Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - A tisztességtelen verseny köréből

6. sz. KERESKEDELMI JOG 113 állott — e helyütt figyelemben venni nem lehetett. A fellebbezési bíróság a beszerzett cégkivonatból helyesen állapította- meg azt, hogy az alperes az A. alatti kötelezvény és A/2, alatti nyilatkozat kiállításakor bejegyzett kereskedő volt. Ezzel a ténnyel szemben nincs jelentősége unnak, hogy milyen okok indították az alperest a cégbejegyzésre s hogy a kereskedési tényleg gyakorolta-e vagy sem, mert az 1877:VIII. t.-c. 9. §-ának alkalmazhatósága szempontjából a cégbejegyzés a kereskedői minőség megállapítására elegendő, mivel ha a cégbejegyzés által a kereskedőt ennek folytán megillető előnyöket megszerezte, a cégbejegyzésből reá hárult hátrányok alul sem mentesülhet. Az alperesnek e miatt emelt panasza tehát alaptalan. Alapos azonban a felperesnek az a panasza, hogy a fellebbezési biróság jogszabálysértéssel szállította le az elsőbiiróság által a tőke után megítélt heti 1%-os kamat mennyiségét évi 18%-ra. Ugyanis az A. alatti kötelezvény szerint az alperes a tartozása után hetenként előzetesen fizetendő 1% heti kamat fizetésére kötelezte magát addig, amíg tartozását ki nem fizeti. Tekintettel a felek bejegyzett kereskedői minőségére, az 1877:VIII. t.-c. 9. §-ának 2. pontja értelmében ennek a törvényesnél magasabb kamatnak kikötése az alperesekre kötelező s a fellebbezési biróság megsértette az anyagi jogot, amidőn a megítélt tőke után a kamatokat az érvényesen kikötött heti 10% helyett csak évi 18%-ban állapította meg, miért is a fellebbezési biróság Ítéletének a kamatra vonatkozó részét a rendelkező rész szerint felperesnek idevonatkozó válaszirati kérelméhez képest megváltoztatni kellelt. Cég. 76. A cégnek a K. T. 10. íjában foglalt meghatározása kizárja a cégnek üzletátruházás nélkül való használatát vagy átruházását. íKuria P. VII. 4888/1926. sz. a. 1927 ápr. 1-én.) Indokok: Viszont a K. T. 12., 15. és 19. §-aiból és az 1908:LVII. t.-c. rendelkezéseiből következik, hogy a cégtulajdonos személyében beállott változás, a társaság cégnek egyéni céggé vagy az egyéni cégnek társascéggé átalakulása vagy végül a társaság tagjainak személyében beálló változás mellett — akár maradjon a cég változatlan, akár változzék annak szövege — a kereskedelmi üzletnek lényegében változatlan fennállása esetén az üzlet mindenkori tulajdonosainak a felelőssége fennáll az üzlet korábbi tartozásainak tekintetében, mig ha az üzlet megszűnt és annak vagyontárgyai akár felszámolás utján, akár más módon az üzletből kikerültek, — a felelősség nem állapitható meg abban az esetben sem, ha esetleg a korábbi céggel azonos cég alatt folytatnak ily üzletet. Csendes társaság. 77. A csendes társasági viszonyból kifolyólag a csendes társ és harmadik személyek, köztük a cég alkalmazottai között is, külön kikötés hiányában jogok és kötelezettségek nem keletkeznek. (Kúria P. IV. 9094/1926. sz. a. 1927 márc. 24-én) Indokok: Az e részben meg nem támadott ténymegállapítás szerint valónak elfogadott, s a felperes, valamint az I. rendű alperes közt kötött, 1924. évi szeptember hó 20. napján kelt, M/l. alatt csatolt alapszerződéssel és az ugyanezen a napon kelt M/2, alatt csatolt pótszerződései létesített jogviszony nem kölcsönszerződési, nem is kereskedelmi társasági, hanem csendes társasági jogviszony, mert e megállapodások szerint felperes az I. rendű alperes vállalatában és annak üzlete folytatásában, mint a vállalat és üzlet tulajdonosának egyenrangú társa, szolgálatok végzésével és tőkehozzájárulással vett részt, anélkül azonban, hogy kifelé is, mint üzlettárs, szerepelt volna. Ebben a társas viszonyban a tagok belső viszonyait, különösen pedig a csendes társaság megszűnését és végleszámolását- illetően erre vonatkozó külön megállapodás hiányában a magánjogi társaságok szabályai az irányadók. A csendes társaság külső viszonyai tekintetéhen azonban, minthogy harmadik személlyel szemben egyedül csak a saját cége alatt fellépő vállalkozó és üzlettulajdonos, vagyis az I. rendű alperesi részvénytársaság áll közvetlen jogviszonyban, a csendes társ, vagyis a felperes és a harmadik személyek, köztük az alkalmazottak és így a III. rendű alperes közt is, külön erre vonatkozó kikötés hiányában jogok és kötelezettségek nem keletkeztek. Közkereseti társaság. 78. A társasági szerződés létrejötte az üzletnek ily módon való folytatása nélkül nem eredményez még közkereseti társaságot. (Kúria P. IV. 5867/1926. sz. a. 1927 április 26-án.) Indokok: A K. T. 64. §-a értelmében közkereseti társaság akkor keletkezik, ha két vagy több személy kereskedelmi üzletet közös cég alatt korlátlan és egyetemleges kötelezettség mellett folytat. A meg nem támadott ténymegállapítás szerint a peres lelek közt ebben a tekintetben csak az A) alattt csatolt társasági szerződés jött létre, de ők közös cég alatt az üzlet folytatását meg nem kezdették és így a felek közt csak közkereseti társaság megalakítására megalakítására irányuló kötelmi viszony keletkezett. Ennélfogva téves a fellebbezési bíróságnak a megállapított tényállásból vont és a K. T. 73. §-ában foglalt rendelkezésen alapuló az a jogi következtetése, hogy a kereseti követelés az alperessel szemben nem érvényesíthető; mert a jogtétel, hogy a társasági viszonyból eredő követelésükkel a társaság tagjai csak a társaság ellen, de nem annak tagjai ellen léphetnek tel, az adott esetben a közkereseti társaság fennállásának hiányában nem alkalmazható. Részvénytársaság. 79. A K. T. 179. és 182. §-aiban foglaltak szerint az igazgatóságot a közgyűlés fizetés mellett vagy anélkül választja és anak a hatáskörébe a részvénytársaság ügyeinek az intézése tartozik. Ezekből következik, hogy az igazgatóságnak nem áll jogában az, hogy a maga vagy valamely tagja részére a részvénytársaság vagyoni megterhelésévé! olyan vagyoni javadalmazást állapithasson meg,