Kereskedelmi jog, 1927 (24. évfolyam, 1-11. szám)
1927 / 5. szám - A kamarai Jury-k és Választott Bíróságok joggyakorlata
5. sz. KERESKEDELMI JOG 87 fika szabadságát. A versenytárs körleveleire utaló és annak adatait biráló üzleti nyomtatvány azonban már oly üzleti eljárás, amely a versenytárs megnevezése nélkül is meg nem engedett versenyeszköz lehet (J. 17.604/1927.) A szabadverseny kifejtésében azonban a versenytársat jogosulatlan korlátozások is érhetik, amelyek, ha talán a valóságnak megtelelő adatokkal is operálnak, mindazonáltal oly versenyeszközök, amelyek éppen a szabadversenyt károsan befolyásolják. így a Választott Bíróság kifogás tárgyává tette a versenytárs részéről közzétett következő szövegű hirdetést: «Figyelmeztetés! - - Csakis a legsürgősebb szükségleteit fedezze, mert rövidesen visszamegyek áraimmal.» (Vb. 4674/1927.) Viszont gazdasági, avagy a kulturális érdekek útját állhatják az egyes javára kifejlődő monopóliumok keletkezésének és jogosulatlan kihasználásának. így a Jury kimondotta, hogy egy puszta színnek az alkalmazása (piros csomagolás) nem gátolhat meg senkit abban, hogy piros színben (pirosszinü csomagolásban), de kétségkívül eltérő, jellegzetes egyéb ábrái és szóalkatelemekkel ne hozhassa forgalomba áruit (J. 54.596/1927.), úgyszintén közérdek fűződhet ahhoz, hogy a bel- és külföldi szaklapokban közzétett rádióprogramok a napi sajtó utján is a nagyközönség számára hozzáférhetők legyenek. (J. 7887/1927.) Az ily közkincseknek egy üzletember javára kizárólagos joggal való lefoglalása ((közérdekellene sn. Miként a versenyküzdelem nem bün, akként az erőteljesebb reklámeszközök alkalmazása sem az, hanem éppen olyan alapja a gazdasági életnek, mint maga az üzleti verseny. A valóságnak megfelelő — és a közönség félrevezetésére nem alkalmas — adatok hirdetése, az erőteljesebb hangos reklámeszköz alkalmazása, annak a siker érdekében egy szűkebb időre szorítása, ép ugy a létért folytatott küzdelemnek általános jelenség, mint maga a verseny. (((Ingyen utazhat Párisba», — «Ingyen kaphat egy szoba bútort >, — «/ngyen adunk egy pár bőrkeztyüt mindenkinek, aki legalább .... ezer korona összegű bevásárlást tesz cégünknél))) — bár tömeges és gyors vásárlásra ingerelhet, az üzleti tisztesség korlátjait csak az esetben lépi át, ha a hirdető üzleti eljárása a fogyasztók megtévesztésére irányul, illetve a valóság látszatával megtéveszti a közönséget. (J. 17.352/1924. J. 13.165/1925.) III. A verseny vállalatok és versenyáruk. A verseny vállalat és a versenyáruk kérdésében teljesen és helyesen kialakult gyakorlati felfogással állunk szemben. Eszerint a törvény védelmét igényelheti minden olyan egyén, vállalat, amely áruk előállításával, forgalombahozatalával, vagy pedig ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások visszterhes teljesítésével foglalkozik és célja felismerhetően a jövedelemszerzés (nyerészkedés). (J. 4756— 1926.) A konkrét ügy elbírálása alkalmával a fentebb érintett szempontok figyelembe vételével állapítjuk meg a törvény kompetenciáját, hogy t. i. a fellépőt a konkrét ügyben érdekeltnek tekinthetjük-e. E kérdés helyes kereskedői, gyakorlati érzékét, az üzleti élet természetét ismerő megítélést követel, mivel a vállalat, nemkülönben az áru forgalma a tör: vényben megfelelően nem lévén meghatározva, elbírálásuknál a forgalmi élet felfogása a mérvadó. Mindenkor szemelőtt tartandó az érdekeltek üzleti versenyének védelme a viszszaélések ellen. (J. 4756/1926.) Ugyanazon nyersanyag feldolgozása (Vb. 4458/1926.), a gáz szolgáltatója és a gáz felhasználási eszközének eladója (Vb. 30.525/ 1926.) megállapítja a versenytársi minőséget. A hiteltudósitó, tolmács, szanatórium üzleti versenyt folytathat. Általában mindaz, aki bármely formában önérdekből, jövedelemszerzés céljából bekapcsolódik az üzleti életbe. üzleti versenyt folytat és így, mint versenytársnak eljárása az üzleti tisztesség szempontjából kifogás alá vonható. A hiteltudósitók, tolmácsok, bár nem kereskedők, mindazonáltal közöttük oly értelmű versenyzés folvr/at, amely meg nem engedett eszközök felhasználásával igyekszik önérdekből, jövedelmezés szempontjóiból érvényesülni. (J. 24.570/ 1926.) Azonos, vagy hasonló áruk raktáron tartása, azoknak eladásával, sőt felhasználásával saját számlára, üzletszerűen történő foglalkozás, ugyanabban az üzletkörben üzleti tevékenység folytatása (az adott körülmények gondos mérlegelésével) megállapíthatja a versenytársi minőséget. (26.856/1925.) Az alkalmazott is lehet versenytárs, amennyiben megbízatása ellenére a saját számlájára köt, avagy előkészít üzletet. (J. 44.560/1925.) — Valamely folyóirat munkatársa is folytathat üzleti versenyt. (Egy az üzleti életben vagyoni értékkel bíró, bár valakinek rendes hivatásának körébe nem vágó foglalkozás [zongoratanárnő — aki grafológiai megfejtéseket ir] a versenytörvény alapján bírói jogvédelemre igényt tarthat. (.1. 4244/1925.) — Több versenytárs javára átalány mellett dolgozó ügynök is versenytárs és tisztességtelen üzelmeiért a saját személyében felelős. (J. 7792/1926.) — A házasságközvetitők versenye («a házasság nem üzlet») azon a Jury megítélése szerint nem üzleti verseny. (J. 1783/1925.) A «távolsági viszonyok* és «az esetek egyéb körülményei* megszorítások csupán arra a versenytársra vonatkoznak, akit közvetve érint a cselekmény. («Az Esi megjelö-