Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - One man company

1. sz. KERESKEDELMI JOG 7 nem tartják fentarthatónak a korlátolt felelősségű társaságot, ha legalább két tagja nincs. Középállást foglal el az uj magyar Kuncz-féle 11. tervezet,35 mely az uj svájci tervezettel36 összhangban azt a körülményi, hogy a társaságnak csupán egy tagja van, önmagában még nem tartja felosztási oknak, de bármely, érdekében veszélyeztetett hitelezőnek jogot ad. hogy a bíróságtól kérhesse a korlátolt felelősségű társaság kényszerfelszámolását. Ilyen esetben a svájci bíró a felszámolást kimondani köteles lesz, mig a magyar biró elrendelheti. A legmesszebb ment a one man company pozitív elismerésében, amidőn a német és osztrák törvények hallgatásával szemben az 1905. évi magyar Pap-féle tervezet37 megállapította (3. §.), hogy ha a társaság cégének bejegyzése és közzététele után tőkerészek átruházása folytán a társaságnak csak egyetlen tagja marad: a társaság mint korlátolt felelősségű társaság fenmaradhat. A korlátolt felelősségű társaság és az angol priváté company minimális két tagjával nagy haladást jelent a one man company fejlődésének történetében. A minimális két tag követelménye szemben a részvénytársasági jogok által megszabott 3—10 taggal szemben quantitative nagy különbség, mégis a két tag és tiz tag között elméletileg nincs olyan differencia, mintha a tételes jogok két tag helyeit az alakuláshoz és fenmaradhatáshoz egyaránt elismernék az egyedül működő kereskedőnek jogát, hogy mint ilyen űzhesse foglalkozását korlátolt felelősség mellett. A különbség a kél és egy személy között nem mennyiségi, hanem minőségi. Már fennebb fejtegettük, hogy nem lehet a jog célja, hogy álntakra terelje a fejlődést. Már pedig, ami ma végbemegy, az nem más, mint a stróman-rendszer legalizálása, ugy a törvényhozás, mint a birói gyakorlat részéről. 33 L. 1. jegyzetben i. m. S35.Kuncz szerint: Németországban, tAusztriában és Svájcban igen vitatott kérdés, hogy lehetséges-e egy olyan kft. fennállását megtűrni, amelynek csupán egy tagja van. [gen tekintélyes részről nyilvánult meg az a felfogás, hogy a tagok számának egy tagra csökkenése ipso jure maga után vonja a társaság megszűnéséi is. minthogy társaságról* csak oll beszélhetünk, ahol legalább kél tag van. A tervezel álláspontja az, hogy valamin! az a körülmény, hogy a részvénytársaság összes részvényei egy kézbe kerülnek, önmagában még nem vonja maga ulán a részvénytársaság feloszlását és megszűnését, minthogy ez az állapot bármely pillanatban megváltozhatik, épugy nem jelenti a kft. feloszlását sem az a tény, hogy a társaság tagjainak száma egyre csökken. Igaz, hogy az egy tagból álló kft. tulajdonképpen a korlátolt felelősségű egyéni cég egyáltalán nem kivánatos intézményét valósítaná meg kerülő uton». (437. és köv. 1.) :iíi II. Entwurf eines Bundesgesetzes betör. Revision der Titel XXIV. bis XXXIÍÍ. des OWigationenrechts. 786. (793. a.) act. :)7 Dr. Pap Dávid: Törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságokról. (Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége Közlemények 22. sz. 1905. december.) Nem feladatunk, hogy pálcát törjünk a stróman-rendszer felett. A forgalmi élet nem nélkülözheti a korlátolt felelősségi formát s ugy segit magán, ahogy tud.38 Ami azonban a gyakorlati ember számára megengedhető, még nem feltétlenül helyes az elmélet és a magasabb szempontok szerint itélő jogász számára. A rizikóját mérsékelni akaró kereskedő etikájának határt szab — nem perhorreszkálható — önös érdeke, a jogtudománynak azonban rá kell mutatnia arra, hogy nem erkölcsös dolog az, ha a való tényállást formális szabályokkal elhomályosítják. Az angol biró a Broderip Salomon-esetben helyes érzékkel tiltakozott a stróman-társaságok ellen, de mi vele szemben más konzekvenciákat vonunk le s a one man company-t nem eltiltani, hanem ennek problémáit rendezni véljük szükségesnek. Hachenburg szerint39 «Das Bedürfnis der Beschránkung der Ilaftung gilt auch für dic Einzelperson; es wáre ein Widersinn, die Beschránkung der Haftung für zwei anzuerkenneri und für einen zu verneinen», s valóban nekünk is ugy tetszik, hogy igaza van Wielandnak is, mikor rámutat,40 hogy »der neue legislative Gedanke wird nicht beim gesellschaftlichen Gewerbebetrieb Halt machen; sobald einmal das Prinzip, wonach limitierte Hall an die unpersönlicheí und *passive Beteiligurig am Unternehmen geknüpft ist, durchbrochen ist. lassen sich auch gegen diese Ausdehnung auf den Betrieb des Einzelkaufmánnes keine principielle Bedenken mehr erheben». S több mint két évtizeddel ezelőtt a német G. m. b. H.-törvény egy jeles kommentátora megjósolta, hogy man . . . wird an dem Unternehmen m. b. H. das einer Person angehoren kaim, die ihre Verantwortung für dieses Unternehmen beschránkt, kehien Anstand nehmen können».41 A fejlődés iránya adva van, s ez elől elzárkózni nem volna helyes. Akkor, amidőn a kereskedő másodmagával — feleségével, vagy akár a boltiszolgájával — de facto alapithat ls Nem napjainkban fordul elő először, hogy a kereskedő rizikójának csökkentése céljából törvényes keretben, de nem a törvényhozó szellemében oldotta meg a felelősség korlátolásának problémáját. Gondoljunk a római jog peculium profectitiumára. Paul Speiser: Die Kapitalanlage der Kollektivgesellschafter c. cikkében (Zeitschrift für Schweizerisches Recht 31. köt.) is figyelmessé lesz. hogy a 1!). század kereskedője a római jogi peculium felé kacsint, s hasonlóképpen Georges Cahn: Die G. m. b. H. im Gesellschaílsrecht insbesondere ihre Stellung zum schweizerischen Obligát ionenrecht: in einer neuen Rechtsspbáre scheinen wir altrömischen Anschauungen zu folgen (2. 1.) :1" Max Hachenburg: Gutachten über die Schatfung eines einheillichen Reehtes der G. m. b. H. für Deutschland, Öslerreich und Ungarn. 486. 1. 10 Zeitschrift für Schweizer Recht. 36. köl. 207 és köv. 1. 41 L. Li'ebinann: Die G. m. b. H. in der Praxis c. cikkéi Deutsche Júristische Zeitung 1902. évf. 329. 1.