Kereskedelmi jog, 1928 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1928 / 5. szám - Kivánatos-e a tőzsdebiróság intézményének ujonnan szabályozása?

86 KERESKEDELMI JOG 5. sz. lása épen eteknek a szakbiróságoknak ítéleteiben nyilvánul meg leginkább. — Hogy tőzsdei élet valahol kialakuljon, szükséges sok minden mellett az is, hogy megfelelő autonómiája legyen és hogy tagjaira bizonyos üzleti, de sőt fegyelmi hatáskörben bírói jurisdikciót gyakorolhasson. A régi Magyarország mai határai megszűkülték, mégis megmaradt a tőzsdei élete és itt olyan javak és értékek cserélnek máris gazdát, amelyek gyökerei az utódállamokba nyúlnak. A tőzsdei kereskedelmi élet olyan időket él most át, mint amilyen a méhrajzáskor van. — Ha egyszer a méhraj elrepül, nehéz visszaterelni a kaptárba. — Ebből következik, hogy olyan kérdéssel, amely érinti a tőzsde autonómiáját és a birói jurisdikcióját, ok nélkül meg ne zavarjuk. — A tőzsdebiróság hatáskörének megváltoztatását egyébként sem kívánja semmiféle gazdasági érdek, de jogtechnikai ok sem. Mélyreható változást, a tőzsdébiróság intézményének újonnan szabályozásánál a fenti okoknál fogva nem tarthatunk ma kívánatosnak. — Egyébként is alig lehetne ma keresztülvinni anélkül, hogy a tőzsde rendjének egyéb tereit meg ne reformáljuk, ez pedig magának a tőzsdének autonómiáját érintené, — magának a tőzsde tanácsának összetételét, melyet megzavarni csak múlhatatlanul szükséges esetben szabad. — Mégis a tőzsde bíráskodásának ellátásánál két szempontot nem szabad figyelmen kivül hagyni, még pedig azt, hogy olcsó és gyors legyen. — Ami a tőzsdebíróság olcsó voltát illeti, ilt csupán a kincstári és tőzsdei illetékek leszállításának kívánalma áll fenn, miután a tanácstagok birói I u n k ciój a ingyenes. Sokkal szembetűnőbb azonban, hogy a tőzsdebiróság ítélkezésének gyors lefolyását illetőleg sajnosán kell tapasztalnunk, hogy erre nézve nem történik meg minden, ami az adott viszonyok mellett a per gyorsítása tekintetében valóban megtörténhetnék. — A tőzsdebiróság lényegéhez tartozik az, hogy a bíróság megalakulása és az ügy tárgyalása mielőbb megtörténhessék. A budapesti árués értéktőzsde választott bíróságánál a kereset beadása után sokszor 'hónapok, de sőt egy év is elmúlik néha, amig az ügy érdemlegesen tárgyalható. — A bíróság várócsarnokában a hiába meghívott felek tömege vár, mialatt a tanácstermében két vagy három tanács tárgyal. — A feleket gyakran két-háromszor, de sőt megtörtént négy-ötször is meghívják, amig érdemlegesen tárgyalható a pervita. — Ez igen sok hiába való időmulasztással jár és ügyvédi érdek is, hogy ezen változás történjék. Azt sem lehet mondani, hogy a késedelmet tudva, ne kössék ki a felek ezt a bíróságot, mert az ügyek azon fajára, amelyek a tőzsdeteremben kötött ügyletekből származnak — ellenkezőnek írásban kikötése hiányában — a tőzsdebiróság, ügybiróság kizárólagos hatáskörrel. Az eddigi kísérletet a tárgyalások gyorsítására: a titkárok előtti felvétele a tényállásnak, a hármas tanácsok, sőt a kilátásba belyezett egy tagból álló tanács az egyességek, makacsságok, halasztások felvételére nem elegendők. — A titkár előtt érdemleges tárgyalások egyébként a szóbeliséggel és közvetlenséggel alig egyeztethetők össze. — Úgyszintén nem engedhető el az. hogy az ügyek érdemleges tárgyalása — ha a felek kívánják — ne bírói kollégium előtt történjék. Itt mélyebbreható reformra van szükség. A tőzsdetanácsban, amelynek tagjai gyakorolják a funkciót, igen sok olyan tag van, aki nem rendelkezik idővel arra, hogy a bíráskodásban részt vegyen, másrészt a gazdasági életben elfoglalt kitűnő szerepe folytán e tagok nem nélkülözhetők a tőzsde tanácsában. — A tőzsdetanács tagjainak alig több, mint a fele az, aki a bíráskodásban rendszeresen résztvesz. — Ily körülmények között alig érhető el az, hogy a kereset beadása után legalább egy hónapon belül tárgyalás alá kerüljenek az ügyek. — Pedig a tőzsdebirói funkciót akkor teljesiti igazán, ha ezen egyhavi határidőn belül normálisan az ügyek érdemleges tárgyalás alá kerülhetnek. — A módot, amellyel ez elérbető lenne, a tőzsde autonóm testületének magának kellene megtalálni. Egyik mód lenne pl., ha a tőzsde közönsége a tőzsdetanácsosválasztások alkalmával választana külön olyan tagokat is, akik a tőzsde egyéb ügyeiben nem vesznek részt, hanem kizárólag a bíráskodásnál mint tanácstagok működnek. Gondoskodásnak kellene történni arról, hogy a legkülönbözőbb szakokban járatos tagok választassanak. E mellett bizonyos összegnél, pl. 500 pengőnél nem magasabb substratummal bíró ügyek egyes bíró előtt is tárgyalhatók legyenek, de joga legyen bármely félnek a bíráskodásra felhívott tagok közül egy-egy birót a tárgyalást három nappal megelőző időben a részvételre felkérni, amely esetben a hármas tanács döntene az ügyben. Ez vagy ehhez hasonló más intézkedések biztosítanák az ítélkezés gyorsaságát. Egyébként a budapesti tőzsdebiróság ügyforgalma állandóan csökkenőben van, összefügg ez azzal is, hogy mig a tőzsdetagok száma 1923. évben 6052 volt, 1925. évben 3910 és 1927. évben már csak 1351 volt. — Még erősébb a visszaesés a tőzsdei forgalomban. — Ugy, hogy a jövőben a viszonyok valamelyes javulása várható.