Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 7. szám - A kamarai Jury-k és Választott Biróságok joggyakorlata [3. r.]

7. sz. KERESKEDELMI JOG 119 nak ócsárlása, a versenytárs kipellengérezése, ((nyilvánosságra hozom üzelmeit*, «nem tartja be szerződéseit)). (J. 18016—1925.) Elegendő a versenytörvény tiltó rendelkezéseibe ütköző egyetlen eset (levél) igazolása. (Vb. 1292—1925.) Mindazonáltal a bizalmas természetű, másfelől mint ilyen, a kritika korlátainak határán belül mozgó egy-két levél elküldése még nem állapitja meg a tisztességtelen verseny fenforgását. Az ily természetű levelek rendszeres, tendenciózus terjesztése azonban már erkölcstelen. (J. 17601—1927., Vb. 12952—1925.) ((Áruja hasznavehetetlen, fabatkát sem ér)) (J. 26856—1925.), ((Jóravaló kereskedő, de nem rendelkezik elegendő tőkével, hogy valamirevaló árut raktáron tarthasson», ((Jobb áruja nem is lehet» (J. 1783—1925.) ((Jónevü szabásza már nem dolgozik nála)), ((Jobb munkásait el kellett bocsátania*, «Már nem is tudja szabászát fizetni)) (J. 1783—8—1925.) ((Anyagi nehézségekkel küzd)), ((Nincs vállalata fentartásához elegendő tőkéje* (J. 1783— 25—1925.), Tisztességtelen fegyverrel küzd* (J 1783—24—1925.) kitételek a verseny-törvény tiltó rendelkezéseibe ütköznek. (Vb. 239 —1927.) Ha valaki egy versenytársáról a fentidézett valótlan híreket terjeszti, — még akkor is, ha a hirt általános pénzügyi krizis idején terjeszti, — amidőn tudvalevőleg a kereskedők önhibáján kivül bekövetkezett és napirenden levő fizetésképtelensége miatt egyeseknek szemrehányást tenni nem lehet, tisztességtelen versenyt folytat, — sőt eljárása fokozottabb mérvben erkölcstelen. (J. 1783— 1925.) VIII. Az üzleti vagy üzemi titok elárulása, vagy jogosulatlan felhasználása. Ha a versenytárs gondos munkával, fáradsággal és tetemes költséggel az árutermelésre és üzlete folytatására kiváló fontossággal biró üzleti avagy üzemi eljárást vezet be, amely bár nem abszolút uj, de üzlete sajátosságához simul és amelyről csupán a beavatottak avagy bizalmas közlés utján az iparvállalatnál alkalmazottak szereznek tudomást, ugy a versenytársnak kiváló és a versenytörvény által is védett érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az eljárás, avagy használati mód, amely nem közismert, avagy törvényes (szabadalom, ipari minta) oltalomra nem alkalmas, ipari ügyesség, ötlet, megvalósulási alak, gyártási gondolat stb. titokban maradjon. Bármely csekély átalakítás és módosítás, ha az a gép használhatóságát és teljesítőképességét bármily csekély mértékben is fokozza, számot tarthat arra, hogy üzleti titoknak minősíttessék, amennyiben a legcsekélyebb átalakítás, ha bármily kevés értékkel is bír a gép jobb munkaképessége tekintetében, a felfedezőnek olyan üzleti eredményt biztosíthat, amely reánézve jelentőséggel bírhat. E felfogásnak megfelelően, a választott bíróság megállapította, hogy a felperes által eszközölt lényegtelen módosítások és átalakítások is, a felperes üzemi (gyártási) titkainak tekintendők. A bíróság indokolásából mint érdekeset kiemeljük még, hogy a választott bíróság az üzleti titok fenforgását éppen abban a körülményben látta beigazoltnak, hogy az alperes állal felfogadott alkalmazott, aki megelőzőleg a felperesi versenyvállalatnál teljesített szolgálatot, az alperesi vállalatnál felperesnek ezeket a «lényegtelen» újításait az alperesi gyárban belépésével egyidejűleg nyomban alkalmazta. (Vb. 26889—1926.) Az ily titok kitudakolása, amennyiben a versenytárs ahhoz árulás utján, vagy a jó erkölcsbe ütköző bármely más módon jutott (üzleti érintkezésben, hivatalos eljárásból kifolyólag, diszkréció megsértésével, stb., stb.) feltétlenül tisztességtelen verseny. (J. 1240— 1926.) Eldöntendő kérdés tehát, vájjon az alkalmazott munka minőségénél fogva megtudott, avagy rábízott üzleti titkot árult el, avagy azt pl. a gazdája távollétében csente el (lerajzolta a modellt). Utóbbi esetben felelősségre vonható az alkalmazotti viszony megszűnése után is, mig ellenesetben a törvény értelmében nem követett el tisztességtelen versenyt. A cselekménynek tehát a törvénybe (csalás, okirathamisitás, lopás, ingó dolog rongálása, levéltitok vagy magánlaksértés, stb., stb.), vagy a jó erkölcsbe kell ütköznie. Az üzleti titok nyilvánosságra hozatala már magában véve tisztességtelen verseny. (J. 1162—1927.) A tisztességtelen versenyről szóló törvény tiltó rendelkezései szerint az a versenytárs, aki alkalmazottját, vagy bárkit felbérel azzal a célzattal, hogy a versenyvállalat üzleti titkait kifürkéssze és azután azokat a saját üzemében felhasználja: tisztességtelen versenyt folytat. Ugyancsak tisztességtelen versenynek minősíti a törvény az elorozott üzleti titkoknak, gyártási eljárásoknak puszta felhasználását is, feltéve, hogy azoknak titok jellegéről a versenytársnak tudomása volt. A kamarai választott bíróság konkrét esetek kapcsán ismételten jutott abba a helyzetbe, hogy a fentérintett törvényes intézkedéseket gyakorlatilag alkalmazza. A választott bíróság a peres ügyek elbírálásánál közvetlen és teljes bizonyítékokat követel arranézve, hogy a versenytárs valóban felbérelte-e a versenytársának üzemében alkalmazást nyert egyént, vagyis nem következtetések alapján itél. A konkrét esetben, miután felperes ily közvetlen bizonyítékokat nem produkált, a választott bíróság alperest a tisztességtelen verseny vádja alól felmentette. De nem csupán az üz-