Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 4. szám - A kamarai Jury-k és Választott Biróságok joggyakorlata [1. r.]

4. sz. KERESKEDELMI JOG 75 A kamarai Jury*-k és Választott Bíróságok** joggyakorlata. Irta: Dr. Bányász Jenő kamarai titkár, a Jury és Választott Bíróságok titkára. I. A tisztességtelen versenyről általában. Azzal, hogy valaki boldogulásával, megengedett eszközökkel folytatott kereskedelmi, vagy ipari tevékenységével kárt, vagy érzékeny veszteséget okoz versenytársainak, tisztességtelen versenyt még nem folytat. Amidőn tehát általában üzleti tisztességről, «jó erkölcsökről^ beszélünk, alatta az jizletvilág erkölcsi értékelését értjük. (J. 473 — 1926.) Aki tisztességes eszközökkel (a legolcsóbb, a legjobb áru előállításával, vagy munka kifejlésével) igyekszik versenytársának vevő kórét elhódítani és e tevékenységében a személyiség oltalmát célzó korlátokat (név, cég, vállalat megjelölés, védjegy, kiállítás slb.) egyik vagy másik helyen át nem töri, avagy a személyek egész körének üzleti életét a kereskedő és iparos társadalomerkölcsi felfogása szerint, a közönség józan Ítéletének meghamisításával, csalárd machinációkkal károsan nem befolyásolja (szédelgő feldicsérés, származási hely és üzletvitel körülményei tekintetében való megtévesztések, vesztegetés, titoksértés stb.) annak eljárása, tevékenysége: az üzleti tisztességbe, vagy általában a jó erkölcsökbe nem ütközhet. J. 473—192G.) A szándékosság és károsodás nem konstitutív következménye a tisztességtelen versenynek (Vb. 22090—1925.) A versenyző szabad mozgásában egyedüli korlátja az üzletvilág erkölcsi felfogása, illetve az üzleti tisztesség alapján álló kereskedő és iparosérdekeltségnek, az egyes konkrét esetek gondos figyelembevételével adandó szakvéleménye: a kereskedelmi és ipari közfel fogás, amelyet a törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásával, tehát a törvény helyes intencióinak megfelelően, a kamarák kebelében működő Jury-k erkölcsi megítélései adják. Tekintettel arra. hogy a «Jury» szervében a legelőkelőbb, ugy az üzleti, mint általában a társadalmi életben tekintéllyel és erkölcsi súllyal biró, és a konkrét esetek elbírálásánál érdektelen egyének foglalnak helyet, e szerv szakvéleményében az «üzleti tisztesség és jó erkölcs*) egy fogalommá olvad, mint egyenrangú értékmérő szolgál és igy a helyes kereskedelmi és ipari közfelfogás kialakulására vezet. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Juryje a megítélése alá bocsátott konkrét esetekben a panasz tárgyává tett üzleti magatartást, üzleti eljárási, mindenkor a konkrét esetek lénykörülményeinek mérlegelése alapján és a panaszban előadott tényállítások valósá*Rö>iditések« Jury = J., ** Választott bíróságok: Vb. gának feltételezése mellett tartja tnegengedellnek, avagy az üzleti tisztességbe ütköző magatartásnak, meg nem engedeti üzleti eljárásnak. A Jury tehát nem magát az üzleti eljárást, magatartást tekinti általánosságban megengedettnek, vagy az üzleti tisztességbe üiköző magatartásnak. Lehet ugyanis a konkrét eset körülményei között meg nem engedett az olyan magatartás, amely más körülmények között megengedett, így, ha nem magára az eset körülményeire helyezzük a fősúlyt, hanem a cselekményt, az üzleti eljárást minősítjük meg, vagy meg nem engedettnek, a Jury megítélései elvi jelentőségű megállapodások, illetve döntések erejével hatnak, holott a Jury hangsúlyozottan ama egyértelmű felfogásnak ad kifejezést, hogy az üzleti verseny terén analóg esetek nincsenek, a sokszor azonosnak látszó cselekmények is az eset konkrét körülményeinek mérlegelése alapján más és más megítélést eredményezhetnek. Mindenkor a konkrét eset körülményei, a mindennapi élet tapasztalatai, a forgalmi élet jelenségei adják a helyes útmutatást. A Jury megítélésénél különös figyelemmel tekint arra, hogy a vásárló közönség a kellő szakismeretiéi nem rendelkezik, továbbá, hogy az üzleti tisztességet érintő eljárás leggyakrabban nem valamely határozott személy ellen irányul, hanem anélkül, hogy valamely versenytársai hátrányosan befolyásolna, a tett elkövetőjének valóságos vagy látszólagos fölényt, a versenytársnak pedig hátrányt jelent. (J. 1783—1925.) Tekintettel arra, hogy a legmagasabb bírói fórumnak, a Kúriának, még alig nyílott alkalma arra, hogy a tisztességtelen versenykérdéseiben állást foglaljon, a Jury-nék és a kamarai Választott Bíróságoknak elvi jelentőségű döntéseit, iletve Ítéleteit ismertetjük, amely vélemények, illetve ítéletek a bíróságok részéről is megfelelő alkalmazást nyertek. A Jury a versenytörvény rendelkezései alapján, az egyes konkrét esetek kapcsán hozza tehát erkölcsi Ítéleteit. Vezető gondolata, hogy az üzleti tisztesség kérdése nem szakkérdés és igy az erkölcsi Ítélet hozatalból kizárja a versenytársakat (akik szükség eseléh kizárólag mint felvilágosítással szolgáló szakemberek vonatnak be a tanácskozásokba.) Helytelen volna, ha a Jurvnek az egyes konkrét esetek kapcsán hozóit erkölcsi iléle teit, mint elvi jelentőségű «megállapitásokál», ((erkölcsi ítéleteket)) ismertetnők. Legfeljebb irányító, tájékoztató jellegűek. Az alább felsorolt esetek tehát ily értelemben veendők mérlegelés alá. Igy a Jury megítélése szerint tisztességtelen verseny: a vevők fogdosása. a vevőknek az utcán történő megszólítása (.1. 1237 — 1926.); felmondás nélkül távozó alkalmazott