Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 10. szám - Mily törvényes biztosítékokkal hárítható el a hazai részvénytársaságokban külföldieknek túlzott befolyása

10. sz. KERESKEDELMI JOG 169 Verwaltüng musü aus Schweizerbürgern bestében, die in der Schweiz wohnen." Huber javaslata e rendelkezéshez még azt fűzi hozzá (760. §. második bekezdés): „Mindestens ein Mitglied der Verwaltüng, das Vollmacht zur Gescháftsführung und Vertretung hat, muss in der Schweiz Wohnsitz habén." Hoffmann dr. szerint pedig (726. §. második bekezdés): „Mindestens ein Mitglied der Verwaltüng, das zur Vertretung der Gesellschaft befugt ist, muss in der Schweiz Wohnsitz habén." Már nemzetközi egyezményben is érvényesülésre jutott, bár nem minden tárgyú társaságra általában, hanem csak elszigetelten a légi jármüvek tulajdonos-társaságaira az a követelmény, hogy a társaság vezetői legalább bizonyos hányadban belföldi állam polgárok legyenek. Az 1919 október 13.-i nemzetközi egyezmény, amelyet 32 állam irt alá, a légi jármüvek honosságáról szólva, ha társaság a tulajdonos, megkivánja (7. cikk), hogy a társaság elnöke s igazgatóinak legalább kétharmada annak az államnak polgára legyen, amelynek honosságát a társaság igényli. Emellett fenntartja az egyes államok részére a jogot ezen túlmenő feltételek előírására. A magyar jogban sem lesz idegen az igazgatók egy részét magyar állampolgárságot kivánni a részvénytársaságokban, mert hiszen szövetkezeti jogunkban, bár igaz, hogy korlátolt területen: az 1898:XXIII. tc. értelmében alakult gazdasági és ipari hitelszövetkezetekben a törvény 30. §-a szerint az igazgatóság tagjai csak magyar honpolgárok lehetnek. Xagy Ferenc dr. a szövetkezetekről 1904-ben készült előadói tervezetében („Törvényjavaslat a szövetkezetekről") a szövetkezetek igazgatóitól általában magyar honpolgárságot kiván (50. §. második bekezdés) s ezt az üzlet területi korlátozásával és a külföldről jöhető szocialisztikus és nemzetiségi agitáció ellen való védekezéssel indokolja. E tervezet szerint a szövetkezet alapitója is s a felügyelőbizottság tagja is csak magyar honpolgár lehet. (3. §. 2. pontja és 65. §. utolsó bek.) összefoglalva tehát azokat a garanciákat, amelyek a valóságos székhelyhonosságot megállapító ismérve mellett ajánlatosaknak Játszanak a magyar részvénytársaságokban az előállható túlságos idegen befolyás felismerése és lehető elhárítása érdekében: 1. kötelezni kellene minden részvénytársaságot, hogy a kereskedelmi cégjegyzékbe leendő bevezetés és kihirdetés végett az illetékes törvényszéknek jelentse be az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok neve mellett ezek állampolgárságát és lakhelyét, valamint ' az eme körülményekben történt minden változást; 2. minden részvénytársaságtól meg kellene követelni, hogy igazgatója, vagy ha több az igazgató, akkor igazgatóságának legalább fele, valamint, hogy a felügyelőbizottságának legalább fele belföldi lakos, magyar állampolgár legyen. A vázoltaknál szigorúbb, a részvényesek személyét is figyelemmel kisérő rendelkezések (pl. névre szóló részvények megkövetelése, a részvények külföldiekre való átruházásának egészben, vagy bizonyos maximumon tul való tilalma) legfeljebb az állam érdekét közvetlen közelről érintő részvénytársaságokban (pl. vasút, bánya) volna megengedhető. A javasolt rendelkezések eredménye tekintetében nem ringatom magam illúziókban. Korántsem remélhető, hogy a fentiekben halványan körvonalazott rendelkezések lehetetlenné tennék azt, hogy idegenek jussanak túlsúlyba hazai részvénytársaságokban. Nem emelnek ezek áthághatatlan és megkerülhetetlen gátat a külföldi befolyás érvényesülése elé. Hogyha azonban efajta rendelkezések alkalmasak arra, hogy az ország gazdasági és pénzügyi helyzetének hátránya, a külföldi tőke elhidegitésének veszélye nélkül legalább jelentékeny akadályokat gördítsenek a részvénytársaságokban az idegen befolyás túlságos terjedése elé, — hacsak egy lépést is jelentenek ily rendelkezések a hazai érdekek javára, — e lépést érdemes megtenni. KÉRJÜK VIDÉKI EIÖFIZETÓINKET, hogy a hátralékos előfizetési dijat a nekik beküldött postai befizetési lap utján átutalni szíveskedjenek. SZEMLE. Igazságügyi kinevezések. Nemcsak lapzárta után, de mondhatni a lap nyomása közben olvastuk a fairt, hogy a kormányzó dr. Térfy Gyula kúriai tanácselnököt, az igazságügyminisztérium kodifikációs osztályának vezetőjét «excellenciás > rangra emelte. Azok, akik a kodifikáció műhelyébe néha-néha betekintenek s azt a hangya-szorgalmat, mellyel ez az osztály működik, látják, azok tudni fogják, hogy ez a kitüntetés oly férfit ért, aki ezt nem kereste, de — kiérdemelte. Adja Isten, hogy Térfy változatlan erővel és egészséggel folytassa a nemzet javára szolgáló áldásos működését! A bpesti kir. ítélőtábla — post tot discrimina rerum — végre elnököt kapott. A kormányzó választása arra ia biróra esett,, aki a jogászvilág egyetlen jelöltje volt: Dr. Degré Miklósra. tyvtiftv-BAKSÖR