Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)

1927 / 6. szám - A kamarai Jury-k és Választott Biróságok joggyakorlata [2. r.]

6. sz. KERESKEDELMI JOG 101 leg a követelések egyes nemei után mily kamatot tart megitélhetőnek, ugy szerződési kikötés esetén, mint szerződés hijján. Nem riaszthatja el a kir, Kúriát az a körülmény, hogy ily döntés szükségképpen az 1923:XXXIX. t.-c. végrehajtási rendeleteivel való szemhehelyezkedést tenne szükségessé; mert még mindig könnyebb a valóságnak megfelelően azt állítani, hogy a minisztérium rendelet-alkotási jogát a törvény kifejezett utasításai ellenére nem gyakorolván, a bíróság kénytelen a gazdasági viszonyok parancsait levonni, — mint a való élet lel és a törvény kifejezett rendelkezéseivel szembehelyezkedve azt állítani, hogy az 1923. évi XXXIX. t.c. törvényes meghosszabbítása idején és dacára nem volt és nincs ma hatályban. Zsinórmérték gyanánt szabadjon azt a javaslatot tenni, hogy az alkalmazandó kamat mértékének megállapításánál a tényleges piaci kamatot kell alapul venni, de minimálisan a bankkamatlábat és ezen elvtől csak az 1923:XXXIX. t.-c.-ben szorosan meghatározott esetekben és alapos indokok fenforgása mellett legyen eltérés. Alkalmat kell, hogy keressen a kir. Kúria annak megállapítására is, hogy a szerződéskötési szabadság pro perfecto és pro futuro fennáll-e egész terjedelemben, vagy az 1923:XXXIX. t.-c, illetőleg a végrehajtási rendeletek által megjelölt kamattételek keretében. Ha van kérdés, amely a kir. Kúria döntvényező jogának gyakorlását szükségessé teszi, ugy ez az. Ugy érezzük, hogy ugy a gazdasági, mint a jogélet munkásainak közóhaját fejezzük ki, midőn az illetékes köröket arra kérjük, hogy a kamatkérdé'sben teremtsenek rendet. Elvégre tőkegazdaságra alapított gazdasági rendszerben a kamatkérdés a legfontosabb gazdasági kérdés. Az első kérdés. Nem lehet megvárni azt, amíg a kir. Kúria joggyakorlata esetleg éveken keresztül tartó vajúdások után kialakul. Gyakran halljuk az elismerés — a nagyon megérdemelt elismerés — szavait kir. Kúriánk jogfejlesztő tevékenységéért. De amikor ezeket a szavakat halljuk, sokszor eszünkbe jut, hogy azok, akik az elavult törvények eltakarítását a bíróságra kívánják bizni, hasonlatosak azokhoz az emberekhez, akik a háborút az olajnyomatos csataképek után ítélik meg. Drótkerítéseket, betonos lövészárkokat nem lehet huszárrohammal, vagy kivont karddal elfoglalni, még kevésbé finom borotvával. Amíg a bíró elhatározza magát, hogy a törvény szavaival ellenkező ítéletet hoz és egy uj jogfejlődésnek veti meg alapját, mennyi lelki gyötrődésen kell átvergődnie és hány eleven érdeknek, hány eleven életnek kell betemetni azt a terepet, amely a két egymással szemben álló jogállást egymástól elválasztja. A törvényhozás ereje való arra, hogy az uj jogelveket életbe léptesse; a kormány mozgékonysága való arra, hogy a törvény által ráruházott hatáskörben lehetővé tegye a jogelveknek a gazdasági élethez való alkalmazkodását. A bíróság pedig maradjon meg eszményi hivatásának biztos talaján és képviselje azt, aminek képviseletére összetételénél és rendeltetésénél fogva egyedül alkalmas: az állandóságot. A kamarai Jury*-k és Választott Bíróságok** joggyakorlata. Irta: Dr. Bányász Jenő kamarai titkár, a Jury és Választott Bíróságok titkára. (Folytatás.) IV. Szédelgő feldicsérés. (Tömeges és gyors vásárlásra ingerlés.) — A munkaadó felelőssége. — Az üzleti ajánlatok meglételénél (üzletfelek szerzésénél) az áruk, avagy szolgáltatások feldicsérésénél nem szabad valótlan és megtévesztésre alkalmas ténybeli adatot vagy kifejezést használni, hacsak az adat vagy kifejezés valótlanságával egyáltalában nem hat közönségére (nagyhangú, semmitmondó, üres, megszokott frázisok, megtévesztésre alkalmatlan dicséret, értékelés), illetve helyesebben a közfelfogás szerint: megtévesztést nem idézhet elő. (J. 5533—1926.) A megtévesztésnek nem kell tényleg bekövetkeznie, elég ha a megtévesztés lehetősége fennforog. (J. 5533—1926.) Amennyiben a reklám általában igazat mond, nem a vevőközönség kijátszására, megkárosítására törekszik, ugy ez üzleti eljárás még egymagában véve nem tekinthető tisztességtelen reklámnak, mivel a reklám utján elérhető nagyobb forgalom lehetővé teheti az árak helyes kalkulálását, a reklámköltségek arányos megoszlását vagyis végső eredményében e reklámtevékenység a forgalom gyorsilása és növelése révén elöngösebb eladási lehelőségeket teremthet és azokat eladó jobban kihasználhatja. Igaz, ez üzleti eljárás féktelen versenytevékenységet támaszthat, de ez a verseny, ha reklámeszközei egyébként tiszták, megengedetlek (a valóságnak megfelelnek, nem túlzottak és a vevőközönség tévedésbe ejtésére nem alkalmasak), az üzleti tisztesség szempontjából kifogás tárgyává nem tehető. (.1. 1924. VII., 14.320.) A tisztességtelen verseny ellen való hathatós oltalom a tisztességes ipar és kereskedelem létérdéke. Maga a reklámtevékenység azonban, mely a sajátlagos gazdasági viszonyokhoz alkalmazkodva, szolid bázison keresi érvényesülését, közszükségletet elégít ki a forgalom igényeinek előnyösebb kielégítésére, *Röviditések: Jury=J., ** Választolt bíróságok: Vb.