Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 2. szám - A részvényesek védelme

40 KERESKEDELMI JOG •1. sz. gendö fedezetet nyújtottak és ezzel előidézte, hogy felperesnek koronakövetelése leromlott. Eszerint alperes vétkes késedelmét csak 1919. évi október hó 22-étől lehetett megállapitani és az átértékelést, mint felperes kárának megtéritését ettől az időponttól kellett számítani. És minthogy a korona zürichi árfolyama ekkor 5.20 volt: az átértékelés alapjául ezt az ár­folyamot kellett elfogadni. Nem helytálló az a panasz, hogy felperes valorizálási kérelmet nem terjesztett elő és hogy maga is csak 18.000 korona kölcsön nyújtását adta elő és hogy ekként a fellebbezési bíróság fel­peres kérelmén túlterjeszkedett; mert a francia frank, illetőleg aranykorona megítélése iránti ké­relemben a mérsékeltebb valorizálási kérelem, mint kevesebb benfoglaltátik; és mert az alperes által összeg szerint elismert 29.835 korona 68 fil­lérnek még a fellebbezési bíróság által valorizált összege is kisebb, a kereseti kérelemnek 'megfelelő 20.000 fr. utóbb 18.876.25 francia franknál vagy 18.000 illetőleg 17.955.60 aranykoronánál. Felperes á kölcsön megfizetését az 1919. év­ben ismételten követelvén és alperes a huzamos ideig való nem fizetéssel -vétkes késedelembe esvén: nem változtat alperes fizetési kötelezettségén az, hogy felperes a keresetet csak 1922. évi augusztus hó 25-én indította meg. Minthogy azonban az 1919. évtől kezdve az országos csapásként jelentkező pénzromlás követ­keztében senki sem tudta magát a koronaromlás hátrányai ellen teljesen megóvni és vagyonát ez időtől fogva iS|teljes 100%-al átmenteni; minthogy a koronaromlás őt sújtó hátrányait részben felperes is okozta, mert keresetét indoko­latlanul három évi késedelemmel indította, a mél­tányosság követelménye, hogv a kármegosztás el­vénél fogva alperes az értékkülönbözetnek csak 50%-ában marasztaltassék. Ezért alperes felülvizsgálati kérelmének rész­ben helyt adva, a fellebbezési bíróság Ítéletét ily értelemben meg kellett változtatni, míg felperest csatlakozási kérelmével a fent kifejtetteknél fogva teljesen el kellett utasítani. Nyugdíj-valorizáció. 35. Az állandó birói gyakorlat szerint a magánal­kalmazottaknak és ezek özvegyeinek a nyugdijáért nem a nyugdijalap vagy a nyugdíjintézet, hanem a szolgálatadó felelős; ez a kötelezettség onnan ered, hogy a szolgálatadó alkalmazottait, igy a nem vitás tényállás szerint, alperes is a felperes férjét arra kötelezte, hogy a nyugdíjintézetbe be­lépjen és járandóságából a nyugdijalapra meg­határozott összegeket vont le, ezáltal is a felperes nyugdijáért felelőssé vált. (Kúria P. II. 2557/1925. sz. a. 1925 dec. 3-án.) Nem változtat ezen az a körülmény, hogy al­peres a nyugdíjszabályzat 65. §-a értelmében a nyugdíjintézet feloszlása esetére csak a hiányzó összeget tartozik pótolni; mert a nyugdíj fizetésére vonatkozó kötelezettség a fentiek szerint közvetle­nül is terheli őt. Ügynöki jutalék. 36. A közvetítés üzletszerűnek tekintendő, ha az jutalék kikötésével történt és pedig akár rendszere­sen, hivatásszerűen, akár egyetlen esetben történt. (Kúria P. VII. 3897/1925. sz. a. 1925 dec. 18-án.) Indokok: Az 1920 : XXXVI. t.-c. 97. §-ának 3. pontjában foglalt törvényes rendelkezés az ilyen ingatlanok forgalmának, mint amilyen a szóban levő ingatlan is, üzletszerű közvetítését kihágássá minősiti; az ilyen ingatlan adás-vételének üzlet­szerű közvetitéséből tehát, bíróilag érvényesíthető jogok, magának a közvetítési jogügyletnek tilos volta okából nem is származhatnak. Ebből" az egyébként egészen világos és hatá­rozott törvényes rendelkezésből csakis az lehet kérdéses, hogy mit kell a törvényhozás intenciójá­hoz képest a használt «üzletszerű» kifejezés alatt a fenforgó esetben érteni. Üzletszerűnek a fentidézett törvényhely szem­pontjából valamely közvetítés általában akkor te­kintendő, ha az anyagi haszonszerzés célzatával, jutalék kikötése mellett történt és pedig arra való tekintet nélkül, hogy ez a közvetítés csak alkalom­szerűen egyes esetekben, vagy akár egyetlen eset­ben is, avagy rendszeresen, hivatásszerűen végez­tetett; mert az üzletszerűség fogalmi kellékét ép­pen az képezi, hogy a közvetítő tevékenységből a közvetítőre nézve kikötés szerinti anyagi előny, haszon származzék. Váltó. 37. Váltóhitelező lehet az a váltóbirtokos is, aki a váltó alapjául szolgált köztörvényi kötelem tekin­tetében az adós kezese volt s ebből kifolyóan tel­jesített fizetést az adós helyett. (Kúria P. VII. 4985/1925. sz. a. 1925 dec. 15-én.) Indokolás: Az irányadó tényállás szerint az alperesek az Österreichische C .... B ... . K . ... Bank bécsi cégtől a felperes készfizetői kezessége mellett 700.000,000 német-osztrák korona kölcsönt vettek fel, e kölcsöntartozásuk fedezetéül adták a kereseti öt darab váltót és a felperes a váltókat a fent nevezett cégtől kapta meg annak következté­ben, hogy a cégnek követelését elvállalt kezességé­ből kifolyóan kifizette. A váltóknak ily módon való megszerzése, a fellebbezési bíróság helyes jogi álláspontjának megfelelően, nem zárhatja el a felperest attól, hogy a váltókat mint a kibocsátó és rendelvényes II. r. alperes üres forgatmányával a V. T. 36. §-a szerint igazolt váltóbirtokos az alperesek ellen érvényesíthesse, mert váltóhitelező lehet az a vál­tóbirtokos is, aki a váltó alapjául szolgált köztör­vényi kötelem tekintetében az adós kezese volt s az elvállalt köztörvényi kezességből kifolyóan teljesített fizetést az adós helyett és mert a valódiságra nem vitás W. és Ü. alatti okiratok tartalma egyeenesen megcáfolja az alperesnek azt a állítását, hogy a felperes által az Öster­reichische B . . . . K. . .. Bank cégnek teljesí­tett fizetés az alperesek váHói kötelme' megszünte­tésének célzatával történt. A fellebbezési bíróság tehát nem sértett jog­szabályt azzal, hogy a felperesnek mint forgat­mányosnak kereseti jogát a váltókat elfogadó, kibocsátó és forgató alperesek ellen megállapí­totta. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.

Next

/
Thumbnails
Contents