Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 1. szám - Törvényjavaslat a hajójelzálogjogról

2 KERESKEDELMI JOG 1. sz. fejlődjék. Ez a gerince a törvényjavaslatnak, ez a legfőbb rendelkezése, mert közgazdaságilag ennek van a javaslat intézkedései közölt a legnagyobb jelentősége. A javaslat szerint minden magyar belvízi hajót, amely az ország területén, vagy azon kivid lévő belvizén, ha nem is keresetképpen, személyek vagy áruk fuvarozására szolgál és amely a megengedett legnagyobb bemerüléskor több mint hnsz tonna vizet szőrit ki helyéből, a budapesti központi kir. járásbíróságnál mint tkvi hatóságnál vezetett hajólajstromba be kell jegyezni. Ez a hajólajstrom a javaslat szerint a hajókra vonatkozó jogviszonyok bejegyzésére szolgál; minden egyes hajóra vonatkozóan külön sorszám alatt külön lajstromivet kell nyitni, amely, mint a telekjegyzőkönyv, A, B és C lapokból áll. A lajstromivek tekintetében a telekkönyvekre fennálló jogszabályokat megfelelően alkalmazni kell. A hajó bejegyzését a hajólajstromba a hajótnlajdonos köteles kérni, a lajstromozott hajóra csak olyan jogot lehet bejegyezni, amely a magánjog szabályai szerint az ingatlanokra telekkönyvileg bejegyezhető. A lajstromba bejegyzett hajó, vagy részbirtoka tulajdonjogának megszerzéséhez a hajólajstromba bejegyzés szükséges. A lajstromba bejegyzett hajó vagy egyes részbirtokok tulajdonjogának átruházására vonatkozó szerződések csak akkor érvényesek, ha közokiratba, vagy a polgári perrendtartás 317. §-ának megfelelően kiállított magánokiratba vannak foglalva. Bérleti jog bejegyzése ugyancsak közokiratban, vagy ily»magánokiratban engedhető meg. Amint már említettük, a javaslat magva a hajójelzálogjog. A javaslat szerint a lajstromozott hajóra, vagy annak egyes részbirtokára zálogjog Csak a zálogjognak a hajólajstromba bejegyzésével szerezhető, vagyis hajójelzálogjog alapításával. A hajójelzálogjog kiterjed a hajó alkotó részeire s olyan tartozékaira is, amelyeknek tulajdona nem harmadik személyt illet. A hajó tartozékaihoz számittatnak mindazok a dolgok, amelyek annak állandó használatára szolgálnak, igy a hajócsónak is. Kétség esetében a hajóleltárban felvett dolgok a hajó tartozékainak tekintetnek. Ha a jelzáloggal terhelt lajstromozott hajó a tulajdonos javára tűzkár vagy más kár ellen biztosítva van, a jelzálogjog kierjed a biztosító ellen kár esetében támasztható követelésre is. A tulajdonos a biztositótól a kár fejében járó összegnek saját kezéhez megfizetését követelheti, ha biztosítékot ad arra, hogy ezt az összeget a biztosított hajó helyreállítására fordítja. Egyebekben a hajó jelzálogjogra és aljelzálogjogra, az ingatlanjelzálogjogra vonatkozó általános rendelkezéseket — hacsak a javaslat mást nem rendel — megfelelően alkalmazni kell. Egyetemleges jelzálogjog bajóra és ingatlanra együttesen nem szerezhető. Lajstromozott hajóra megtartási jogot gyakorolni nem lehet. A jelzálogjog bejegyzésének alapjául szintén csak közokirat, vagy a perrendtartás idézett §-ának megfelelően kiálitott magánokirat szolgálhat. A jelzálogjoggal terhelt bajónak külföldre, külföldinek, vagy nem magyar állampogár. nem itt bejegyzett társaság részére történő elidegenítése vagy zálogbaadása a jelzálogos hitelezővel szemben csak bejegyzése esetében hatályos, ily beleegyezés hiányában az elidegenítés, vagy zálogbaadás a javaslat szerint vétség. A hajójelzálogjogra vonatkozó most idézeti javaslati rendelkezések szerint tehát megszűnik a lajstromozott hajó tekintetében a zálogjogszerzésnek az a módja, hogy a hajót kézizálogba adták. Ez megbénította a hajóhitel kifejlődését, pedig éppen a hajóhitel az, ami versenyképességünk fokozásához ma elengedhetetlen követelmény. A hajó kézizálogbnadása a hajó forgalmának, keresőképességé nek jelentékeny vagy teljes korlátozásával járt. A javaslat főcélja éppen az volt, hogy a/ ingóságot alkotó hajó a zálogjogszerzés tekin tétében kiragadtassék az ingójog köréből és quasi mint ingatlan jöjjön figyelembe, ugy, ahogy az a tengerjogiján is már régi időtói fogva megvan. így tehát a lajstromozott hajó ingó-jellegének érintése nélkül egyes vonatkozásokban a jelképes ingatlan jogi természetével fog bírni, ami tehát egyrészről kizárja az ily hajókra a megtartási jog gyakorlását, másrészről a zálogjog helyébe a jelzálogjog átül tetésére vezet a hajójelzálogjog képében. A jelzálogjog átültetéséből következik, hogy a végrehajtási eljárásban is az ingalanvégrehajtás jogának alapvető elveit kell itt is alkalmazásba venni. Ebből folyik a javaslat nak az az álláspontja is, hogy a lajstromozóit hajóra és tartozékaira vonatkozó végrehajtás tekintetében, eltérő rendelkezés hiányában, a végrehajtási eljárásnak az ingatlanokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Természetesen a bejegyzési kötelezettség alá nem eső belvízi bajóra vonatkozó végrehajtás ezután is az ingókra vonatkozó végrehajtási eljárás általános szabályai szerint fog történni. A lajstromozott bajókra azonban az ingatlanvégrehajtási jog fog kiterjedni. Mindezáltal a javaslat, gyakorlati szükségből kiindulva, árverés esetére a kikiáltási árat fixí rozza, a hajó helyhez nem kölhelőségére tekintettel pedig a lajstromozó hatóságra bízza, hogy a felek meghallgatása után állapítsa meg az árverés határnapját és színhelyét. A javaslatnak ezek a teljesen újszerű ma-