Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)
1927 / 6. szám - A tisztességtelen verseny köréből
6. sz. KERESKEDELMI JOG 111 Kölnischwasser nicht dadurch erschweren möchten, dass sie ihnen andere Vornamen gebén als «Johann Maria» (Rosenthal 6. Aufl. §. 16, Note 24.) . . . Nem lenne teljes ezen kis tallózás a tisztességtelen verseny köréből, ha rá nem mutatnónk arra a jóindulatra, amely a magyar bíróságokban ezen kérdések iránt van, mely oda vitte a birót, hogy maga ment ki a helyszínére egy műszaki természetű tisztességtelen versenyperben és megállapította saját észleleteivel, hogy alperes tényleg lekopirozott-e egy szerkezetet? Midőn ezen bírói kiszállás és megfigyelés vitte rá a műszaki szakérlöket, hogy eddigi álláspontjuk megváltoztatásával, a jogászbiró műszaki állaspontját tegyék magukévá és ez alapon hozatott meg az Ítélet. Ha még hozzátesszük, hogy ugyanebben a perben a kir. Ítélőtábla egyik teljes tanácsa ugyancsak kiszállt a helyszínére (napi-, illetve kiszállási dij ily ügyekben nincs! elég érthetetlen!), ezen megfigyelés ellenőrzése végett, akkor teljessé válik a kép, hogy a magyar bíróságokban megvan a legteljesebb jóindulat ezen tisztára kommerciális jogterület átérzésére (és nem kell félnünk attól, hogy az esetre, ha szabadalmi perekben a legfelsőbb bíróság a Kúria lenne, — mint ahogy a vonatkozó törvényjavaslat kontemplálja, — hogy a Kúria nem fog kellő szakértő bíróval rendelkezni!) Vajha a budapesti büntetőtörvényszék szintén abba a helyzetbe kerülne, hogy az ügyeket oly sürgősen tárgyalhatná le, mint amennyire az kívánatos volna. (Illusztrációként szolgálhat, hogy míg a budapesti büntetőtörvényszék vizsgálóbirá ja által személyesen folytatott nyomozás, helyszíni szemlék stb. alapján indított perben a budapesti kir. törvényszék az alperesekké lett terhelteket tisztességtelen versenyből folyó szerződésszegés miatt három hónap alatt elsőfokon másfél milliárd korona kártérítésben marasztalhatta, addig a vizsgálóbíró- a vizsgálatot csak a terheltek kihallgatásáig vihette.) Sürgős intézkedés válik tehát szükségessé, hogy az ügyeknek vizsgálóbírói szakreferense ne halmóztassék el annyira egyéb ügyekkel, hogy szinte lehetetlenség még csak hozzáférni is. Dr. Szenté Lajos. Az 1926 jun. 30-iki francia törvényt ismertette dr. Munkácsi Ernő ügyvéd, a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának dr. Tury Sándor ny. kir. kúriai tanácselnök elnöklete alatt tartott május 28-iki ülésén. Részletesen vázolta a francia törvény keletkezési történetét, amely hosszú, évtizedes előmunkálatok után a propriété commefciale törvénybeiktatására vezetett. A francia törvény e kérdés szabályozása tekintetében alighanem megtalálta a helyes középutat: mig egyrészt védelmet nyújt a bérlőnek, másrészt ezt nem teszi olyan formában, hogy az általa bérbenbirt helyiségre dologi jogot biztositana számára. A bérlő igénye nem dologi, hanem csupán kötelmi természetű, a bérbeadó a bérleti idő lejártával vagy megújítja a bérletet, vagy pedig kártérítéssel tartozik a bérlőnek. A francia törvényben szabályozott kereskedői tulajdon mindenesetre olyan intézmény, amely mind szélesebb körben fog elterjedni s reméljük, hogy törvénybeiktatása előbb-utóbb nálunk is meg fog valósulni. Dr. Munkácsi Ernő előadását nívós vita követte. Incidentális kormányrendeletek. Néhány évvel ezelőtt a kormány egyik támogatott intézménye, a Hombár, fizetési nehézségek he került. A kormány, a hitelezők jogosult nagy meghökkenésére, moratóriumot rendelt el a bajba jutott intézet javára. A hitelezőknek évekig kellett várniók pénzükre, mig a felszámolás befejeztetett. Pár nappal ezelőtt egy kormányrendelet (4450/1927. M. E. sz.) jelent meg, mely szerint valamely intézet kényszerfelszámolás vagy kényszeregyessége kérdésében a Pénzintézeti Központ véleménye köti a bíróságot a tekintetben, hogy adós intézet valamely pénzintézet érdekkörébe tartozik-e s hogy a P. K. nem is tartozik megnevezni, hogy mely pénzintézet érdekkörébe tartozik. A rendelet már folyamatban levő, illetve bíróság előtt fekvő ügyekre is vonatkozik. Közismert dolog, hogy a rendelet a B. H. ügyére vonatkozik. Mindenesetre aggályos tünet, hogy hajba jutott intézeteken, vagy pedig a kormánynak nem tetsző birói határozatokon a kormány azzal teszi tul magát, hogy hatalmi szóval, rendelettel oldja meg a gordiusi csomót és csak kérdés, hogy a birói függetlenség mennyire fogja respektálni az ilyen rendeletet. . . Jogegységi ülés. A m. kir. Kúriának a közpolgári ügyekben alakított joegységi tanácsa a folyó évi június hó 11. napjának (szombat) d. e. 10 órájára kitűzött ülésében a következő vitás elvi kérdéseket fogja eldönteni: 1. «Van-e helye a készpénzkölcsön-követelés átértékelésének (valorizálásának) azon az alapon, hogy a pénz vásárlóereje a kölcsönügylet megkötése és lejárata, illetőleg lejárata és teljesítése közé eső időben csökkent.* (Vonatkozással a m. kir. Kúriának egyfelől P. V. 7002/16—1926. és P. III. 5420/22—1926. számú, másfelől P. VI. 6747/17—1924. és P. VII. 2309/18—1926. számú határozataira.) 2. «Abban az esetben, ha a felperes keresetét a járásbirósági eljárásban az Ítélet meghozatala előtt a perköltségre szállította le, az ennek következtében csupán a perköltség felől rendelkező ítélet ellen van-e helye fellebbezésnek?)) Hazai irodalom. A Polgári perrendtartás magyarázata. (Második kiadás.) Irta: dr. Kovács Marcell ny. kir. kúriai bíró. Második füzet. Mindkét füzet együtt vagy külön megrendelheti") szerzőnél (I.. Csaba-u. 7/c); egy füzet ára 8 P (posta és csekkezelési költség egy füzet után helyben 65 f., vidéken 80 f.; mindkét tüzet után együttesen helyben 85 f., vidéken 1 P). Az uj biztosítási törvény magyarázata. Irta: dr. Kutasí Elemér ügyvéd. Előszóval ellátta dr. Nagy Ferenc v. b. t. t., egy. tanár. Szerző, aki egyben kiváló biztosítási szakember is, kommentárjában, nem a törvény elméleti fejtegetésével és bírálatával foglalkozik, hanem gyakorlatilag magyarázza ezen sok vihart látott törvényt, kidomborítván mindenütt, hogy az uj szabályozás mennyiben tér el az eddigi jogállásoktól. A könyv a Révai Testvérek irodalmi intézetében jelent meg. Ára fűzve 5.20 P, kötve 7 P. Külföldi irod alom. Ernst Frankenstein. Internationales Privatrecht. (Grenzrecht.) Rd. I. Verlag D. Walter Rotschild, Rerlin 1926. (616 Sejten).'