Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 11. szám - A hitelvédelem reformja, különös tekintettel a csődjog reformjára

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTOTTA: FŐSZERKESZTŐ: néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., igazságügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTE LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Egy évre: 150. 000 K. Félévre: 75. 000 K. Egy füzet ára 16, 000 kor. HUSZONHARMADIK ÉVFOLYAM 11. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1926. DECEMBER l. a TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Ember Sándor budapesli ügyvéd. A hitelvédelem reformja, különös tekintettel a csődjog reformjára. Dr. Szente Lajos ügyvéd. Az OEE előtti eljárás reformja. Dr. Kohner Artur budapesti ügyvéd. A bank átutalásiról. SZEMLE: Beck Hugó. — A jelzálogjogról szóló törvényjavaslat. — A hitelvédelem reformjáról. — A biztosítási dij fizetés elmulasztásának egynémely következményeiről. — Valorizáció és bírósági alávetés. — A német Kündigungsschutzgesetz. — A többes szavazati jog Franciaországban. IRODALOM: Hazai irodalom. Külföldi irodalom. Birói határozatok összefoglalása 1926. évre. A hitelvédelem reformja, különös tekintettel a csődjog reformjára. Irta: Dr. Ember Sándor budapesti ügyvéd. A jogintézmények értékét azoknak gyakorlati használhatósága adja meg. Ha az okát keressük, hogy a csődtörvény a gyakorlatban miért vezet ilyen rémséges eredményekre, nem elégedhetünk meg azzal a cinikus magyarázattal, melyei néha hallunk, hogy a közfelfogásbá már helegyökeredződött a tömegvagyont mint Csáky szalmáját tekinteni Hogy a közfelfogás idáig jutott, annak kétségtelenül okai a törvényben és a törvény mikénti végrehajtásában vannak. A csődtörvényben túlteng a formalizmus. " A különböző határidők tul hosszura vannak szabva. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Justiniánus idejében, amikor a közlekedés gyalog, gályákon és ökrösszekereken bonyolódott le, a hitelezőknek a jelentkezésre két év adatott, s ez alatt rendszerint a vagyon is már feloszlást nyert, ezzel szemben ma a távirat, telefon, rádió, repülőgép és gyorsvonat idejében, amikor 30 nap alatt az egész földet körül lehet utazni és 1 órán belül körültáviratozni, furcsán hat egy olyan törvény, amelyben a csődhitelezők első összejöttéig és a csődeljárás tulajdonképpeni megkezdéséig 4 hóna]) is eltelik. Az árukészletek, esetleg szezoncikkek értékesítése rendszerint messzi' kitolódik. Ameddig a esőd annyira nem halad, hogy az általános felszámolási eljárás befejezést nyer, a második osztályu hitelezők kvótára nem számithatnak. Miután a tapasztalat azt mutatja, hogy az alatt a hosszú idő alatt a költségek a esőd bevételeit felemészlik, a hitelezők érdeküket vesztik, elfásulnak és a felszámolás irányításában azokkal a jogokkal sem élnek, amit a törvény nekik biztosit. Rendszerint perek hosszabbítják még meg a felszámolási eljárások amúgy is hosszú idejét és amit ezekben a perekben esetleg nyerni lehet, azt messze túlhaladja az a veszteség, amelyet a tömeg adminisztrációja ezen időre jelent. Hogy a esődeljárás teljes reformra szorul, ebben a tekintetben ma a jogászi körökben nincsen nézeteltérés. 1915-re el is készült a csődtörvénynek egy javaslata. Ennek a javaslatnak azonban utját állotta a kényszeregyezség intézményével való kísérletezés. A csődtörvényünk tehát maradt és megjelent először az 1916. évi, majd a módosított és javított mentőangyalként, az 1926. évi kényszeregyezségi rendelet. Hogy a csődtörvény reformjával foglalkozhassunk, mindenekelőtt tehát kell foglalkoznunk a kényszeregyezségi eljárással, hogy megállapíthassuk, mennyire felel ez meg mint a csődeljárás pótléka. Ma aligha lenne kényszeregyezségi rendeletünk, ha nem lett volna háború. Volt ugyan már a háború előtt is a kényszeregyezségi eljárásnak egy tervezete, — ha jól tudom, Schreyer Jakab kidolgozásában, — ezen tervezetek azonban lassanként elantikválódtak. A háboru kitörése azonban váratlan helyzetekel és uj követelményeket teremtett. A moratóriumos rendeletek. amelyek eredetileg is csak rövidebi) határidőre terveztettek, nem védhették meg teljesen az egyeseket a háboruokozta veszteségek következményeitől, a moratóriumos törvények legfeljebb csak elodázhatták a helyzet konzekvenciáit. Az első kényszeregyezségi eljárási rendelet.