Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 4. szám - Államközi egyezménytervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjoga tárgyában

67 mérvben csökken. A T. általában ezen indirekt utánfizetési kényszer kapcsán csakis azon korlátot látszik felállítani, hogy a vonatkozó közgyűlési határozat nem sértheti meg a mindenfajta egyesülés és igy a részvénytársaság egyik alapkövet képező egyenlő elbánás elvét. A T. ezen álláspontjára következtethető abból, hogy a lő. §. az egyenlő elbánás elvének megsértésére csupán egyféle konkrét lehetőségei teremt, mig a 1Ő9. §. utolsó bekezdése egy másfa jta eljárási módot kifejezel len tilalmaz. A T. ezen álláspontja nyilván az 1900. évi német részvényjogi novellában leli gyökerét, mely hasonlóan a T.-hez kifejezetten csak azt engedte meg, hogy a közgyűlés minősített többséggel elhatározhatja, hogy a társaság szanálása véget 1 az önként ráfizető részvényesek régi részvényeik tekintetében elsőbbségi vagy egyéb külön jogokban részesíthetők. Ezen esetben lehál az alaptőke nem szenved változást, hanem csakis a részvények összetétele, nevezetesen a ráfizető részvényesek régi részvényei elsőbbségi címletekké alakittatnak ái. A Keichsgericht ezen törvényes rendelkezés kapcsán most már azon gyakorlatot fejlesztette ki, hogy az egyenlő elbánás elvének minden másfajta megsértése kifejezeti engedély hiányában törvényellenes és igy megengedhetetlennek tartotta a novella életbelépése után azon, addig általánosan elfogadott gyakorlatot, hogy alaptőkeleszállitás és evvel kapcsolatos részvényösszevonás esetén az önként ráfizető részvényesek részvénvei kisebb arányban vonattak össze, mint a rá nem fizetőké, amikor is tehát a ráfizető részvényes az uj belét által nem uj tagsági jogot szerzett, hanem a régi részvényei értékét konzerválta. Ugy a gazdasági körök, mint a legtöbb jogi iró a Reichsgericht ezen gyakorlatát elhibázottnak és túlságosan formalisztikusnak találta, mert a novella állal kizárólag engedélyezett fenteb!) ismertelelt módozat azon hátránnyal jár, hogy elsőbbségi részvényekel kell kreálni, ami a jövő szempontjából mindkétfajta részvénykategóriára káros halásu szokott lenni azért, mert a gyakorlat azt mulatja, hogy többféle részvény esetén mindegyik kategória árfolyama .sokkal nehezebben emelkedik, mintha csak egyféle részvény létezik. A ráfizetést nem teljesítő s igy törzsrészvényessé degradálódott régi részvényes szempont iáitól az elsőbbségi részvény kreálása azon további hátránnyal jár, hogy az osztalékfizetést ezen kategóriánál majdnem lehetetlené leszi és igy semmiképpen sem indokolható éppen ezen részvényeskategória szempontjából sem, hogy ;i törvény az élet változataival szemben esupán egyetlenegy lehetőséget engedélyez. Ha tehát a T. inndokollan nem tartja sérthetetlennel! az egyenlő elbánás elvét, akkor Ugy járt volna el helyesen, ha a 7á. íj.-nak exemplifikativ értelmet adott volna és igy a bíróság belátására bízná, hogy valamely konkrét esetben az egyenlő elbánás ebének megsértése a társaság érdekei szempontjából igazolható-e és igy nem-e forog fenn a közgyűlési többség részéről a kisebbség kizsákmányolására irányuló intenció. /Államközi egyezménytervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjoga tárgyában/) Irta: Dr. Jacobi Andor ügyvéd. A bizottság a teljesítés helyének törvényét nem fogadhalta el. először azért, mert a teljesítés helye nem okvetlen azonos, lehál éshetőleg két külön egymással talán kollidáló jogrendszert kelleti volna egyazon ügyletre alkalmazandónak kimondani, továbbá azt a. kérdést, hogy mi a teljesittés helye, különböző jogrendszerek különbözőkép állapítják meg és így előbb kellene eldönteni, melyik jogrendszer alkalmazandó, hogy megállapilsuk, melyik a teljesítés helye. A szerződés megkötésének helyéi époly nehéz mindig kétségtelenül meghatározni. Gondoljunk csak a távollevők között kötött szerződésekre. Az is lehet, hogy a felek merő véletlenből valamely közbeeső helyen találkoznak, amelynek hozzájuk, vagy az ügyiéihez semmi kapcsolata és nem volna észszerű, ha annak jogát jelentenők ki alkalmazandónak. A kötelezett hazai joga végül megint kél különböző jogrendszer alkalmazását vonná maga után ugyanazon ügyletre, kétoldalú ügyletekről lévén szó. Ezenfelül előnyben részesíteni a jogellenesen nem teljesítő felel, akii perelni kell. A bizottság egységes és mégis a méltányosságnak legjobban megfelelő elvet keresett. Azt találta, hogy az eladó kötelezettségei azok, amelyek különféleségük és bonyolultságuknál fogva inkább rászorulnak a jogszabályok állal való alátámasztásra, majdnem azt mondtam volna, kibékélésre, mint a vevőé. Ezért méltányosnak találta az eladó jogának az egész adásvételi ügyletre való alkalmazását. Ez tehát az alapelv. Az eladó joga alatt nem az eladó honosság jogát érti az egyezménytervezet, hanem hogy a.z ügylel az eladó üzlete körében történi az *) Részlel szerzőnek a kötelmi jog egységesítése, államközi egyezménytervezet a vételi és szolgálati szerződések nemzetközi magánjoga lárgyában» ehrimel 1927 január 22-én a Magyar Jogászegylet az Interncional Law Association budapesti fiókjának együttes ülésében megtartott előadásából: megelőzően szerző vázolta a nemzetközi magánjog fejlődését, annak fontosságát és azokat a tételes törvényhozás és joggyakorlati és elméleti előzményeket, amelyeket ,.z International Law Association végrehajtóbizottsága állal a nemzetközi kötelmijog kodifikálására 'kiküldött bizottság feladata megoldásánál alapul vehetett,