Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban [3. r.]

5. sz. KERESKEDELMI JOG 89 járt-e el az inkriminált tárgyak utánzásánál és forgalombahozatalánál és ez alapon marasztaló Ítéletet hozott. Én azonban ezt az álláspontot aggályosnak és a Tvt. 44. §-ába ütközőnek tartom. A Tvt. 44. §-a a kamarákat szigorúan körülirt hatáskör mellett ruházta fel választott bíráskodással. Mikor ezt tette, akkor az lebegett szeme előtt, hogy felperes, aki abbanhagyási keresetet indit, azzal teljesen kiegyenlítettnek tekinti magát: és a tisztességtelen verseny abbanhagyása reá nézve az ügy befejezését is jelenti. A törvény nem akarhatta, hogy felperes spekuláljon, hogy t. i. az abbanh; gyás megállapítása végett elmegy a neki esetleg inkább konveniáló (hogy mely okból, az mellékes) választott bírósághoz és midőn ottan kedvező ítéletet kapott, akkor azzal egyszerűen jelentkezzék, mint számlával, a rendes bíróságnál és ott kérje a kártérítés összegének megállapítását. Én ily frivol játékot nem tudtam a törvényből kiolvasni. De aggályosnak tartom azért is, mert hisz tudjuk, hogy a választott bíróság előtt a kártérítési alapnak, vagyis a tisztességtelen versenynek megállapítása sokszor oly érvek és u. n. bizonyítékok alapján történik, amelyek a bíróságok által alkalmazott perendtartásnak mégcsak liberálisan kezelt mértékét sem ütik meg. Hasonló az eset a választott bíróságok előtt gyakrabban előforduló kereset-kiterjesztések tekintetében is. Felperes keresetet indít pl. azon a címen, hogy alperes egy elnevezést basznál, amely az ö vállalatának védjegyébe ütközik. Ugyant' tárgyaláson látja, hogy keresete nem teljes mértékben vezet sikerre, kiterjeszti keresetét, mondjuk pl. arra, hogy nemcsak az elnevezés, hanem egyáltalában a csomagolás külalakja is összetéveszthető az övével. Vájjon a kereset kiterjesztése egy választot.l bíróság előtt, alperes kifogása ellenére, helyi fogható-e? Konkrét esetben megemeltem e kifogást, mely oda irányult, hogy én csak a keresel tekintetében vetettem magam alá ezen konkrété megalakult választott bíróságnak, ellenben más kérdés tekintetében nem tudom, hogy nem választottam volna-e más bíróságot? A bíróság elvetette kifogásomat. Felvetem azonban itt a kérdést, hogy vájjon a választott bíróság hatásköréi szabad-e másra is kiterjeszteni, mint amire konkrété megalakult bíróság iránti alávetés történt? Gondoljunk csak arra az esetre, hogy ez mire vezethet? Valaki abbanhagyási pert indit egy kereskedő ellen a kamara előtt egy egész lényegtelen kérdés miatt. Alperes látván, hogy egy egész lényegtelen kérdésről van szó, nem sokat törődik a választolt bíróság megalakulásával, aláveti magát az elébe lelt listának. Már mos! mit tesz felperes? A tárgyaláson kiterjeszti kéréseiét egy nagyhorderejű kérdésre, amelynek az alapul szolgáló kérdés csak köpenyül szolgál; amely alatt alperesi egy neki tetsző választott bíróság elé viheti. Ez a kérdés szerintem alapos megfontolást igényel. Ami most már a Jury döntéseket illeti, érdemi szempontból szintén csak a legnagyobb elismerés illeti meg a Juryt önzetlen fáradozásáért. Kiváló szakemberek ülnek benne és előkelő cégek tulajdonosai vezetik annak tárgyalásait. Mint a kamara statisztikájából látjuk, 1927. év végéig 609 panasz érkezeit a Jury elé, melyből 532 egyességgel végződött. Minthogy pedig 77 ügy még folyamatban van. azt lehet mondani, hogy a Jury elé vitt minden ügy egyességgel végződik. — Azonban már az Iparjogvédelmi egyesületben kifogás tárgyává tétetett az, hogy a kamara kiesit mohón nyúl a vitás ügyek elé és oly kérdésekel is a Jury elé visz, amelyeknek elintézésére a felek által fel sem kéretett. Vagy oly ügyekben hoz a Jury döntést, illetőleg alkot és publikál véleményt, amely kérdések még a polgári bíróság előtt feküsznek és melyek még egyáltalában nem értek meg arra, hogy a Jury azokban döntsön. Összefoglalásul megállapítható, hogy az 1923. V. t.-c. azl a hiányt, mit a kereskedelem évtizedek óta érzeti, teljesen betölti. A Tvt. a magyar iparjogvédelem, s a tisztességes kereskedelem legerősebb pillére lett. A törvényben még lehetnek szépséghibák, melyek kijavitandók, de hivatását, a tisztességes üzleti verseny védelmét, teljesen betölti. Midőn tehát egyrészt a legnagyobb elismeréssel emlékezünk meg a törvény kitűnő szerkesztőiről, másrészt hinni szeretnők, hogy ugy a kodifikácíós munka hivatott szervei, mint a jogalkalmazó bíróságok szerény észrevételeiméi az ügy érdekében nem fogják visszhang nélkül hagyni. SZEMLE. KÉRJÜK VIDÉKI ELŐFIZETŐINKET, hogy hátralékos előfizetési dijukat postautalványon haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek, mert nagy kötelezettségeinknek mi is csak igy tudunk eleget tenni. Az 1928. évi országos jogászgyülés programmj-.i. Április 25-én, szerdán este 9 órakor ismerkedő teha-esl a Szenl Gellért-szállóban. Április 26-án. csütörtökön délelőtt 10 órakor: megnyitó teljes ülés a Magyar Tudományos Akadémia nagytér* méhen. Tárgya: 1. Nagy Ferenc, a Magyar Jogászegylet elnökének megnyitó beszéd je. 2. Üdvözlések. 3. Megalakulás. (Elnökség, & titkárok választása, az ügyrend megállapítása.) 4. Hat szakbizottság kiküldése, azok elnökségeinek megválasztása. (A szakbizottságok titkárait a jogászgyülés elnöke jelöli ki.) Április 26-án, csütörtökön délután 4 órakor a magánjogi (I.) bizottság ülése a budapesti ügyvédi kamara I. emeleli dísztermében. Tárgy: Az elmebetegek és fogyatékos elmebetegségnek cselekvő képessége. Előadó: Szladils Károly, egyetemi tanár. Ugyanakkor a pénzügyi (VI.) bizottság