Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - One man company

1. sz. KERESKEDELMI JOG 8 gánjpgi rendelkezései belvízi hajózási jogunk területén korszakalkotó jelentőségűek. Eddig csupán a tengeri magánjogban volt nálunk lehetséges, főként a tengeri kereskedelmi hajók lajstromozásáról szóló 1879. évi XVI. t.-e. 12. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében, jelzálogjog szerzése, ez a tengerjogi rendelkezés is azonban rendkívül hiányos volt, az idézeti törvényhely csupán annyit mondott, hogy a hajólajstromban rovat szolgál jegyzeteknek, igy a hajó vagy hajórészletek elzálogolásának. az elzálogolások átruházásának és törlésének stb. beiktatására. A legújabb brüsszeli tengerjogi egyezmények, amelyekhez előreláthatóan Magyarország is csatlakozni fog, a tengeri hajóra szerezhető zálogjog intézményét a nemzetközi jog részévé fogják tenni és igy tengerjogi vonatkozásokban meg fog szűnni az a leheletlen állapot, hogy az egyik állam nem respektálja a másik állam joga szerint érvényesen megszerzett tengerizálogjogot. Nagy akadálya volt ez a tengeri magánjog kifejlődésének. A belvízi hajózás nemzetközi jogának ugyanilyen kiépítésén fárad most egy, a Népszövetség fenhatósága alatt álló hajózási bi zöttság, amely a folyó évben Strassburgban megkezdett tanácskozásain — a főbb, hajózható belvizekkel rendelkező államok képviselőinek bevonásával — a belvízi hajójelzálog jog nemzetközi intézménnyé tételél, külön nemzetközi egyezményben szabályozását is felvette a programúijába. Nagyon természetes, hogy ily egyezmény a folyami hajók magánjogi jogbiztonságának előmozdítására szolgálna, meri hiszen más volna a helyzet, ha példáid egy magyar hajóra itthon szerzet! hajójelzálogjog Németországban vagy Romániában stb. is teljes elismerésre találna. Addig is azonban, amíg ezek a nemzetközi jogi törekvések teljesen megérnek, nem várhatunk. Belhajózási érdekeink sürgős követelménnyé tették a hajójelzálogjog jogintézményének megalkotását. Dunai pozíciónk ezzel is erősödni fog, amint a német belhajózás az 1895. évi belhajózási kódex és a német polgári törvénykönyv hajójelzálogjogi rendelkezései megalkotása nyomán is rendkívül fel lendüli. A javaslat szerint a nemzeti lajstromozás hatálya alá nem vonhatók a külföldi hajók. Ez körülbelül megtelel — addig, amig e tekintetben a nemzetközi egyezmények egységes jogot nem fognak alkotni — a legtöbb európai törvényhozás álláspontjának is. Az 1894. évi angol 'Merchant Shipping Act. a lajstromozási a hajó tulajdonosának angol nemzetiségéhez köti; a német belhajózási törvény a lajstromozás fellételéül, a német folyókon és egyéb bel vizeken folytatott hajózást állapítja meg s csak azl kívánja meg, hogy a hajó illetőségi helye Németország területén legyen; a svájci hajólajstromba külföldi belvízi hajókat is lei kell venni, de csak akkor, ha anyakikötőjük Svájcban van; az 19.25. évi francia javaslat csak a francia nemzetiségű hajé>k lajstrom*, zását engedi meg. A javaslat nyilván a tengerjogi analógiából indul ki s minthogy az 1879:XVI. t.-c. a tengeri hajónak a hajólajstromba beiktatását a hajó magyar jellegéhez kötölte, itt sem lehetett másból kiindulni A legújabb, 1926. évi német törvény az épülőfélben lévő belvízi hajókra is lehetővé leszi a hajójelzálogjog szerzéséi akként, hogy ezek különleges lajstromba lesznek bejegyezve. A mi törvényjavaslatunk e vonatkozó gyakorlati szükség jelentkezéséig várakozó álláspontra helyezkedett ebben a tekintetben de nem zárkózott el előle, amennyiben felhatalmazást ad a minisztériumnak, hogy az épülőfélben lévő hajókra rendeletlel terjeszt1 hesse ki a javaslat rendelkezéseit. Az uj hajózási kódex ismertetett rendelkezései remélhetőleg alkalmasak lesznek arra, hogy belvízi hajózásunk hitelhez jusson és ezzel a mai nagy versenyben is megőrizhesse felsőbbségéf a Dunán és a Tiszán, Széchényi, Vásárhelyi és Baross Gábor nagy belvizeinek zavartalan hajózhatása a magyar teremtő géniusz munkája. A magyar jog géniuszát sem szabad azokról kitiltani. One maii company* Irta: Dr. Szende Péter Pál budapesti ügyvéd. A modern hiteljogok kivétel nélkül ismer-' nek és elismernek oly társasági alakzatot, sőt alakzatokat, melyek többé-kevésbé a korlátolt felelősség elvén alapszanak. A betéti társaság kültagja csak belételével (K. T. 139. §.) felei; a korlátolt felelősséggel alakult szövetkezet tagjai csak lekötött üzletrészük erejéig kötelezvék (K. T. 231. §.), a részvénytársaságnál a részvények tulajdonosai csak részvényeik erejéig felelősek (K. T. 147. §.), és a sajátképpeni korlátolt felelősségű társaságnál minden egyes lag csupán égy meghatározott összeg beszolgáltatásáért felel a társaságnak.' Az elv magja ugyanaz, a felelősség rendszere1, azonban másmásképpen épült ki a személyi egyesüléseknél, mint a lőkéslársaságoknál és ismét máskép a közöttük középállási elfoglaló korlátolt felelősségű társaságnál. De lege lala, s a korlátolt felelősségű társaságot illetőleg hazánkban de lege ferenda, a társaságoknak a felelősségnek korlátok közé való szorítására módjuk van. Hogyan áll e kérdés azonban az * Részlet szerzőnek .t korlátolt felelősségű társaság* cifhü sajtó .alatt levő monográfiájából. 1 Kuncz Ödön előadói törvénytervezete a részvénytársaságról, szövetkezelekről és korlátolt felelősségű társaságról. I. (Röviden Kuncz-féle tervezel ) ;Í;54 §.