Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Markenschutz und Wettbewerb

12 KERESKEDELMI JOG 1. sz. adó rámutatott arra, hogy a magyar biró kiáltotta a tüzpróbál a háború alatti ós utánj években, mire nézve elég a gazdasági lehetetlenülés és a valorizáció kérdésére rámutatni. Annál is inkább dicséretre méltó ez. mert csak röviddel ez előtt tartót! dr. Simons, a német Reichsgericht elnöke előadást «Die Vertrauenskrise der deutschen Jusity» cim alatt. Az ügyvéd szerepe a biróé mellett szintén igen fontos, mert az ügyvéd a perben a birót segíti, de egyúttal ellenőrző szerepet is fejt ki. Az ügyvédi tevékenység jogfejlesztő hatását pedig nemcsak a fórumon fejti ki. hanem a szaksajtóban, felolvasásokban stb.. végül pedig a kamarák utján. — Amilyen szép képet nyújtott a Jogászegylet közgyűlése, olyannyira siváraknak mondhatók az általa rendezett felolvasások. Évről-évre megírjuk, hogy itt valami szervi haj lehel, hogy a közönség a felolvasásoktól távol tarja magát. — A választások eredményében pedig feltűnnek főleg azok a nevek, amelyek a választmányból stb.-bői hiányoznak: pozitív irányban pedig, hogy csak mást ne mondjunk, hogy a magyar jogi szaksajtót a Jogászegylet választmányában — egyedül dr. Bakonyi Pál képviseli. Markenschutz und Wettbevverb. Az Iparjogvédelmi Egyesület 20 éves fennállásának alkalmából az egyesület f. hó 12-én jubiláris közgyűlést tartott, melyen dr. Nagy Ferenc b. t. t.. ny. r. tanár, az egyesület diszelnöke megnyitóbeszédében visszapillantást vetett az Egyesület 20 évi működésére, megállapítván, hogy az ipari jogok, különösen a védjegyjog fejlődésében, továbbá a liszlességlelen versenyről szóló törvény létrehozalaláhan, mely ugyan főleg a trianoni békeszerződés kényszere alatt jött létre, s mely az utódállamok között elsőként váltotta valóra a tett kötelező Ígéretet, mily hathatósan működött közre. — A nagy lelszéssel fogadott elnöki megnyitó után Professor Dr. Emánuel Ádler osztrák nyug. államtitkár tartolta meg előadását Markenschutz und Wettbewerb címmel. Érdekes és példákkal illusztrált előadásában rámutatott a tisztességtelen versenyről szóló törvények nagy jelentőségére. A védjegyekkel űzött visszaélések, tehát a védjegybitorlások tulajdonképpen nem egyebek, mint a védjeggyel szemben űzött tiszteségtelen verseny, s a védjegytörvény tulajdonképpen csupán egyik alosztálya a tisztességtelen verseny elleni törvénynek. Ép ezért az angol, amerikai és svájci törvényhozások, továbbá a code civil szerint nem is kellett a védjegyoltalomhoz azok lajtstromozása. Eorditva nálunk. Ausztriában és Németországban, mely utóbbi állam ezirányu felfogására élénk világot vetett előadónak a Reichsgericht gyakorlatából vett néhány példája. A német-osztrák jogi felfogás merevségén rést ütött a Bgb. 826. §-a. majd pedig az 1909. évi német törvény a tisztességtelen versem' ellen. Előadó az általunk szintén recipiált General Klausel (Tvt. 1. §) behozatalát szerencsésnek tartja, mert ezáltal a törvény elasztikussá válik. Példákkal illusztrálja, hogy a Tvt. a védjegyoltalom körét mennyire • kiszélesíti, rámutat különösen a 9. §-ra, amely a nem védjegyzett árut is oltalomban részesiti, holott a törvényhozás talán ezt nem is igy akarta «aber das Gesetz ist klüger als seine Schöpfer». Miként nem védjegyezeit áruval szemben is elkövethető a tisztességtelen verseny, ugy másrészt egy belajstromozott védjeggyel is vissza lehet élni. Meggyőzően mutatta ki előadó azl az érdekes tétélt, hogy a nem lajtsromozható védjegyek is oltalomban részesülnek a Tvt.