Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 1. szám - Valorizációs vita a Jogászegyletben

1. sz. KERESKEDELMI JOG 13 SZEMLE. Bella János. | Szomorú valóság, hogy a magyar jogászvilág hónapok óta folyton csak temet. Sorjában kidőlnek az elméleti és gyakorlati jogászok kiválóságai. Még alig hantolták el Tőry mulandó testét, a Kúriának már is újból gyásza van. Bella János, a hiteljogi tanácsnak, a VH-es majd legújabban a IV-es tanácsnak, kétségkívül egyik főerőssége volt. Kiváló judiciuma a legnehezebb jogi problémákat s a mai nehéz, összekuszált s a régi jogelvekkel gyakran csak nehezen összeegyeztethető vagy megérthető jogi kérdéseket kiváló gyakorlati érzékkel oldotta meg, úgyhogy a hiteljogi tanácsoknak — részben önkéntes nyugalomba vonulások által is — megritkult soraiban az ő elhunyta nehezen pótolható ült fog hagyni. A magyar Jogászegylet december 13-i közgyűlését a Kereskedelmi Törvény 50 éves jubileumának szentelte. Dr. Nagy Ferenc elnök megnyitó beszédében a Keresk. Törvény jelentőségét méltatta s annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a törvény a Polgári törvénykönyv általános reformjának keresztülviteléig kell hogy megállja a helyét, annál is inkább, mert a trianoni határokon tul ma is érvényben vannak e törvény rendelkezései. Utána Bubla Ferenc főszerkesztőnk tartott előadást, méltatva a K. T. jelentőségét az 50 éves birói gyakorlatban. A felolvasás elismeréssel emlékezett meg azokról a kiváló birákról, kik a K. T.-nek a gyakorlatba való átültetése körül mai-adandó érdemeket szereztek. Bubla előadását jelen számunkban közöljük. — A Jogászegyletről megemlékezvén, nem hallgathatjuk el azt a keserű érzést, mely bennünket ezen a jubiláris közgyűlésen eltöltött. A Magyar Jogászegylet ünnepi közgyűlése egy még egészen meg sem telt kis teremben! Szomorú kép, mely kulturképnek is beillik. Hát igy néz ki a hajdan oly «áiagy» Jogászegylet? Igaz: ott voltak a felsőbíróságok érdemekben dus elnökei, ott volt néhány egyetemi tanár is, no meg néhány miniszteriális ur is; de hol volt a hazai jogászság gros-ja, mely a háború előtt nagy tömegével a terem ajtóit szokta sarkaiból kiforgatni? Hol voltak az igazságügyminiszter, a kereskedelmi miniszter a Kereskedelmi Törvény 50 éves jubileumán? — Hol ittJ a hiba: a rendezésben-e vagy a meghívottakban? ... Kinevezték az egységes birói és ügyvédi vizsgálóbizottság tagjait. Az igazságügyminiszter a budapesti egységes birói és ügyvédi vizsgáló-bizottság tagjainak számát összesen 60-baai állapította meg s ebből folyóan az 1926. január 1. napjával kezdődő három év tartamára kinevezte a bizottság elnökévé Vargha Ferenc koronaügyészt, elnökhelyettesévé dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkárt, dr. Schuszter Rudolfot, a szabadalmi felsőbíróság elnökét, dr. Balogh y György és dr. Tury Sándor kúriai tanácselnököket, dr. Bartha Richárd kabinetirodai főnököt és dr. Térfy Gyula kúriai tanácselnököt, továbbá az ügyvédek sorából dr. Papp József, dr. Gold Simon, dr. Halász Frigyes, dr. Berger Miksa, dr. Metzler Gusztáv és dr. Kövess Béla ügyvédeket, a bizottság titkárává dr. Vinceuti Gusztáv ítélőtáblai bírót, tagjaivá pedig dr. Angyal Pál egyetemi tanárt, dr. Büuss Olivér kúriai elnöki tanácsost, dr. Bocskor