Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 10. szám - Az olasz kereskedelmi jog reformjából

10. sz. KERESKEDELMI JOG 173 HAZAI JOGGYAKORLAT. Általános. 160. Kiskorú felelőssége a gazdagodásért. (Kúria P. IV. 7857/1925. sz. a. 1926 szept. 29-én.) Indokok: A kiskorú alpereseknek az A) jelű szerződésre alapitott felelőssége megállhat gyámhatósági jóváhagyás nélkül is, ha a kereseti gépbeszerzés nemuaz 1877:XX. t.-c. 113. §. 8. pontjában jelzett uj létesítmény, hanem azt csupán a már megvolt üzem régi gépberendezése helyett vásárolták, mert a felhivott törvénycikk 113. §-ának 8. pontja értelmében. gyámhatósági jóváhagyás csak uj létesítményekhez szükséges, a g) pontra való utalás pedig nyilván téves, mert a fenforgó esetben nem tőkebefektetésTŐl, hanem a malom üzemének féntartását célzó gépberendezés megszerzéséről van szó. De ha a szerződés a kiskorúakkal szemben bármily okból érvénytelennek volna is minősitendő, ezek az alperesek is felelősek az anyagi jog szerint azon érték erejéig, amellyel a felperes által szállított gépberendezésnek a1 vagyonilletőségükbe beépítésével gazdagodtak. Turpis causa. 161. Anyagi jogszabály, hogy a törvény által tiltott ügyletből származtatott igény nem részesíthető birói jogsegélyben és hogy az ilyen ügyletből az egyik félnek a másik ellen csak annyiban támadhat bíróilag érvényesíthető követelése, ha és amennyiben ez utóbbi az előbbinek kárára méltánytalanul jutna vagyoni gyarapodáshoz. (Kúria P, IV. 5874/1925. sz. a. 1926 szept. 15-én.) 162. Az anyagi jogszabály értelmében a törvényes tilalom ellenére kötött jogügylet érvénytelen, annak joghatása tehát semmi irányban sincs. Ez okból annak alapján sem teljesítést, sem kártérítést, sem egyéb kikötött jogot még az ügyletkötésnél jóhiszeműen eljárt szerződő fél sem érvényesíthet. (Kúria P. IV. 5945/1925. sz. a. 1926 szept. 16-án.) Indokok: A főkötelezettség érvénytelensége folytán tehát, rtem érvényes az a járulékos kikötés sem, melynél fogva az adós — mint jelen esetben az eladó — kötbért igér a hitelezőnek arra az esetre, ha ügyleti kötelezettségét éppen nem, vagy nem kellően teljesiti. Hasonlókép járulékos jellegénél fogva érvénytelen az a szerződéses megállapodás is, melynél fogva az alperes a' vételügyletben foglalt külön kötelezés szerint a felperessel, mint az eladó, pécsi fakereskedő cég vevőjével szemben, magát arra kötelezte, hogy a most nevezett, eladó cég, mint föadós, kötelezettségeinek teljesítéséért helytáll. A fellebbezési bíróság tehát azzal, hogy felperest, az ügyletkötés körüli jóhiszeműsége dacára az alperes ellen érvényesített kötbérkövetelésével elutasította, anyagi jogszabályt nem sértett. Alkalmazott. 163. Egyévi felmondási időre és ennek megfelelő díjazásra a birói gyakorlat szerint azok az alkalmazottak tarthatnak igényt, akik magasabb tudományos képzettséget igénylő állásban önálló rendelkezési joggal és vezető • hatáskörrel vannak felruházva. (Kúria P. II. 8237/1925. sz, a. 1926 szept. 21-én.) Indokok: Az irányadó tényállás szerint a fűzfői lőporgyárhoz tervezett alagút építkezésénél egy épitőbizottság működött, amelynek ajánlatára a munkálatok vezetésére felperesen kívül egy másik mérnök, R. Gy. is alkalmaztatott. Ebből keletkeztek a felperes és a R. hatáskörére vonatkozó viták, amelyekre nézve az alperes részvénytársaság vezérigazgatója ugy határozott, hogy ellentét esetén, ha a végrehajtás az épitőbizottság döntéséig el nem halasztható, a R. álláspontja követendő, amire felperes a szolgálati viszonyt azonnali hatállyal megszüntette. E tényállás szerint felperes, habár a műszaki munkálatok vezetésére fogadtatott fel, az épitőbizottság és egy másik vezető mérnök mellett nem volt olyan önálló rendelkezési joggal és vezető hatáskörrel felruházva, amelynek alapján egyévi felmondási időre tarthatna igényt. Közgyűlési határozat megsemmisítése. 164. Az alaki sérelem kérdésénél az anyagi sérelem kérdése közömbös. (Kúria P. IV. 5562/1925. sz. a. 1926 szept. 2-án.) Indokok: Nem helytálló az a felülvizsgálati panasza sem, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogot sértett annak a figyelmen kívül hagyásával, hogy a közgyűlési határozatokkal a felperesre nem háramlott sérelem, mert a szóbanforgó közgyűlésen a felperessel szemben álló nagy részvénytöbbség folytán akkor sem lettek volna más határozatok hozhatók, ha a felperes . a közgyűlésen megjelenhetett volna. Az a körülmény ugyanis, hogy a közgyűlési határozatokat keresettel megtámadó részvényes a részvénytőkének csupán elenyésző csekély hányadát képviseli: a megtámadási jog gyakorlásának nem akadálya, mert a K. T. 174. §-a szerint a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénnyel vagy az alapszabályokkal ellenkezik, minden egyes részvényest a kereseti jog megilleti és mert felperes keresetét a közgyűlés időelőtti megtartására, tehát alaki sérelemre alapította, ez esetben pedig az a kérdés, hogy az alakilag szabálytalanul létrejött közgyűlési határozat anyagilag sérelmes-e vagy sem'? — a pervita eldöntésére közömbös. Részvény-vétel. 165. Átruházásra alkalmas forgatmány hijában szenvedő részvények rosszhiszemű vevője az e vétel kapcsán megvett kellően forgatott részvények tekintetében sem vehető jóhiszeműek. (Kúria P. IV. 5595/1925. sz. a. 1926 szept. 9-én.) Indokok: A meg nem támadott ténymegállapítás szerint alperes 25 darab Magyar Országos Központi takarékpénztári részvénytársasági névre szóló részvényt vásárolt 1920. évi február hó 8. napján Pécsben az üzletében már többször megfordult, de azóta ismeretlen ftelyen tartózkodó egyéntől, s azokat ugyanezen alkalommal az NR/F. alatt másolatban csatolt nosztrifikálási ív kapcsán az eladótól átvette. A részvények közül