Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 1. szám - Valorizációs vita a Jogászegyletben

14 KERESKEDELMI JOG 1. sz. jogában állván egy részéből tartalékalapot csinálni. Más célra azonban nem lehet a tiszta vagyont for­dítani. Minthogy a részvényesi jogok a tőkeérde­keltséggel egyenes arányban állnak, előadó sze­rint nem éri sérelem a kis részvényest, ha a rész­vényhez fűződő oszthatatlan jogokat (pl. szavazati jog, megtámadási jog) csak hányadrészvényes tu­lajdonostársaival együtt gyakorolhatja. Részletesen ismertette a részvényminimum megállapítását s ez irányban a R.-nek a részvényest védő intézkedé­seit. Az átértékelési eljárás az uj R.-ben nagyjában egyező a 4200/1925. sz. R.-tel. Fontossággal bir­nak a R.-nek az alaptökeminimumra vonatkozó rendelkezései. A R. különbséget tesz a már fenn­álló és a jövőben alakuló r. t.-ok közt. Előbbieknél tiszta vagyonnak (nem alaptőkének, mert az le­het sokkal kisebb is), legalább 50,000 pengőt (helyi jellegüeknek 10,000 pengőt) követel meg, módot nyújtván az életképes kis vállalatoknak a modus vivendire; uj r. t. csak akkor jegyezhető be, ha alaptőkéje legalább 150,000, illetve helyi jellegű r. t.-nél legalább 100,000 pengőt tesz ki), utóbbiak­nál a Kori. fel. tg. behozataláig a R. módot ad arra, hogy a p. ü. min. indokolt esetben engedélyt ad­joai arra, hogy uj r. t. 100,000 pengőnél kisebb tőkével is alakulhasson. Az akkreditálásról birói joggyakorlatunkban évek óta nem esik szó. Pedig, hogy ennek a sokat vitatott jogintézménynek mily fontos szerepe van, azt a néhány év előtt folyóiratunkban s a Magyar Jogászegyletben lefolyt vita legjobban bizonyítja. Különösen az akkreditálás (meghitelezés) vissza­vonhatósága körül folyt a vita. Az osztrák Oberster Gerichtshof egy most közzétett Ítéletéből (Ob. II. 824/924. vom 29. Dez. 1924. — Mitteilungen, Recht ­sprechung 1925 okt. 20-i szám, Seite 135) azt lát­juk, hogy az osztrák joggyakorlat szakított eddigi álláspontjával és a svájci polgári törvénykönyv nyomán kimondta, hogy amennyiben a meghitelező bank meghitelezést «kötelezettség nélkül», jelzés nélkül elismerte, ugy a meghitelezést többé nem vonhatja vissza. Kifejti az Ítélet, hogy az ily meg­hitelezés nem egyéb, mint ARGR 1400 §, ül. a KGB. 300. §-a szerinti utalvány, melyben az a fontos, hogy az utalványozottnak meghagyatik, hogy az utalványosnak valamit szolgáltasson; amely tény­állás mellett teljesen mellékes az a körülmény, hogy e szolgáltatásnak már a banknál elfekvő fe­dezetből vagy pedig direkt e célból nyitott kontó­ból kell-e eszközöltetni? Kifejti továbbá az ítélet, hogy a meghitelező bank e fizetési kötelezettsége személyes, mellyel szemben csupán oly kifogással élhet, mely őt személyesen illeti meg a harmadik­kal szemben, vaary ami magából a meghitelezési szerződésből illeti meg, pl. amennyiben a meghite­lezésben benn van, hogy a pénzt csupán bizonyos előfeltétel bekövetkezte esetén fizetheti ki. A csehszlovák polgári törvénykönyv első szö­vege legújabban német nyelven is megjelent és ez­zel könnyebben hozzáférhetővé vált. A törvény­könyv a megalkotástól még messze van, mert a közzétett tervezet az egyes részek szerkesztésére kiküldött