928. évi március .'50-án. Adalék a kézizálog-szerzés kérdéséhez. Abban a vitás kérdésben, hogy mikor tekintendő a zálog tárgya tényleges átadottnak, érdekesen döntőit a Kúria VH-es tanácsa (5358/1927. sz. a. 1928 111— 1-én), midőn kimondta, hogy a zálogtárgy birlalójának nyilatkozat® pótolja a záloghitelező kezére történő fizikai átadást. — A tényállás a következő volt: A később csődbe jutott rt. az egyik hitelező követelésének biztosítására viszterhes megállapodással kézizálogul lekötötte a harmadik személy birlalatában levő cséplőkészlétét. A birlaló a hitelezőhöz intézett levélben tudomásul vette a kézizálogul lekötést és ki jelentette, hogy a cséplőkészlétét a hitelező követelésének biztosítására a hitelező részére tartja kézizálogul. A esődtömeggondnok ezt a zálogszerzést azon a cimen támadja meg keresettel, hogy fizikai átadás nem történt s ennek hiányában a zálogszerzés érvénytelen. A Kúria elutasítja a keresetet, mert: a gépek bfrlalójának nyilatkozata pótolja a gépeknek az alperes részére történő íizikai átadását. Kizárólag bírósági hites tolmácsok vállalhatnak hiteles fordítást. A belügyminisztérium 156198/1927. VIII. számú rendeletével a magánfordító irodák működését megrendszabályozta és véget vetett a visszaéléseknek, melyeket ezen irodák nagy része a bírósági hites tolmácsok rovására és a jóhiszemű közönség érzékeny javára évek óta űzött. Hiteles fordításokat, vagy fordítások hitelesítését vállalni a tolmácsokon kivül ezentúl senkinek sem szabad és a bírósági tolmácsok is csak oly nyelvre való hiteles fordításokat vehetnek át, melyre őket az igazságügyminiszter feljogosította. A hitelesen fordítandó ügydarabok gyűjtését, vagyis ily fordítások közvetítését a belügyminisztérium forditó-ügyosztályának hivatalos felvevő helyein kizárólag a Bírósági Tolmácsok Országos Egyesületének az Ügyvédi Kamara székházában (V., Szemere-ulca 10) működő felvevő helye veheti át. Hazai irodalom. Az egyes magánjogi pénztartozások átértékeléséről szóló törvény. A törvényhozás tárgyalási anyagával az irányadó joggyakorlattal és magyarázó jegyzetekkel. Összeállította és a jegyzetekéi iita: (//•. Xizsalovszky Endre igazságügyminiszteri titkár. — Az uj valorizációs törvény anyagi jogi rendelkezései bármily világosak, egészen bizonyos,