Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 7. szám - A kamarai Jury-k és Választott Biróságok joggyakorlata [3. r.]

118 KERESKEDELMI JOG magolása) felhasználása: utánzás. (Vb. 16350 —1921.) A speciális, jellegzetes alakjuknál fogva egy bizonyos meghatározott vállalatra utaló üvegeknek, általában a cég nevét és védjegyét feltüntető (beedzett) üvegeknek, dobozoknak, papircsomagolásoknak a forgalmi életben üzleti célokra történő felhasználása, tisztességle ien verseny, ha a konkrét ténykörülmények gondos mérlegelése alapján megállapítást nyer, hogy az ily üvegek felhasználása versenyző célzattal történt és alkalmas a közönség félrevezetésére, oly irányban, hogy a használt üvegekbe töltött rokontermészetű anyag (folyadék) az üvegeken (dobozokon, csomagolásokon) feltüntetett védjegy vagy cégtulajdonostól származhat. Nem változíat e megállapítson az a körülmény, ha a versenytárs az idegen palackba beedzett avagy a dobozra festett cégnevet, illetve védjegyet arról könnyen eltávolítható módon á[ragasztja. (J. 20313/A—1927.) A védjegyek, árujelzések, csomagolások stb. stb. hasonlósága az áru rendes fogyasztójának felfogása alapján bírálandó el s vizsgálandó, vájjon adott esetben az illető áru rendes fogyasztóközönsége — az átlagos intelligenciát véve alapul — nem fog-e az utánzat által megtévesztetni. (Vb. 13617—1921.) Figyelembe kell vennünk, hogy a vevő rendszerint nem egyidőben s nem egymás mellett látja a két védjegyes árut, tehát tüzetes összehasonlításra nincs alkalma. Az emlékezetben élő, tehát egy teljesen elmosódott kép alapján vásárol. (J. 567—1926.) A főmotivumok hasonlósága mellett az eltérő színösszetétel, a mellékmotivumok eltérő ábrázolása nem alkalmas a megtévesztő hatás ellensúlyozására. Fennforoghat továbbá a hasonlóság a védjegyek más-más nyelvű szövege és a cég feltüntetése dacára, az összbenyomás azonossága alapján; úgyszintén a nyomtatott szöveg, a feliratok és az ábrái részek hasonló elhelyezése esetében; avagy előállhat a hasonlóság két teljesen elütő arcképnek a védjegvben azonos módon történő alkalmazása által. (Vb. 11187—1926., Vb. 50095 —1926.) Az alapgondolatok azonossága is megállapíthatja a védjegy-hasonlóságot, ily esetekben az ábrázolatok rajzszerü kivitele jelentőségnélküli. Azonos értelmű szónak az illető piacon közismert nyelvű fordítása is előidézheti a védjegyes áruk hasonlóságát. (Vb. 1981 —1926.) A védjegyekben alkalmazott és más vállalkozó javára belajstromozott ábrák, illetve szavak, az ábrák többszörözése esetében is előidézhetik a védjegyek hasonlóságát. Általában a kollizió mindazokban az esetekben fennforog, melyekben a fogyasztóközönség az áru származása tekintetében tévedésbe eshet. (Vb. 5367—1925., Vb. 6311—1925.) A szóvédjegyek kolliziója az ábrás és kombinált védjegyekkel a mondottakból önkén! következik. (Vb. 51596—1926.) A versenytörvény nyomán kifejlődő gyakorlat akkor, amidőn általában védelmet kíván nyújtani a kezdeményező, bizonyos, a hazai piacon újdonság jellegével ható ipari, illetve kereskedelmi tevékenységnek, kétségkívül az üzleti tisztesség követelményeit tartja szem előtt, azonban tagadhatatlan, hogy belenyúlhat oly iparjogvédelmi területre, amely már a versenytörvény keretein kivül esik vagyis külön fennálló törvényeknek, rendeleteknek és szabályoknak fenntartott rendelkezéseit érinti. Nem lehet célunk, hogy az üzleti tisztesség követelményeit szem előtt tartó joggyakorlat ily irányú kialakulását helytelenítsük, reá kell azonban nyomatékkal mutatnunk arra, hogy még sem lehet a versenytörvény célja, hogy feleslegessé tegye az egyes jogtárgyakat külön szabályozó iparjogvédelmi törvényekel. Az ebben az irányban haladó jogszolgáltatás jogbizonytalanságra vezethet. A helyes megoldásokat az iparjogvédelmi törvények — főleg az ipari-mintaoltalmi rendelet — sürgős reformja, modern törvényes szabályozása adja. Annak a rendeletnek sürgős reformja, amely valóban szégyene a magyar jogszolgáltatásnak. VII. Hirnév — hitelrontás. Mihelyt az állítás, a híresztelés alkalmas arra, hogy a versenytárs vagyoni teljesítőképességébe veteti bizalmat megingassa, ((veszélyeztesse^, vagy ((csökkentse», s az idevonatkozó tényállás lényege beigazolást nyert, átlépte a tisztesség és az üzleti jóhiszeműség korlátait. (Vb. 7073—1925., Vb. 7337—1925/) Valamely versenyvállalat hitelének veszélyeztetése alatt nem csupán egy meghatározott versenytárs, hanem a szakmabeli versenytársak, sőt a magyar kereskedelem is értendő. «Ismerjük az úgynevezett ((legitimé kereskedelem)) keserveit, ((ez az a kereskedelem stb ...» Itt a (degiiim kereskedelem)) az a bizonyos ((valamely verseny vállalat)), amelynek jó hírnevét veszélyeztethetem (ha pld. a Szövetkezetet állitom vele szembe). Vb. 20812— 1921. Hitelrontás á vevőknek csábítása azzal, hogy a verseny vállalat ((már megszűnt». (Vb. 1237—1926.) Alperes, eljárását körleveleiben hólabdaszerződésnek minősítő versenytárs, hírnévrontást követ el. (Vb. 166—1926.) Hírnévrontás a jogos kritika határát átlépő tudományos mezbe bujtatott cikk. a versenyáruk silányságára és az egészségre káros voltára történő utalás, óvás. a versenytárs árujá-