Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)
1926 / 10. szám - Az olasz kereskedelmi jog reformjából
172 KERESKEDELMI JOG 10. sz. számit. A kereset a társaság székhelye szerint illetékes bíróságnál indítható meg. A szavazati jog, illetőleg a szavazás mikéntjére vonatkozó minden megállapodás semmis. A részvényesek azonban megbizhatnak (Írásban) egy vagy több személyt részvényesi jogaik gyakorlásával; ez a megbízás legfeljebb négy évre szólhat, bizonyos esetben csak két évre. Kötvények kibocsátását a közgyűlés határozhatja el s ezeknek összege az alaptőkét nem haladhatja meg. A kötvény-tulajdonosok megfelelő védelméről gondoskodik a T. azáltal, hogy szervezetet létesit számukra s ezt különböző jogokkal ruházza fel. A mérleg felállítása tekintetéhen több rendelkezést tartalmaz a T., igy pl. a részvénytársaság tulajdonában levő értékpapírok az utolsó félév átlagárfolyamán veendők fel stb. stb. A közgyűlés által elfogadott mérleggel szemben az alaptőkének legalább tya részét képviselő részvényesek az elfogadástól számított egy hónapon belül kérhetik a mérlegnek bírósági szakértő által való felülvizsgálatát. , (F. B.) Az olasz kereskedelmi jog reformjából. A társasági jog reformját fent ismertetvén, itt a II. könyv egyes fejezetéivel akarunk röviden foglalkozni. A pénztartozásokról szóló 303. cikk különösen a közelmúltban felmerült valutajogi vitát — az ujabb gyakorlatnak megfelelően — akként dönti el, hogy a külföldi pénznemben kifejezett pénztartozások országos pénznemben is fizethetők, azonban a tényleges fizetés napján irányadó árfolyamon. — A vételi ügyletnél — a K. T. 356. §. 2. pontjához hasonlóan — az eladó késedelme esetén a szerződéshez hü fél abstrakt kártérítésként a teljesítés helyén és idején a szerződés és a piaci ár között fenforgó árkülönbözetet követelheti. Minthogy ez, különösen nagy árhullámzásnak kitett áruknál, a késedelmes eladót spekulációra csábithatná és indokolatlan előnyben részesítené, e szakasz oly értelmezését teszi szükségessé, hogy a szerződéshez hű fél igazolható nagyobb kárának megtérítését is egényelheti. — A 336—38. cikkek fog lalkoznak- a bankmeghitelezéssel. Ismeretes az a vita, amely a meghitelezés jogi természete körül nálunk is folyt. Mi a meghitelezés: egyszerű megbízás vagy harmadik javára szolgáló szerződés? Oly kérdések ezek, melyek a bel- és külföldi jogirodalomban egyaránt sok vitát provokáltak. Nálunk a kir. Kúria P. IV. 1848/1918., majd pedig P. IV. 1349/1920. számú Ítéleteiben foglalkozott a meghitelezés jogi természetével és a bankot a letevő megbízottjának tekintette és a megbízás természetéből kifolyólag a megbízást bármikor visszavonhatónak mondotta ki. E sorok irója akkor e kérdés irodalmi vita alá bocsájtotta s a Kereskedelmi Jog 1922 1., 2. és 5. számaiban részletesen foglalkozott e kérdés megvitatásával. Az olasz K. T. tervezete ebben a vitában csak annyihaia foglal állást, hogy a meghitelező és a bank közötti szerződést megbízási szerződésnek tekinti. A meghitelező és a bank között egyrészről, a bank és a meghitelezett közötti vonatkozások másrészről, szigorúan elhatároltatnak. A bank és a meghitelezett közötti jogviszony akkor keletkezik, amidőn a bank a nála történt meghitelezést (akreditiva nyitását) elismeri. Ezen meghitelezés tartalma a bank nyilatkozatához igazodik. Ami már most a banknak a meghitelezetthez való viszonyát illeti, itt ismét az a fontos kérdés nyert szabályozást, hogy iá bank a meghitelezettel szemben élhet-e oly kifogás'okkal, amelyek őt (a bankot) a meghitelezővel szemben illetik, amit a tervezet nemlegesen old meg; illetve oly kifogásokkal, amelyek közte és a meghitelezett közötti viszonyból emelhetők. Itt a tervezet egy különösen nemzetközi viszonylatban veszélyessé válható oly intézkedést tartalmaz, amely a meghitelezés gyakorlati alkalmazhatóságát illuzóriussá teszi. A tervezet ugyanis a meghitelezettel szemben oly kifogások érvényesítését is megengedi, amelyek közte (t. i. a meghitelezett) és a meghitelezésnek éppen az a célja, hogy a meghitelezett (rendszerint eladó) a meghitelezésben előirt feltételek (fuvarlevél, hajóselismervény felmutatása) puszta teljesítése ellenében prompt fizetéshez jusson és még legyen védve az ellen, hogy bármily más kifogás emeltessék, akkor a meghitelező és a meghitelezett közti jogviszonyból emelhető kifogások érvényesithetésével a meghitelezés tulajdonképpeni célja elveszett. A tervezet indokolása azt mondja, hogy enélkül a korlátozás nélkül az eladónak módjában volna a vevőt károsítani és hogy ez a belföldi importőrök védelmére szolgál. Mindenesetre azonban hozzáteszi, hogy miután csak diszpozitiv szabályról van szó, a feleknek módjukban van az ily kifogások emelését külön megállapodásban ki is zárni. Hogy ez a szabályozás mennyire nem felel meg a közfelfogásnak, mutatja az ellene rögtön felhangzott éles tiltakozás. A meghitelezés visszavonhatatlansága tekinteteben, amely nálunk szintén sok vitára adott alkalmat, a tervezet azt az álláspontot foglalja el, hogy a meghitelezés visszavonhatatlanná válik, mihelyt a meghitelezett a bank részéről értesítve lett. Viszont a meghitelezett is csupán a bank ellen fordulhat és a meghitelezőtől közvetlen fizetést csak akkor követelhet, hogy ha előbb a bankot perelte és fizetést nem kapott. sz. I. IRODALOM. Hazai irodalom. Dr. Schultz Ferenc: Az alaptőke befizetése a korlátolt felelősségű társaságoknál. — Különlenyomat a Jogtud. Közlöny 1926 18. számából. — U. az. Oroszország mai részvénytársasági joga. — Különlenyomat a Polgári Jogból. Dr. Zerkovitz Zsigmond: A kamatjövedelmek illetéke. (A 3700/1926. és 90,700/1926. p. m. sz. rendeletek magyarázata.) — Ára 2.40 pengő. — Katz G. könyvkereskedés kiadása. — Minthogy a tőkekamatadó helyébe lépő illetéket ezentúl nemcsak a pénzintézetek, hanem minden hitelüzletekkel, idegen pénzek kezelésével és gyümölcsöztetésével keresetszerüen foglalkozó egyének vagy cégek kötelesek leróni (R. 5. §.), nagy fontossággal hir e rendelet ismerete. Külföldi irodalom. Dr. Andreas König: Schutz für die ausserehelichen Verháltnisse. — Wien—Leipzig 1927. C. W. Stern. - : •• ,;J.*V..-/