Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 7. szám - A kamarai Jury-k és Választott Biróságok joggyakorlata [3. r.]

7. sz. KERESKEDELMI JOG 119 nak ócsárlása, a versenytárs kipellengérezése, ((nyilvánosságra hozom üzelmeit*, «nem tartja be szerződéseit)). (J. 18016—1925.) Elegendő a versenytörvény tiltó rendel­kezéseibe ütköző egyetlen eset (levél) igazo­lása. (Vb. 1292—1925.) Mindazonáltal a bizal­mas természetű, másfelől mint ilyen, a kritika korlátainak határán belül mozgó egy-két levél elküldése még nem állapitja meg a tisztesség­telen verseny fenforgását. Az ily természetű levelek rendszeres, tendenciózus terjesztése azonban már erkölcstelen. (J. 17601—1927., Vb. 12952—1925.) ((Áruja hasznavehetetlen, fabatkát sem ér)) (J. 26856—1925.), ((Jóravaló kereskedő, de nem rendelkezik elegendő tőkével, hogy valamirevaló árut raktáron tarthasson», ((Jobb áruja nem is lehet» (J. 1783—1925.) ((Jónevü szabásza már nem dolgozik nála)), ((Jobb munkásait el kellett bocsátania*, «Már nem is tudja szabászát fizetni)) (J. 1783—8—1925.) ((Anyagi nehézségekkel küzd)), ((Nincs válla­lata fentartásához elegendő tőkéje* (J. 1783— 25—1925.), Tisztességtelen fegyverrel küzd* (J 1783—24—1925.) kitételek a verseny-tör­vény tiltó rendelkezéseibe ütköznek. (Vb. 239 —1927.) Ha valaki egy versenytársáról a fentidé­zett valótlan híreket terjeszti, — még akkor is, ha a hirt általános pénzügyi krizis idején terjeszti, — amidőn tudvalevőleg a kereske­dők önhibáján kivül bekövetkezett és napi­renden levő fizetésképtelensége miatt egye­seknek szemrehányást tenni nem lehet, tisz­tességtelen versenyt folytat, — sőt eljárása fokozottabb mérvben erkölcstelen. (J. 1783— 1925.) VIII. Az üzleti vagy üzemi titok elárulása, vagy jogosulatlan felhasználása. Ha a versenytárs gondos munkával, fá­radsággal és tetemes költséggel az áruterme­lésre és üzlete folytatására kiváló fontossággal biró üzleti avagy üzemi eljárást vezet be, amely bár nem abszolút uj, de üzlete sajátos­ságához simul és amelyről csupán a beavatot­tak avagy bizalmas közlés utján az iparválla­latnál alkalmazottak szereznek tudomást, ugy a versenytársnak kiváló és a versenytörvény által is védett érdeke fűződik ahhoz, hogy ez az eljárás, avagy használati mód, amely nem közismert, avagy törvényes (szabadalom, ipari minta) oltalomra nem alkalmas, ipari ügyesség, ötlet, megvalósulási alak, gyártási gondolat stb. titokban maradjon. Bármely csekély átalakítás és módosítás, ha az a gép használhatóságát és teljesítőképes­ségét bármily csekély mértékben is fokozza, számot tarthat arra, hogy üzleti titoknak minősíttessék, amennyiben a legcsekélyebb átalakítás, ha bármily kevés értékkel is bír a gép jobb munkaképessége tekintetében, a fel­fedezőnek olyan üzleti eredményt biztosíthat, amely reánézve jelentőséggel bírhat. E felfo­gásnak megfelelően, a választott bíróság meg­állapította, hogy a felperes által eszközölt lényegtelen módosítások és átalakítások is, a felperes üzemi (gyártási) titkainak tekinten­dők. A bíróság indokolásából mint érdekeset kiemeljük még, hogy a választott bíróság az üzleti titok fenforgását éppen abban a körül­ményben látta beigazoltnak, hogy az alperes állal felfogadott alkalmazott, aki megelőzőleg a felperesi versenyvállalatnál teljesített szolgá­latot, az alperesi vállalatnál felperesnek eze­ket a «lényegtelen» újításait az alperesi gyár­ban belépésével egyidejűleg nyomban alkal­mazta. (Vb. 26889—1926.) Az ily titok kitudakolása, amennyiben a versenytárs ahhoz árulás utján, vagy a jó er­kölcsbe ütköző bármely más módon jutott (üzleti érintkezésben, hivatalos eljárásból ki­folyólag, diszkréció megsértésével, stb., stb.) feltétlenül tisztességtelen verseny. (J. 1240— 1926.) Eldöntendő kérdés tehát, vájjon az alkal­mazott munka minőségénél fogva megtudott, avagy rábízott üzleti titkot árult el, avagy azt pl. a gazdája távollétében csente el (lerajzolta a modellt). Utóbbi esetben felelősségre von­ható az alkalmazotti viszony megszűnése után is, mig ellenesetben a törvény értelmében nem követett el tisztességtelen versenyt. A cselek­ménynek tehát a törvénybe (csalás, okirat­hamisitás, lopás, ingó dolog rongálása, levél­titok vagy magánlaksértés, stb., stb.), vagy a jó erkölcsbe kell ütköznie. Az üzleti titok nyilvánosságra hozatala már magában véve tisztességtelen verseny. (J. 1162—1927.) A tisztességtelen versenyről szóló törvény tiltó rendelkezései szerint az a versenytárs, aki alkalmazottját, vagy bárkit felbérel azzal a célzattal, hogy a versenyvállalat üzleti tit­kait kifürkéssze és azután azokat a saját üze­mében felhasználja: tisztességtelen versenyt folytat. Ugyancsak tisztességtelen versenynek minősíti a törvény az elorozott üzleti titkok­nak, gyártási eljárásoknak puszta felhaszná­lását is, feltéve, hogy azoknak titok jellegéről a versenytársnak tudomása volt. A kamarai választott bíróság konkrét esetek kapcsán ismételten jutott abba a helyzetbe, hogy a fentérintett törvényes intézkedéseket gyakor­latilag alkalmazza. A választott bíróság a peres ügyek elbírálásánál közvetlen és teljes bizonyítékokat követel arranézve, hogy a ver­senytárs valóban felbérelte-e a versenytársá­nak üzemében alkalmazást nyert egyént, vagyis nem következtetések alapján itél. A konkrét esetben, miután felperes ily közvetlen bizonyítékokat nem produkált, a választott bíróság alperest a tisztességtelen verseny vádja alól felmentette. De nem csupán az üz-

Next

/
Thumbnails
Contents