Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - One man company

KERESKEDELMI JOG 1. sz. lését nem tiltja, a praesumtio amellet szol, hogy nincs kifogása ellene.22 Látszólag tehát lényeges ellentét van a német és magyar jogrendszer között egyrészről és az angol-francia-olasz stb. felfogás között másrészről. Az ellentét azonban valóban csak látszólagos, mert a stróman-részvénytársaságot egyik sem zárja ki, — és nem volna képes a stróman-társaságok alakulását és fennállását megakadályozni még ha akarná sem. Már pedig a stróman-társaságok lehetősége a one man company-nek, a dolgok mai állása mellett, a punktum saliense. Rendkivjil érdekes az a kisérlet, melyet az angol bíróság tett a stróman-társaságok, s ezeken keresztül a one man company ellen. Az angol bíróságok gyakorlata szerint minden kétséget kizáróan megengedett uzus23 volt a one man company. Számtalan volt azon alakulások száma, melyeknél praktikusan ngy oldották meg a korlátolt felelősség problémáját, hogy a társaságot pl. 100.000 drb. részvénnyel alakítva abból 99994 darabot maguknak tartottak meg, míg hat darabot alkalmazottaiknak, illetőleg családtagjaiknak engedtek át. A nagy hirre szeri tett Broderip-Salomon eset élére állította a problémát.24 Salomon a Broderip részvénytársaságnak tejhatalmu ura volt. Rajta kívül csupán feleségének, fiainak és leányainak volt egy-egy share-je. A cég fizetési nehézségekbe jutott, s kötelezettségeinek nem tudott elegei tenni. Az egyik hitelező erre Salomon urat is perbe vonta, s a bíróság helyt adott a keresetnek azzal az indokolással, hogy a Broderip-cég was a mere alias of Salomon > . A bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a törvényhozás nem kontemplálta a korlátolt felelősség formáját egyedülálló kereskedőkre, s nem akarhatta, hogy a részvénytársaság hét kötelező részvényese közül csupán egynek fűződjön komoly érdeke a társasághoz és a többi hat csupán névleg szerepeljen. A törvény — szerinte — azt célozta, hogy legalább heten álljanak össze independent hona fide members who had a mind and will of their own and were not the mere puppets of an indiviriual, who, adopting the machinery of the Staub—Pinnpr 12. kiad. II. köt. 535. 1. V. ö. Cosack: Lehrbuch des Handelsreehtes 7. kiad. 772. 1., aki szerint csak kél esel lehetséges, t. i. a törvényhozó vagy megfeledkezett, hogy felosztási oknak minősítse azt az esetet, ha az összes részvények egy kézben egyesütnek, vagy oy természetesnek találta, hogy ez felosztású ok, hogy ennek külön felemlítése feleslegesnek látszott. Fejtegetéseiben oda konkludál, hogy egyik sem tételezhető fel. a Uzust mondunk és nem abuzust. V. ö. Staub— Pinner i. m. 533 1.: „Es ist nicht angángig, eine derartige Fortentwicklung des gesetzgeberischen Gedankens, dem das Gesetz nicht entgegensteht, als Missbraueh zu bezeichnen." -4 Francis Beaufort Palmer: Priváté companies 35. kiad. Alfréd F. Top ham átdolgozásában 09. és köv. 1. Act, carried on his whole business in the sanie way as before, when he was a sole trader. Nagy felzúdulás követte az ítéletet, s nagyon hamar kimutatták, hogy a bíró levédeti. Mert a törvény egyáltalán nem kívánja, hogy a bél kötelező részvényes beneficially» és illetőleg «substantialy legyen érdekébe, amint azt az itélei tévesen feltételezi, s amit a törvény nem lilt, az meg van engedve. 1896-ban a House of Lords is foglalkozol! az esettel és szenvedélyes polémiák után úgyszólván egyhangú lag az a vélemény kerekedéit felül, hogy a one man company is not an abuse of the A< I és leszögezték, hogy a törvény nem hét hona fide részvényest ír elő, hanem megelégszik, ha mindegyiknek egy-egy részvénye van.25 A praxisban a one man company problémáját már a nehézkes apparátusit részvénytársaság is megoldotta, de még sokkal könynyebbé tette ezt a korlátolt felelősségű társaság. Kivétel nélkül minden korlátolt felelősségű társasági törvény és tervezet minimálisan két tag részvételét köveleli az alakuláshoz s igy a two-man company-t immár a tételes jogok is befogadták.26 A német27 és osztrák28 (és az utóbbival egyező cseh29) (i. m. b. II.-törvény, valamint a lengyel törvény30 azonban csak a társaság" alakulásához követeli meg legalább két tag részvételét, s a társaság fenmaradását nem gátolja, ha üzletrészei egy kézben egyesülnek.31 A francia32 és a bolgár33 törvény, valamint az olasz34 tervezet viszont a teljes negáció álláspontjára helyezkednek s 25 Igen helyesen mutatott r,á Lord Macnaghten. hogy minden hitelező „is entitled lo get and hold the best security the law allows hím to take. > (Palmer i. m. 75. 1.) 28 Parisius—Cruyer: Gesellschaften mit beschránkter Hátimig 41. I.: Zu dem Abschluss des Vertrages gehören • mindestens zwei Gesellschafter, spáter kann die Gesellschat't auch mit einem Gesellschafter (Einmanngesellschafl) í'ortbestehen (R. G. 68. 172.). Hermáim Staub: Kommentár zum Gesetz betr. die G. m. b. H. 29. 1.: Eine G. m. b. H. kann auch zwischen zwei Personen gcschlossen werden, so'z. B. auch zwischen Eheleuten.» Jean Lepargneur: La loi nouvelle sur les sociélés á responsabililé limitée 27 1.: Encore fáut-il, bien entendu, qu'il y ait au moins deux membres (art. 5.) car un individu isolé ne saurait prétendre constituer á lui seul une sociéte». A részvénytársaság mint one man company de lege lala nem kifogásolható, de nem is kívánatos, inkái)!) átmenti állapotként elviselhető, kivételes jelenség; a korlátolt felelősségű társaság, mini one és two man company azonban addig, mig a korlátolt felelősségű cég nem nyeri meg a törvényhozók tetszését, oly expediens, melyei a gyakorlat alkalmazni, s a tudomány elismerni kénytelen. 27 1892. évi április 20. törvény. 28 1906. évi március 6. törvény. 29 Csehországban az osztrák törvény maradi érvényben :!" 1919. évi február 8. törvény 2. act. " Ugyanígy a Kuncz-téle 1921-ben készüli I. tervezel is. 32 1925. március 7. törvény 5. act. 83 1924. évi május 8. törvény 105. act. 0. p. 14 249. art.