Antal kúriai birót, dr. Bothos Gyula közigazgatási birót, dr. iJcgré Miklóst, a budapesti Ítélőtábla alelnökét, dr. Doleschall Alfréd egyetemi tanárt, Finkcy Ferenc, koronaügyészhelyettest, dr. Fodor Ármin kúriai tanácselnököt, dr. Geszti Andor kúriai birót, dr. Isiváuffy Lajos kúriai birót, dr. Kolos Jenő kúriai tanácselnököt, dr. K. Kovács Gyula egyetemi tanárt, Loyczel Kálmán koronaügyészhelyettest, dr. Magyar István kúriai tanácselnököt, dr. MagyaryGéza egyetemi tanárt, dr. Mendelényi László kúriai birót, dr. Oszvald Istvánt, a budapesti törvényszék elnökét, dr. Rácz Lajos kúriai birót, dr. Reiner János egyetemi tanárt, dr. Slmay Gyula ítélőtáblai tanácselnököt, dr. Székács Aladár közigazgatási birót, dr. Szladits Károly egyetemi tanárt, dr. Térfy Dezső Ítélőtáblai tanácselnököt, dr. Timkó Zoltán koronaügyészhelyettest, dr. Tóth Miklós kúriai birót, dr. Töreky Géza büntetőtörvényszéki másodelnököt, Uri L,ajos ítélőtáblai tanácselnököt, dr. Vályi Sándort, a munkásbiztositási felsőbíróság elnökét, dr. Vincenty Gusztáv ítélőtáblai birót és dr. Vladár Gábor igazságügyi minisztériumi miniszteri tanácsost. A Budapesti Ügyvédi Kamara ugyancsak három év tartamára megválasztotta a vizsgálóbizottság tagjaivá az elnökhelyettessé kinevezett hat ügyvéden felül dr. Beck Salamon, dr. Bedő Sándor, dr Besnyö Bernát, dr. Brückler Artúr, dr. Deutsch Viktor, dr. Dorogi Ervin, dr. Giskán Jakab, dr. Graber Károly, dr. Gündisch Guidó, dr. Horváth László, dr. Jacobi Béla, dr. Káldor Gyula, dr. Kemény Miklós, dr. Képes Bernát, dr Kollár László, dr. Kovács Ittván, dr TJÖVV Lóránt, dr. Tasnádi-Nagy András, dr. Nagy Dezső, dr. Prosznimmer Béla, dr. Reitzer Béla, dr. Rusznyák Samu, dr. Szabó Imre, dr. Szemethy Károly, dr. Szenté Lajos, dr. Székely Lajos, dr. Valalin Andor, dr. Vermes Károly dr ^Y(>n(•zel Árpád és dr. Virág Gyula budapesti ügyvédeket. Főszerkensztőnk, Bubla Ferenc, ki évek hosszú sora óta a vizsgálóbizottság elnöke volt, ez év végével az elnöki tisztét is átadta Vargha Ferenc koronaügyésznek. Bubla Ferencet távozása alkalmából a vizsgálóbizottság tagjai meleg ünneplésben részesítették. Dec. 21-én az összes tagok spontán megjelentek a távozó elnök előtt és ott dr. Pap József, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke lendületes szavakkal vett bucsut a magyar hiteljog e kiváló nesztorától, kívánván neki a nyugalom elviseléséhez friss egészséget. Bubla Ferenc az ügyvédség meleg barátságát köszönte meg és kiemelte annak példás solidaritását. Az uj átértékelési rendelet. A mérlegvalódiság helyreállításáról szóló 4200/1925. P. M. sz. rendelet — miként előre látható volt —• rövid életet élt. Most jelent meg 7000/1925. P. M. sz. a. az uj átértékelési rendelet, mely már az uj pengővalutc' figyelembevételével készült. Ezt az uj átértékelési rendeletet Kuncz Ödön, a Magyar Jogászegylet kereskedelmi jogi szakosztályának dec. 2-i ülésében ismertette és főleg a r. t. átértékelésével foglalkozván, behatóan kiterjeszkedett az átértékelés kiindulási alapjára, megállapítván, hogy a R. az 1925. június 4-i osztrák Goldbilanzgesetz alapján indult ki, mely szerint a r. t. a megnyitó leltár szerint mutatkozó tiszta vagyonát mint alapfokét köteles a megnyitó mérlegbe tartozásként beállítani.