Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Megjegyzések az OHE körüli vitához

L. sz. KERESKEDELMI JOG 11 megállapíthatjuk, hogy az eddigi anyag a múlthoz képest komoly javulásról számol he s a közlések megnyugtató képet tüntetnek lel. így a vasszakma 17 ügyéből 16 ügyben pontosan történtek a teljesítések, az élelmiszer- és vegyiszakma 54 ügyéből 50 ügyben, s ugyanezt a képet kapjuk a többi szakmánál is. A fizetésképtelenségek szempontjából legnagyobb jelentőséggel biró textilszakmá ban 1926 március 5-től 1926 november 16-ig 83 esetben kezdődött meg a teljesítés s a rendelkezésre álló adatok szerint csupán 5 esetben nem tettek eleget kötelezettségeiknek az adósok. Minden jel arra mutat, hogy az OHE előtti egyességek teljesítési statisztikája kielégítőbb lesz a korábbi rendelet hatálya alatt létrejött egyezségekénél, aminek okát három körülményben jelölném meg. Az egyik az. hogy az OHE lehetőség szerint jobban alátámasztott egyességekre törekszik, mindenekelőtt kezes állítását erőlteti, ami statisztikai adatmegállapitásunk szerint az esetek igen jelentős számában sikerüli ott, ahol adós ezt eredetileg nem ajánlotta. A másik hét momentum, melyekről már szólottunk: az eljárás lényeges időbeli lerövidítése és az egyesség megkötése utáni OHE-ellenőrzés inaugurálása. Az egyes konkrét ügyekből merített speeiális kifogásokra nehéz a válaszadás azért, mert ily kérdések megnyugtatóan csak a konkrét eset összes részleteinek alapos kivizsgálása alapján dönthetők el. így azután Szenté kollégám cikkére csak annyit jegyezhetek meg. hogy az OHE minden ügyében igyekszem az eset összes körülményeit alaposan kitisztázni és e részben szakértőinek kiválasztása, a részükre adoll utasítások, végül — és nem utolsó sorban — egy következetesen keresztülvkt ellenőrzési rendszer garantálja azt. hogy e részben a hitelezői érdekek megfelelő védelemre találnak. Ami a/ OHE előtti szavazás rendjét illeti, kétségtelen, hogy amit Szenté cikke sérelmez, az legfeljebb a rendelet, nem pedig az OHE ellen volna felhozható. Logikai hiba lenne az OHE-t tenni felelőssé azért, hogy a jelenlegi rendelet 29. §-a nem tartalmaz kielégítően világos intézkedéseket arra nézve, hogy az az OHE előtti egyesség létrejötténél mily szavazatok jöhetnek figyelembe. E rendelkezés helyesbítését kérte már az OHE az igazságügyminisztériumnál, de megnyugtatásul közölhetem, hogy az OHE által inaugurált gyakorlat szerint, melynek az ország összes bíróságai nagy megértéssel adtak helvét, a rendelet 69. és 72. §-aiban felsorolt külön kielégítéssel biró. vagy rokoni jellegű hitele zők szavazala az OHE előtti eljárásban, sem vétetik figyelembe, hanem ezen szavazalokat az OHE külön jegyzékben mulatván ki, ugy terjeszti a bíróság elé, hogy e szavazatok figyelmen kivül hagyatnak. A rendeld hézagosságát a teljes megértéssel viseltető bírói felfogás segítségével az OHE ilykép a gyakorlatban már meg is korrigálta. Végezetül egy szerény óhajomnak adnám csak kifejezését. Arra kérném mindazokat, akik az OHE dolgait bírálják és azzal a nyilvánosság előtt szóban vagy Írásban foglalkoznak: vegyék maguknak azt a fáradtságot és nézzék meg közelebbről annak munkáját. Meg vagyok győződve arról, hogy ez intézményre vonatkozó kritika, melynek fontosságát és szükségességét magam is a legnagyobb mértékben elismerem, ez esetben az eddiginél sokkal hatásosabb és termékenyebb lenne. ELŐFIZETŐINKHEZ. Van szerencsénk t. előfizetőink tudomására hozni, hogy 1927. évre az előfizetési dij változatlanul évi 12 pengő (150.000 K), félévre 0 pengő ("5.000 K) lesz. Egyes példány ára 1.40 pengő. Jelen számunkhoz a múlt évi T a r t a 1 o m m u t a t ó t csatoljuk és egyben néhány hátralékos vidéki előfizetőnk részére befizetési lapot, kérve, hogy a hátralékot annál inkább kiegyenlítsék, mert ellenesetben a februári számot már nem küldhetnők. SZEMLE. A Magyar Jogászegylet. A Magyar Jogászegylet december hó 8-án tartotta rendes évi közgyűlését a magyar jogászvilág élénk részvételével. Di. Nagy Ferenc b. t. t. t. egy. tanár elnöki megnyitója után a közgyűlés dr. Juhász Andort, a Kúria elnökét az Egyesület érdekéhen kifejtett nagyérdemű tevékenységéért tiszteletbeli tagjává választotta. A közgyűlésen dr. Paj) József, a budapesti Ügyvédi Kamara elnöke. «Törvény, biró és ügyvéd szerepe az igazságszolgáltatásban* cimen tartott előadást. Előadó rámutatott arra. hogy mily viszonyban állanak egymáshoz a biró és a törvény, illetve a többi jogforrások. A magyar jog fejlődésének az iránya az. hogy a biró a törvény alapján tartozik Ítélni, szemben a francia és néniéi jogban mutatkozó u. n. «szabad jog-irányzatlal>>; de hangsúlyozza, hogy a törvénynek nem betűjét kell alkalmazni hanem az értelmét és azt, amit a törvényhozó gondolt, amikor a törvényi megalkotta, melyen tul azonban szerinte a biró nem mehet. Minthogy azonban a törvény nem lát mindig a jövőbe, mig az élet folytonosan fejlődik, az élet sokszor megoldhatlan problémákat vet fel a korábban hozott jog szempontjából. Ha azon bar. a biró jól ismeri a magyar jogot, ha van helyes Ítélőképessége, a meglévő szabályokból is indukció és abstrakció segítségével meg fogja találni a helyes utat a. dolog természetében, a szociális viszonyokban, a gazdasági lehetetlenülésben, a méltányosságban, de soha sem törvényen kivid. Ezért fontos a biró indokolási kötelezettsége. Elő 9?el)tv- BAKSOR