Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 1. szám - Valorizációs vita a Jogászegyletben

1. sz. KERESKEDELMI JOG 17 törvénynek, sem a kamatkikötést korlátozó többi törvénynek rendelkezését, a kir. Kúria jogi álláspontja szeriáit is felek ügyleténél a kamatra nézve az 1877. évi VIII. t.-c. 4. §-ban foglalt az a rendelkezése alkalmazandó, amely szerint 8%-nál magasabb kamat a biró által nem állapitható meg s hogy a 2. §. rendelkezése szerint az adósoktól követelhető kamat legmagasabb összegébe a kötbér és mindennemű tartozás is beszámítandó. Nem sértett tehát a fellebbezési bíróság anyagjogi jogszabályt akkor, amidőn felperesek buzakamatfizetési kötelezettségét 8%-ban állapította meg és a 3% buzakötbér iránti keresetükkel a felpereseket elutasította. Bankügyletek. 7. A bírói gyakorlat szerint a prompt szállításra kötött devizaeladási ügyletek a fix ügyletekkel azonos tekintet alá esnek s így ezeknél is alkalmazandó az a jogszabály, hogy a teljesítési határidő eredménytelen eltelte után a teljesítéshez való ragaszkodás a másik féllel késedelem nélkül közlendő, különben teljesítést követelni nem lehet. (Kúria P. VII. 2553/1925. sz. a. 1925 okt. 20-án.) Indokok: Felperes a nem vitás tényállás szerint 1921. évi június hó 14. napján prompt szállításra kötött devizaeladási ügylet teljesítését, a megvett 25.000 cseh korona átutalását elsőizben az 1922. évi április hó 8. napján kelt 8. alatti levelében, tehát az ügyletkötés után majdnem 10 hónap elteltével szorgalmazta. Felperest annak dacára, hogy a vétel tárgyául szolgált 25.000 cseh koronának a 3. alatti levél értelmében a prágai B. U. B-hoz történt átutalásáról az erre szükséges időn belül értesítést nem kapott, mint eladót, alperest az átutalás teljesítésére fel nem hívta, hanem azt csak körülbelül 10 hó multán sürgette meg. Ezzel a magatar tásával a fentebb kiemelt jogszabály értelmében a teljesítésre való igényét elvesztette. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak a megtámadott ítéletében elfoglalt az a jogi álláspontja, hogy a vevő felperes, aki a vételárat előre ki sem fizette, a megvett kifizetés szállítását az alperestől a 10 hónap elteltével már nem követelhette. Valorizáció. 8. A késedelmes teljesítésnek jogfentartás nélküli elfogadása nem akadálya a késedelemből eredő kárigény érvényesítésének. (Kúria P. II. 1602/1925. sz. a. 1925 nov. 5-én.) Indokok: Téves ugyan, tehát nem is tartható fenn a fellebbezési bíróságnak az az anyagi jogfelfogása, mintha a váltóperbeli alperesek eme magatartásának az lehetne a következménye, hogy ennélfogva felperes visszatérhetne a vételárkövetolésének dollárban való felszámítására és érvényesítésére. Felperes ugyanis a vételárkövetelésédók a hátralékát a váltókeresetében 8,235.500 magyar koronára maga formálta meg; alperesek tehát ennek az akkor nyomban való megfizetésével felperes követelésének éppen az ő felszámítása értelmében végleg eleget tehettek volna. Hogy másképpen jártak el, hogy nevezetesen a felperes követelésének érvényre jutását a jogvédelmi eszközök mondott, módozatú kihasználásával vétkesen elodázták; felperest nem a követelésének más valutaszámitási alapra helyezésére, hanem a birói gyakorlat szerinti anyagi jogszabály értelmében arra jogosítja fel, hogy a váltókereseti követelésének értékromlása tekintetéből kármentést kérhessen. Ez a kárkövetelés, a vételárhátralékos váltókövetelésének ez az accessoriuma az, amely iránt felperesnek a kereseti követelése jogos; és pedig a jogfentartási anyagi jogi követelménynek a szempontjából és jogos azért, mert a váltóperbeli fellebbezési tárgyaláson tett keresetfelemeléssel felperes a koronaromlással szenvedett kár iránti megtérítési igényét nyílt kifejezésre juttatta; igy tehát a kárkövetelése itteni érvényesítésének nem lehet azt a magában véve különben helyes anyagi jogszabályt ellene vetni, hogy a késedelmes teljesítésnek jogfentartás nélkül történő elfogadása a késedelemből eredő kárigény iránt rendszerint jogvesztésbe ejt. 9. Nincs jogszabály, mely a valorizálás kezdőpontjául az eziránti kérelem előterjesztésének időpontját jelölné meg. — A valorizálás jogi alapja a pénz elértéktelenedésének ténye és az megilleti a hitelezőt az időponttól kezdve, midőn alperes a fizetésben indokolatlanul késedelmessé válik. Ez pedig alaptalannak bizonyult védekezés esetén legkésőbb a kereset beadásával bekövetkezettnek tekintendő. (Kúria P. VII. 3063/1925. sz. a, 1925 nov. 13-án.) (Ugyanígy: P. VII. 3047/925. sz. a. 1925 nov. 10-én.) Indokok: Az alapperben hozott P. VII. .1658/ 26/1923. sz. kir. kúriai ítélettel irányadónak elfogadott s igy ebben a perben is irányadó tényállás szerint a két irányban védekező alperesnek mindkét védekezése alaptalannak bizonyult s megállapítást nyert az is, hogy az alperes annak ellenére, hogy az általa felajánlott részletfizetést a felperes hajlandó volt elfogadni, a fizetést alaptalan ürüggyel megtagadta; végül megállapittatott az is, hogy a felperest a kereset alapjául szolgált csekk érvényesítése tekintetében késedelem nem terheli. A jelen perben becsatolt nem vitás tartalmú levelezésből pedig megállapítható egyfelől az, hogy a felperes a fellebbezési bíróság ítéletének meghozatala után hajlandó volt a biztosítási végrehajtás elkerülése végett birói letétbe helyezett összegnek az alperes részére leendő visszautalása mellett a marasztalási összeget jogfentartással elfogadni, de az alperes a felperes ajánlatára csak hetek múlva válaszolt, s akkor is csak a letétnek felperes részére való kiutalásához járult hozzá. Másfelől pedig megállapítható az, hogy a felperes még az alapper folyama alatt fentartotta a valorizálási igényének érvényesítéséhez való jogát. Ilyen tényállás mellett alaptalan az alperesnek a valorizálás iránti kérelem elkésettségére alapított panasza, mert a nem vitás tényállás szerint a felperes a valorizáláshoz való igényét még a követelés kifizetése előtt fentartotta és nincs oly jogszabály, amely az ilykép fentartott igény érvényesítését — ha annak az anyagi jog által megkívánt előfeltételei fenforognak — tiltaná. Érdemijén csak az volt elbírálandó, hogy a valorizálásnak mely időponttól s mily mértékben van helye. A m. kir. Kúria sem a valorizálás kezdő időpontja, sem annak mértéke tekintetében nem fogadta el a fellebbezési bíróság álláspontját.