Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - A tisztességtelen verseny köréből

110 KERESKEDELMI JOG 6. sz. vevő) tagjai oly többségének hozzájárulását kívánja, mely többség egyúttal a törzstőkének legalább háromnegyed részét képviseli. A svájci tervezetek (1919. és 1923. évi) még messzebb mennek. A tagok oly háromnegyed többségének hozzájárulását kívánják, amely egyúttal a törzstőke háromnegyed részét is képviseli. Külön uton haladnak az olasz tervezelek. Az 1922. évi megelégszik ugyan háromnegyed tőketöbbséggel, hogyha azonban a Kft.-nak nincs ötnél több tagja, akkor egvhangnságot követel. Az 1925. évi olasz tervezet a társasági szerződés megváltoztatásához általában egyhangú határozatot kiván, de a társasági szerződés enyhíthet ezen a szigoron. Tudom, hogy a tőke szerint és a tagok száma szerint számitolt magasabb kvalifikált többség megkövetelése aggályos, mert néhány opponáló tag gátat vethet a szükséges módosításnak s zavarhatja a társaság rendes menetét. Sőt ha a többséget a társaság egész lőkéje és nemcsak a szavazásnál képviselt tőke után, — továbbá a társaság összes tagjai és nemcsak a szavazásban résztvevők után kell számítani, akkor egyes tagok puszta távolmaradásukkal vihetik holtpontra a szerződés megváltoztatását. Nem rejtene azonban nézetem szerint veszélyt magában az, hogyha a társasági szerződést megváltoztató határozathoz a tervezetben megkívánt s a leadott szavazatok szerint számítandó háromnegyed többség mellett a törvény bárcsak diszpozitive a szavazásban résztvevő tagok egyszerű többségének a hozzájárulását is előírná. Ezeket a vitapontokat óhajtottam a tervezet művészeinek rendezett, harmonikus képéből kiragadni s rövidlélegzetü eszmefuttatásommal feltárni. A tervezet a problémáknak, a hasznos vitát kelthető kérdéseknek gazdag tömegét veti fel, — ezekből csak néhányat emeltem ki, leginkább olyanokat, amelvek a Kft. lényegét mélyrehatóan érdeklik. SZEMLE. Kérjük hátralékos előfizetőinket, hogy az előfizetési dijat hozzánk postautalványon beküldeni s/iveskedjenek. A tisztességtelen verseny köréből. Egyik gyakorlatilag legfontosabb ujabbkori törvényünk kétségkívül az 1923. évi V. t.-c-ben szabályozott tisztességtelen versenyről szóló törvény. Azok, akik ily kérdésekkel foglalkozunk, örömmel állapítjuk meg, hogy a törvény rövid élete dacára az összes tényezők a kir. törvényszékek, büntető bíróságok és a kereskedelmi kamara egyaránt máris oly eredményeket mutatnak fel, amelyek a tisztességtelen verseny kiirtására alapos reményt nyújtanak. A kereskedelmi kamarában szervezett Juryk döntéseiről a Juri kitűnő titkárának, dr. Bányász Jenőnek tollából lapunk részletes ismertetésekét közöl. Abboz azonban még túlságosan rövid az idő, bogy a rendes bíróságok gyakorlatát összeállítsuk. De annyit máris megállapíthatunk, hogy miként a Tvt. éppen a formáijogot, (a védjegyjogot és cégjogot) volt hivatva áttörni, ugy a bírói gyakorlat sem a törvény betűjéhez, hanem annak szelleméhez ragaszkodik és annak szelleméhez képest igyekszik a tisztességtelen verseny megszámlálhatatlan faját kiirtani anélkül, hogy a szábad versenyt túlzott mértékben korlátozni igyekeznék. Ebben törvényünk elasztikusaid) volta is segítségére van, illetve törvényünk a tisztességes versenyt jobban védi, mint például az osztrák törvény, így mindjárt a Tvt. 1. §-a tisztességtelen versenynek minösil minden üzleti versenyt, mely az üzleti tisztességbe, vagy a jó erkölcsbe ütköző módon folytattatik. (1. bek.) A törvény tehát nem kiván ja meg a szándékosságot, vagy a cselekmény dolosus voltát a tényállás megállapításához; és ebben előnye van az osztrák U. W. G. 1. §-ával szemben, melynek értelmezése körül hogy mii}7 vita folyik, elég ha az Oberster Gerichtshof Ob. I 1037/1926. számú döntésére hivatkozunk, melyhez dr. P. Abel kiváló szakíró érdekes megjegyzéseket közöl a Rechtsprechung f. év április hó 30-i számában. (S. 52.sk.). Ugyanitt olvassuk az osztrák Farina-pert, mely Johann Maria Farina Jülichsplatz 4. és Johann Maria Farina gegenüber demRudolfsplatz között folyt, mely perben az előbbi cég az utóbbi cég törlését kérte Tv. miatt. A törlés elutasításának az indoka az volt, hogy a Rudolfsplatz-cég Kölnben még oly időben alakult, amidőn Németországban a tisztességtelen versenyről szóló törvény nem volt életben, midőn tehát a cégbejegyzést csupán a kereskedelmi törvény szempontjai szerint bírálták el. Ahány Farina-per. annyiféle momentum esik a latba. Innen van, hogy a nálunk folyó Farina-perekben is különböző ítéletek hozatnak, igy pld. a Rudolfsplatz elleni perben az osztrákokéhoz hasonló alapon elsőfokon szintén elutasító Ítélet hozatott, míg a J. M. F. gegenüber dem Jülichsplatz cégnek a J. M. F. gegenüber dem Stefansplatz No. 5 elleni perében, mely utóbbi egy itteni kis illatszergyárral azonos és melynek Kölnben semmi gyökere nincs, a budapesti kir. törvényszék alperes ama üzleti magatartását, hogy ennek dacára Johann Maria Farina gegenüber dem Stefansplatz cég alatt hoz kölni vizet forgalomba, reklámszédelgésnek minősítette és eltiltotta a jelzésnek áruin való használatától. Azon alperesi érveléssel szemben, hogy a Johann Maria Farina név már közismert és valósággal fogalmat jelent, a törvényszék arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy egy bevezetett márkát nem lehet ilyen egyszerűen elsajátitani és Rosenthalnak egyik legkiválóbb német szakirónak azt a hires mondását fogadta el alapul, amire gyébként dr. Paul Abel az osztrák Farina-perben hozott ítéletről szóló megjegyzésében is hivatkozik, mely szerint: «Gebe man zum Beispiel den Trágern des Namens «Johann Maria Farina» die Befugnis, unter diesem Namen den Vertrieb von Kölnischwasser zu eröffnen, dann müsste dies schliesslich zur Vernichtung des Weltrufes der ím 18. Jahrhundert begründeten vorberechtigten Firma führen. Traeger des Namens Johann Maria Farina würden förmlich gezüchtet werden, weil manche Eltern «Farina» ihren Söhnen die Laufbahn als Hersteller von