Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - A tisztességtelen versenyről szóló törvény (Tvt.) a gyakorlatban [3. r.]

5. sz. KERESKEDELMI JOG 89 járt-e el az inkriminált tárgyak utánzásánál és forgalombahozatalánál és ez alapon marasz­taló Ítéletet hozott. Én azonban ezt az álláspontot aggályos­nak és a Tvt. 44. §-ába ütközőnek tartom. A Tvt. 44. §-a a kamarákat szigorúan körülirt hatáskör mellett ruházta fel választott bírás­kodással. Mikor ezt tette, akkor az lebegett szeme előtt, hogy felperes, aki abbanhagyási keresetet indit, azzal teljesen kiegyenlítettnek tekinti magát: és a tisztességtelen verseny ab­banhagyása reá nézve az ügy befejezését is je­lenti. A törvény nem akarhatta, hogy felperes spekuláljon, hogy t. i. az abbanh; gyás meg­állapítása végett elmegy a neki esetleg inkább konveniáló (hogy mely okból, az mellékes) választott bírósághoz és midőn ottan kedvező ítéletet kapott, akkor azzal egyszerűen jelent­kezzék, mint számlával, a rendes bíróságnál és ott kérje a kártérítés összegének megállapí­tását. Én ily frivol játékot nem tudtam a tör­vényből kiolvasni. De aggályosnak tartom azért is, mert hisz tudjuk, hogy a választott bíróság előtt a kártérítési alapnak, vagyis a tisztességtelen versenynek megállapítása sok­szor oly érvek és u. n. bizonyítékok alapján történik, amelyek a bíróságok által alkalma­zott perendtartásnak mégcsak liberálisan ke­zelt mértékét sem ütik meg. Hasonló az eset a választott bíróságok előtt gyakrabban előforduló kereset-kiterjesz­tések tekintetében is. Felperes keresetet indít pl. azon a címen, hogy alperes egy elnevezést basznál, amely az ö vállalatának védjegyébe ütközik. Ugyant' tárgyaláson látja, hogy kere­sete nem teljes mértékben vezet sikerre, kiter­jeszti keresetét, mondjuk pl. arra, hogy nem­csak az elnevezés, hanem egyáltalában a cso­magolás külalakja is összetéveszthető az övé­vel. Vájjon a kereset kiterjesztése egy válasz­tot.l bíróság előtt, alperes kifogása ellenére, helyi fogható-e? Konkrét esetben megemel­tem e kifogást, mely oda irányult, hogy én csak a keresel tekintetében vetettem magam alá ezen konkrété megalakult választott bíró­ságnak, ellenben más kérdés tekintetében nem tudom, hogy nem választottam volna-e más bíróságot? A bíróság elvetette kifogásomat. Felvetem azonban itt a kérdést, hogy vájjon a választott bíróság hatásköréi szabad-e másra is kiterjeszteni, mint amire konkrété megala­kult bíróság iránti alávetés történt? Gondol­junk csak arra az esetre, hogy ez mire vezet­het? Valaki abbanhagyási pert indit egy keres­kedő ellen a kamara előtt egy egész lényeg­telen kérdés miatt. Alperes látván, hogy egy egész lényegtelen kérdésről van szó, nem so­kat törődik a választolt bíróság megalakulá­sával, aláveti magát az elébe lelt listának. Már mos! mit tesz felperes? A tárgyaláson kiter­jeszti kéréseiét egy nagyhorderejű kérdésre, amelynek az alapul szolgáló kérdés csak kö­penyül szolgál; amely alatt alperesi egy neki tetsző választott bíróság elé viheti. Ez a kér­dés szerintem alapos megfontolást igényel. Ami most már a Jury döntéseket illeti, érdemi szempontból szintén csak a legnagyobb elismerés illeti meg a Juryt önzetlen fára­dozásáért. Kiváló szakemberek ülnek benne és előkelő cégek tulajdonosai vezetik annak tárgyalásait. Mint a kamara statisztikájából látjuk, 1927. év végéig 609 panasz érkezeit a Jury elé, melyből 532 egyességgel végződött. Minthogy pedig 77 ügy még folyamatban van. azt lehet mondani, hogy a Jury elé vitt min­den ügy egyességgel végződik. — Azonban már az Iparjogvédelmi egyesületben kifogás tár­gyává tétetett az, hogy a kamara kiesit mohón nyúl a vitás ügyek elé és oly kérdésekel is a Jury elé visz, amelyeknek elintézésére a felek által fel sem kéretett. Vagy oly ügyekben hoz a Jury döntést, illetőleg alkot és publikál véle­ményt, amely kérdések még a polgári bíróság előtt feküsznek és melyek még egyáltalában nem értek meg arra, hogy a Jury azokban döntsön. Összefoglalásul megállapítható, hogy az 1923. V. t.-c. azl a hiányt, mit a kereskedelem évtizedek óta érzeti, teljesen betölti. A Tvt. a magyar iparjogvédelem, s a tisztességes keres­kedelem legerősebb pillére lett. A törvényben még lehetnek szépséghibák, melyek kijavitan­dók, de hivatását, a tisztességes üzleti verseny védelmét, teljesen betölti. Midőn tehát egy­részt a legnagyobb elismeréssel emlékezünk meg a törvény kitűnő szerkesztőiről, másrészt hinni szeretnők, hogy ugy a kodifikácíós munka hivatott szervei, mint a jogalkalmazó bíróságok szerény észrevételeiméi az ügy ér­dekében nem fogják visszhang nélkül hagyni. SZEMLE. KÉRJÜK VIDÉKI ELŐFIZETŐINKET, hogy hátralékos előfizetési dijukat postautalványon haladéktalanul beküldeni szíveskedjenek, mert nagy kötelezettségeinknek mi is csak igy tudunk eleget tenni. Az 1928. évi országos jogászgyülés programmj-.i. Április 25-én, szerdán este 9 órakor ismerkedő teha-esl a Szenl Gellért-szállóban. Április 26-án. csütörtökön délelőtt 10 órakor: megnyitó teljes ülés a Magyar Tudományos Akadémia nagytér* méhen. Tárgya: 1. Nagy Ferenc, a Magyar Jogász­egylet elnökének megnyitó beszéd je. 2. Üdvözlések. 3. Megalakulás. (Elnökség, & titkárok választása, az ügyrend megállapítása.) 4. Hat szakbizottság kiküldése, azok elnökségeinek megválasztása. (A szakbizottságok titkárait a jogászgyülés elnöke je­löli ki.) Április 26-án, csütörtökön délután 4 óra­kor a magánjogi (I.) bizottság ülése a budapesti ügyvédi kamara I. emeleli dísztermében. Tárgy: Az elmebetegek és fogyatékos elmebetegségnek cselekvő képessége. Előadó: Szladils Károly, egye­temi tanár. Ugyanakkor a pénzügyi (VI.) bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents