Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 3. szám - A nyugdíjintézet perelhetősége - Ausztriában - A tokaji bor védelme - Ausztriában - Iparüzési jog korlátozásáért vagy megvonásáért jár-e kártalanitás

3. sz. KERESKEDELMI JOG 53 éveken át» külföldi dohányáruknak közvetítésével foglalkozott. Erre a tényállásra alapítja a felperes a kir. kincstár elleni kártérítési keresetet azzal a jogi érveléssel, hogy az 1912 : XXVI. t.-c.. mely törvény ezt a megelőzőleg szabadon gyakorolható üzletágat pénzügyi halósági engedélyhez kötötte. — a leiperes szerzett jogát nem érinthette, és az engedélynek megtagadásával, a törvény életbelépte előtt általa már gyakorolt jog folytatását az állam csak kártalanítás mellett akadályozhatja meg. A kir. ítélőtábla ezt a jogielfogást nem tette magáévá. Az állami főhatalom, természeténél fogva független, és szuverén akaratának megnyilatkozásában: a törvényhozásban, jogilag korlátlan. Parancsait csak önmaga korlátozhatja, e korlátokai is megváltoztathatja: mert a törvényhozás által kifejezett állami akarat a fennálló joggal szemben is szabad. Az állam törvényalkotási jogát tehát — akarata ellenére — az sem befolyásolhatja, hogy rendelkezései az állampolgároknak, azok egy részének vagy egyeseknek érdekeit közvetlenül vagy közvetve, egyenlően vagy különböző mértékben érintik, mert a jog gyakorlásáért a jogosított fele lösséggel. nevezetesen kártérítéssel általában még a magánjog körében sem tartozik, annál kevésbbé az állam a maga főhatalmának gyakorlásában. Vannak ugyan a magánjogi jogrendszerekben kivételes jogviszonyok, anielyeknél a megengedett jogcselekmények is kártérítésre köteleznek; de ezeket a szórványos jogtételeket kifejezett rendelkezés nélkül más jogviszonyokra kiterjeszteni nem lehet. Már pedig az 1912 : XXVI. t.-c. amely a külföldi dohányáruk közvetítésével való foglalkozást a törvény hatálybaléptétől kezdve engedélyhez köti, semminemű rendelkezést nem tesz a tekintetben, hogy a törvény alapján belátástól függő engedélynek megtagadása esetén kártérítés járna azoknak, akik ezt a foglalkozást a törvény életbelépte előtt űzték. Magánjogi jogintézmények törvényhozási megszüntetésénél a magántulajdon tárgyainak vagy ilyennek tekintett jogosítványok megengedett kisajátításánál és ehhez hasonló közérdekű igénybevételénél agy az elmélet, mint a törvényhozás és a gyakorlat (P. H. T. 165. sz.) szerint, hazai jogunknak általánosságban a kártalanítás ugyan a: irányelve, ámde e: a: elv csaknem kizárólagosan lételes törvényhozási intézkedésekben nyilatkozik meg. amelyek a kártérítésnek rendszerint korlátozott körét és mértékét esetenként határozzák meg, sőt a hártéritést többször kifejezetten ki is zárják (1885 : XXIII. t.-c. 7. 30 §., 1888 : VII. t.-c. 105. §., 1888 : XXXI. t.-c. 7 §., 1888 : XXXV. t.-c. 53. §.) Egyébként ezek a jogelvek és jogtételek a kir. Ítélőtábla jogi álláspontja szerint irányadók sem lehetnek ebben a perben, amelyben nem valamely magántulajdon megszüntetéséről (igénybevételről). megterhelésről stb.). hanem az iparszabadság törvényhozási korlátozásáról van szó. aminek következtében az alperes, az addig szabadon űzött iparát tovább nem folytathatja. A: iparjog nem mayánjog, hanem közjog: az általános szabadság egy részének, az iparszabadságnak alkatrésze. Ebből folyóan az alanyi értelemben vett iparűzési jogosítvány sem mayántulajdon. hanem közjogi