-ben. pld. <Priméros» szóvédjegy, mely védjegyként nem lajstromozható, azonban az ezzel a szóval elkövetett visszaélések mégis oltalomban részesülnek, a Tvt.-ben, miként az Oh. Ger. kimondotta, eltiltván alperesi az ily jelzéssel ellátott áruk forgalombahozatalától. Mig a védjegytörvény a szóbeli védjegysértést nem ismeri, addig a Tvt. a szóbeli védjegysértés ellen is oltalmat nyújt (9. §). Saját névvel, vagy céggel elkövetett tisztességtelen verseny ellen oltalmat nyújt a Tvt. 8. §-a. Mig a védjegy csupán a belajstromozott árukra, vagy árucsoportokra terjed ki. addig a Tvt. pl. egy áruház, vagy gyár összes árujára kiterjed, még ha nincs is minden árura a védjegy belastromozva, mert a publikum azt hiszi, hogy ez az áru is onnan ered. E szempontból Stiefelwiehs, vagy Mundwasser egyaránt oltalomban részesülnek, ha ugyanezen vállalatból erednek; mert a tulajdonosnak érdeke lehet, hogy védjegye más árura se alkalmaztassák. Ugyanígy a hires «4711» jelzésű kölni viz oltalomban részesül a «4711» jelzésű Strumpfware-vel szemben, meri ezáltal a védjegyzett jó áru vásárló-képessége szenvedhet. (Olvastunk egy német bírósági határozatot, mely szerint ()sram» villamos izzólámpával szemben «Osram> töltőtoll is tisztességtelen versenynek tekintetett és törlése elrendeltetett, azzal az érdekes indokolással, hogy előbbi cégnek nem lehet közömbös, hogy védjegye más árura is használtassák, mivel a háborút követő gazdasági változások folytán nincs kizárva, hogy ö is át akar térni a töltőtoll gyártására. Szerk.) Érdekes példákkal illusztrálta előadó a szó és ábrás védjegyek egymással való kollidálását («Elefánt», «Ankerbrot> védjegyek), vagy a szóvédjegyek oltalmát az idegennyelvü fordítások ellen («Mohr» oltalma «néger» jelzés használata ellen), mert hisz egy idő után összetéveszti az ember a kettői, dacára, hogy különböző szavak, de a fogalom hasonlósága miatt azt hiszik, hogy ugyanabból a vállalatból valók. Előadót, akit a magyar jogászközönség a háboruelőtti előadásából is ismer, nagy tapssal jutalmazta kiváló előadásáért és dr. Nagy Eerenc az előadás kapcsán is kiemelte, hogy mily nagy fontossága van annak, hogy nálunk a Tvt. (1923. V. t.-c.) megalkottatott. — Éppen mai számunkban hozzuk a Kúria első döntéseit tv. ügvekben és felhívjuk ezekre olvasóink figyelmét azzal, hogy közülök a P. IV. 1631/1926. sZ. iléle! még erősen kihívja a bírálatot, mert a Tvt.nek számos §-a van. mely nem kívánja meg terhelt, tehát alperes részéről sem a szándékosságot, így mindjárt az 1. §. 2. bek. is csupán a kártériléshez kívánja meg a szándékosságot. Dr. Szenté Lajos. Közgyűlési határozat megtámadása. Alperes * részvénytársaság alaptőkéje 26.000 részvényre oszlott; ebből 19.000 törzsrészvény, a többi 7000 elsőbbségi részvény volt. Az alapszabályok értelmében a részvénytársaság jogosítva volt az elsőbbségi részvényeket bizonyos feltételek fen forgása esetén egyévi előzetes felomndás mellett 20% felárral visszaváltani. A részvénytársaság 1921 december 22-iki közgyűlésén el is határozta az öszszes elsőbbségi részvények ily módon való visszaváltását s azokat 1922 december 31-ikére fel is