Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 4. szám - A kamarai Jury-k és Választott Biróságok joggyakorlata [1. r.]

7S KERESKEDELMI JOG 4. sz. HAZAI JOGGYAKORLAT Turpis causa. 50. Crmipiernek nem jár fölmondási idő. iKúria P. II. 6578/1925. sz. a. 1927 február 10-én.) Indokok: A megállapított és irányadó tényállás szerint az. alperesek, mini az E.-városi demokrata kör» bérlői, a körben üzölt kártyajáték vezetésére u. n. teroupiernek alkalmazlak a felperest. Felperes az alperesektől fizetési nem kapott, hanem a játékosok állal a pinkába fizetett croupier-borravalókból a többi 2- .'5 croupierrel együtl részesedett. Felmondási idő a lelek között kikötve nem lett. Minthogy a nyerészkedő kártyajátéknak, mint jóérkölcsökbe ütköző hazárdjátéknak vezetője, az. u. n. «croupief» nem tekinthető olyan ipari, kereskedelmi, vagy olyan magánalkalmazottnak, aki külön kikötés hiányában, az ipartörvény, illetőleg a magánjogi szabályok értelmében felmondási időre tarthatna igényt, illetőié" ilyen igényre vonatkozólag bírói jogsegélyben volna részesíthető: Rész vény társaság. 51. Annak a meghívóban való közzététele hogy :i társaság mérlege a részvényeseknek a r. t. irodahelyiségében megtekintésre készen áll, nem felel meg a mérlegközzététel kívánalmainak. l Kúria P. ÍV; 4124 1920. sz. a. 1927 február 10-én.) Indokok: A K. T. 198. §-a szerint az. igazgatóságnak kötelessége az évi mérleget az arra vonalközé) felügyelőbizottsági jelentéssel együtl a közgyűlést 8 nappal megelőzőleg közzétenni. A közzététel módját azonban a törvény nem határozza meg, hanem annak a megállapításéi a társasági hirdetmények közzétételének keretében az alapszabályok rendelkezésének tartja lenn. (K. T. 157. §'.) Az alperes részvénytársaság alapszabályai-, nak 59. §-a akként intézkedik, hogy a felügyelőbizottság által helyesnek talált mérleg 8 nappal a közgyűlés előtt az alapszabályok 64. §-ban megjelöli hírlapban teendő közzé. Az irányadó tényállás szerint azonban az évi mérlegnek és a reá vonatkozó felügyelőbizottsági jelenlésnek a fentebbi hírlapban való közzététele meg nem történt, csupán annyi vétetett be az emiilett hírlapban meghirdeteti közgyűlési meghívásba, hogy a mérleg a részvénytársaság irodahelyiségében a részvényeseknek megtekintés végett rendelkezésre áll. Ámde ez az eljárás az alapszabályok által megkíván! mérleg közzétételi módozatnak kétségkívül meg nem felel. Ehhez képest az alapszabályokban a mérleg közzétételére előszabott alakszerűség mellőzése miatt felperes a mérleggel összefüggésben álló közgyűlési határozatokat a K. T. 174. §-a értelmében az abban meghatározott határidőn belül indított keresetével jogosan támadja meg és így az 1925. évi március hó 12. napján megtartott rendes közgyűlésnek nem csupán a fellebbezési bíróság által hatálytalanított, hanem mindazon határozatai, amelyek az elsőbiróság ítélete rendelkező részében felsorolva vannak, megsemmisítendők voltak. Ekkép a prémium fizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak is már alaki okból történi megsemmisítésé folytán e határozat tartalmi jogellenessége kérdésének elbírálása mellőzendő volt. Megőrzés. 52. A megőrző vállalat tulajdonosa vis major esetet kivéve felelős a megőrzés végett átadott áruk elveszéseért tekintet nélkül a vétkességre vagy gondatlanságra, vagy hogy az árukért kapott-e biztosítás utján megtérítést, i Kúria P. VII. 2824/1926. sz. a. 1927 január 25-én.) Indokok: A nem vitás lényállás szerint az alperes molykár elleni biztosító és megőrző vállalat tulajdonosa volt s mint ilyen vette át megőrzés végett a kereseti ingóságokat. A jogszabályok értelmében tehát az erőhatalom (vis majori esetéi kivéve az alperes felelős minden kárért, mely az átvett ingóságok elveszése állal előáll, még akkor is, ha öl az ingók megőrzése körül vétkesség vagy gondatlanság nem is terheli, tekintet nélkül arra. hogy a letéteményes alperes a biztosított ingókért a biztosító társaságtól kapott-e kártalanítást. Minthogy pedig az erőhatalom fennforgása az irányadó tényállás szerint bizonyítva nem lett, — nem sérti az anyagi jogot a fellebbezési bíróságnak az alperest kártérítésben marasztaló ítéleti rendelkezése. irányban fizetés. A 950 1923. M. E. sz. rendelet a belföldi adós által valósággal aranyban vagy külföldi aranyértékben belföldön teljesítendő pénztartozásokra vonatkozik, nem alkalmazható tehát oly esetben, amikor a teljesítés helye külföldön van s a tartozás nem valóságban aranyérmékkel teljesítendő. I Kúria P. IV. 3225/1926. sz. a. 1927 január 18-á:i.) Vasutelleni szolgálali igény érvényesítése. VI Az 1914. évi XVII. t.-cikk 34. és 55. & értelmében a vasúti alkalmazott a szolgálati jogviszonyból eredő magánjogi igényeit a törvény rendes utján esak akkor érvényesítheti, ha a szolgálatból való elboesátása e törvény rendelkezései ellenére, illetve, ha a felmondás vagy a létszámból való törlés szabályellenesen történt volna. (Kúria P. II. 2083/1926. sz. a. 1927 január 28-án.i indokok: Ez a jellegénél fogva kivételes rendelkezés alá a szóbanforgó az az igény, hogy alperes felperesnek a hadifogság tartamára eső illetményeit fizesse ki. kétségtelenül nem esik, erre az esetre tehát fenti rendelkezési kiterjeszteni nem lehet, következésképpen a kii-. Kúria a fellebbezési bíróság téves jogi álláspontjával szemben, az alpeVes felülvizsgálati kérelmének helyt adott és a Pp. 180. i>. 1. pontjára fektetett pergátló kifogásai folytán a pert a Pp. 547., 540. és az 505. ij. értelmében megszüntette. Valorizáció. 55. A valorizáció iránti igénynek a rendes magánjogi elévülési idő alatt ujabb keresettel való érvényesítése a birói gyakorlat értelmében meg nem