jogosítvány, amelynek tartalma a kor és az állam kulturális viszonyainak, a közgazdasági élet mindenkori követelményeinek, az ipari rend és iparfejlődés igényeinek van alávetve s azzal állandóan változik. Az iparjog, mint különben is puszta alapi jogosítvány, nem magánjogi értelemben vett szerzett egyéni vagyonjog; mert a korábbi iparnak igénye sincs arra. hogy a társadalmi fejlődés érdekeivel ellentétesen, körében és tartalmában változatlanul fennmaradjon: hanem minden ipar csak a mindenkori törvényekben meghatározott módon, korlátok között és feltélelek melleit gyakorolható. Hazai jogunk által is elfogadott [1922 : XII. t.-c. 2. §.) ez alapelv mellett nincs e perben jogi jelentősége annak, hogy ipartörvényeink az iparszabadságnak ujabbi korlátaitól a korábbi iparüzőkkel szemben általában eltekintenek (1881: XVIII. t.-c. 22. 1022 : XII. t.-c. 30. §.) és ezáltal egyes gazdasági exisztenciáknak az ipari evolulióval szükségszerűen kapcsolatos és az egyeseket rendszerint igen különböző mértékben érő pusztulását a lehetőségig enyhítették: meri a gazdaságpolitikai belátás gyakorlása az iparjogok természetét meg nem változtatja, különösen pedig az iparjog magánjogi garanciájának az állami kártérítésnek alapját nem adja. Hazai törvényünkben és jogéletünkben nincs oly jogforrás, amelynek rendelkezése vagy akár csak értelme az iparszabadság törvényi korlátozása következtében elvesztett alaki iparjogosultságért TZ állam kártérítési felelősségét kimondaná: ellenkezőleg, a fehér vagy sárga foszforral való gyufagyártás eltiltása és ennek az iparnak megszüntetése által a gyujtóiparra háramló kár viselését törvényhozásunk az 1911 : V. t.-c. megalkotásával, a törvény indokolásában megnyilvánult jogfelfogással a gyujtóipar terhének tekintettel és a szabad ipar. söl az engedélyezett ipar visszaható erejű megszüntetésének elvét ujabb törvényalkotásokban is elfogadta (1022 : LXII. t.-cz. 30. §. III. bek.. 1021 : IV. t.-c. 18. §.) anélkül, hogy azt bárminő kártalanításhoz kötötte volna. Az előadottak értelmében nincsen jogalap arra. hogy a törvény által arra jogosított hatóság belátásától függő engedély megtagadása, vagyis jogos hatósági intézkedés folytán megszűnt iparjogosítványért a kir. kincstár kártérítési kötelezettsége kimondassák. Budapest, 1020. évi november hó 4. napján. I)r. Simay Gyula s. k. tanácselnök, dr. Szobönga Béla s. k. kir. ítélőtáblai biró. előadó, dr. Lőw Tibor s. k. kir. Ítélőtáblai biró, szavazó. Tanácsbeosztás a budapesti kir. ítélőtáblán az 1927. évre. Polgári szakosztály. I. Elnök: Bakó József dr., alelnök I. em. 20. sz. Birák: Suloky István dr., Sztehló Aladár dr., Biber Dezső. II. Elnök: Gólh Ferenc dr., tanácselnök, II. em. 40. sz. Birák: Ludvig Rezső dr., Antalfy Mihály dr., Földváry Oszkár. III. Elnök: Polgár István, tanácselnök, II. em. 22/a. sz. Birák: Alberti Ernő, III. fiz. csop. jeli. felr., Beck Károly dr., Gébért József dr., Bottlik István dr., Kóródy Lajos, Szent iványi Ede dr. IV. Elnök: Csapó Ferenc, tanácselnök, II. em. 24. sz. Birák: Brükler István, III. fiz. csop. je!!. felr., Soós Zoltán dr. V. Elnök: Róth Ferenc dr.. tanácselnök, II. em. 23. sz. Birák: Kecskeméti Emil dr.. kúriai bírói c. felr., Neuhoíd Ferenc dr. VI. Elnök: Schermann István, tanácselnök, I. em. 22. sz. Birák: Sztankay Jenő, Petőcz Gyula dr., Szőke József dr.. Hlaváts Béla dr., Nagy István dr., Tolnay Iván dr. VII.