Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 3. szám - A csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás reformja

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-ntca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., igazságügyminiszter ny. kuriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy érre: 150. 000 K. Félévre: 75. 000 K. Egy füzet ára 16, 000 kor. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM 3. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1926. MÁRCIUS 1. Dr. Tury Sándor Kornél igazságügy miniszteri titkár, egyetemi m. tanár. A csödönkivüli kényszeregyezségi eljárás reformja. Dr. Doroghi Ervin ügyvéd. Részvényjogunk reformjához. SZEMLE: A Jogállam — 25 éves. — Pszichikai hatás. — A kényszeregyezségi eljárás reformja. — A „ Verarmungsfaktor" alkalmazásához. — Pénzromlás és folyószámla. — Biztosítási összeg valorizációja. TARTALOMJEGYZÉK: IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 38. Trianon —39., 40., 41. Általános. — 42., 43. Turpis causa. — 44. Kezesség. — 45. Kereskedelmi zálog. — 46. Valuta. — 47., 48. Vétel. — 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55. Valorizáció. — 56. Előleg-valorizáció. — 57. Máv. elleni valorizáció. — 58., 59., 60., 61. Nyugdij-valorizáció. — 62. Kegydij-valorizáció. — 63. Főnök és alkalmazott. A csödönkivüli kényszeregyezségi eljárás reformja. * Irta: Dr. Tury Sándor Kornél igazságügy miniszteri titkár, egyetemi m. tanár. A valorizáción felül alig van kérdés, amely az utóbbi időben a jogászi és a gazdasági köröket oly élénken foglalkoztatta volna, mint a csödönkivüli kényszeregyezségi eljárás reformja. Mélyen fekvő oka van ennek. Azok a bajok, amelyek a csödönkivüli kényszeregyezségi eljárással kapcsolatban nálunk az utóbbi időben felmerültek, csak mellékrezgései annak a nagy gazdasági válságnak, amely különösen az elmúlt esztendőben egész Közép-Európán úrrá lett. Mert amig egyfelől azt látjuk, hogy az az ujjáépítő munka, amely hivatva lenne, a világháboruokozta szörnyű pusztításokat helyrehozni, az egyes országokon belül, de még inkább a nemzetek egymás közötti viszonyában szinte alig leküzdhető nehézségekbe ütközik, addig a gazdasági, különösen pedig a hiteléletnek beteges tünetei, nevezetesen az a fizetésképtelenségi láz, mely Középeurópára nehezedett, könnyen tette tul magát az egyes országok határain. Ez az oka annak, hogy a csődönkivüli kényszeregyezség problémája valóságos európai problémává vált, s a jelzett állapot az, amely eléggé nem fájlalható jelentőségre emelte ezt az intézményt különösen hazánkban, ahol a múlt év valóságos fekete éve volt a magvar kereskedelemnek. Minden kommentárnál világosabban bizonyítja ezt a Magyar Tudakozódó Egylet statisztikájából megállapítható az a tény, hogy míg 1924-ben a csödönkivüli eljárások száma 196, a csődöké pedig 66, együttesen tehát a bíróságokat foglakoztak) fizetésképtelenségi esetek száma 262 volt, addig 1925-ben az előbbiek száma 2009, az utóbbiaké 385, összesen 2394, ami százalékban kifejezve 814% emelkedést mutat. Ily körülmények között aztán nem csodálkoz* Az 1410/1926. M. E. sz. rendelet. hatni azon, hogy egyre hangosabbá vált a kívánság a csödönkivüli eljárás jelenlegi szabályainak módosítása iránt, amihez hozzájárultak azok a panaszok, amelyekre alább tüzetesebben reámutatok. Csak a rosszhiszemű adóst védi a jelenlegi rendelet és eszközeiben nem válogató tisztességtelen adósoknak mentsvára lett a csödönkivüli eljárás intézménye: ez volt a vezető gondolata a 4070/1915. számú rendelet ellen intézett támadásoknak. Az elfogulatlan vizsgálat kell, hogy megállapítsa, hogy e támadások annyiban, amennyiben magára a rendeletre vonatkoztak, nem minden tekintetben voltak helytállóak. Naivitás lenne azt gondolni, hogy a 4070/1915. számú rendelet megalkotói nem számoltak azzal, hogy rosszhiszemű adósok is vannak a világon, Amivel nem számoltak, mert nem is számolhattak, az a gazdasági helyzetnek olyan méretű átalakulása, amely a/ idézett rendelet megalkotása óta bekövetkezett. Rosszhiszemű adós azóta van, amióta a gazdasági élet a hitelt ismeri. A mai és a 4070/1915. sz. rendelet megalkotása meglevő állapot között a különbség az adós rosszhiszeműsége szempontjából nem az, hogy akkor nem voltak, ma pedig vannak rosszhiszemű adósok, hanem az, hogy a rosszhiszemű adósok ma más eszközökkel, kifi nomultabb technikával dolgoznak, mint annak idején. S ha ezzel szemben azt nézzük, minő védőeszközöket nyújt a jog az adós rosszhiszemű eljárása ellen, arra a sajátságos eredményre jutunk, hogy körülbelül abban a arányban, amelyben fokozódik az adósok rosszhiszeműsége, csökken a védelemnek az intenzitása, amellyel a jog a hitelező érdekeinek támogatására siet. Mert arról az időről nem is szólva, amidőn a nem fizető adós életét, vagy legalább is személyes szabadsát vesztette, maga a csődeljárás is, az adós gazdasági exisztenciájának megsemmisülését jelenti és ezenfelül becsületének elvesztését is vonja maga titán. Ekkor jött a csödönkivüli eljárás intézménye, amely abban a gondolatkörben született meg.