bizottságok munkálatait egyszerűen egy­másmellé helyezve közli és igy még azok az ellent­mondások sincsenek kiküszöbölve, amelyek az egyes bizottságoknak elvi kérdésekben elfoglalt el­térő álláspontja következtében kerültek be. A kö­telmi jogi rész két bizottság közt volt megosztva és ezért ezt a részt még önmagában sem lehet egy­séges tervezetnek tekinteni. A jelentékeny kodifi­kációs munkálat, amely beható indokolással együtt 827 oldalra terjed, egészen az Optk. rendszerét kö­veti és ezt a törvénykönyvet igyekszik átmoder­nizálni, ami természetesen igen nehéz feladat, hi­szen a magánjog anyagának az Optk-beli elrende­zése már meglehetősen elavult. Nem veszi figye­lembe a tervezet a német Bgb-t, de, ami még külö­nösebb, a magyar polgári törvénykönyv előkészitő anyagát sem, holott ez az anyag lényegileg Felső­Magyarország fennálló jogát tartalmazza. Egyol­dalú eljárás, hogy az Optk-höz azért ragaszkod­nak, mert az ország egyik részében régen hatály­ban van, az ország másik részének jogát viszont, amely nem isi egy, hanem több évszázadon keresz­tül a nép lelkébe elég erősen belerögződhetett, tel­jesen figyelmen kivül hagyják. (A váltójog kodifi­kálásánál azonban a magyar váltótörvényt veszi alapul. Szerk.) A tervezetnek minden esetre fi­gyelmet érdemlő újonnan kidolgozott része a nem­zetközi magánjogi szabálvoka* tartalmazó fejezet. (u. e.) Hazai irodalom. Dr. Makai Oszkár: Export- és importüzletek fsnánszirozása. TÉBE könyvíár 11. szám 44. I. Szerző a bankári tevékenységnek az export- és importüzlet pénzügyi lebonyolításába való bekap­csolódásával foglalkozik. Ennek a bekapcsolódás­nak két formája van: az egyszerű bankári müvele­tek és a hitelmüveletek. Részletesen ismerteti az alapul szolgáló okmányok természetét és a rájuk vonatkozó szabályokat. A finánszirozás formái: előrefizetés, fizetés az áru elszállításával egyidejű­leg a szállitási okmányok ellenében az elszállítás vagy a rendeltetés helyén s végül a hitelügyletek. A szállitási okmányok ellenében való fizetés esetei közül részletesen foglalkozik a meghitelezéssé), amelynek jogi természetét nagy alapossággal bon­colgatja. A könyvecske érdeme, hogy kimondottan praktikus célja dacára sohasem mulasztja el mon­danivalóinak elméleti megalapozását. Külföldi irodalom. Die Zivilgesetze der Gegenwart. (Sammlung europáischer und aussereuropáischer Privat­reelit.squellen mit deutscher Übersetzung und Be­arbeitung.) Herausgegeben von Geh. Hofrat Dr. Kari Heinsheimer, Heidelberg. Verlag J. Bens­heimer, Manheim. Das oesterreichische Handels-, Wechsel- und Scheckrecht. (Mit Entscheidungen des Obersten Gerichtshofes.) Herausgegeben von Dr. Ludwig Altmaun, Dr. Siegfried Jákob und Dr. Max Wei­ser Verlag der oesterr. Staatxdruckerei, Wien. 1925. 1590 Seiten. Das oesterreichishe allgemeine Bürgerliche Recht. Von denselben Autoren. II. Aufl. Wien. 1925. 1483 S. Recht der Wertpapiere (mit Wechsel- und Scheckrecht). Von Prof. Dr. Claudius Frh. von Schwerin. (Grundrisse der Rechtswissenschaít, Bd. VII.) 1924. Berlin, de Gruyler et Go. Geb. 8.50 M. D. H. Robertson: Das Geld. Deutsch heraus­gegében von D. M. Pályi. Verlag Július Springer 1924. 149 S.

Next

/
Thumbnails
Contents