Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 10. szám - Kényszerfelszámolási javaslat

170 KERESKEDELMI JOG 10. sz. Kényszerfelszámolási javaslat. Az OHE október 26-án tartott ülésében dr. Dorogki Ervin budapesti ügyvéd — hozzá intézett felhívásnak engedve — igen érdekes előadás kapcsán előterjeesztette a kényszerfelszámolás intézményének törvényhozási szabályozása tárgyában készített Javaslatát. — Abból a megfontolásból kiindulva, hogy a) csődeljárás jelenlegi késedelmes, költséges és' egyáltalában ki nem elégitő módja a csődtörvény reformját szükségessé teszi és súlyos statisztikai adatokkal támogatva, melyeket évtizedekre visszamenőleg külföldön és belföldön a csődeljárás rombolásaiból összeállított, előadó azt véli, hogy a kényszerfelszámolás alkalmas lehetne a csődeljárás pusztításának kiküszübölésére. Miután a kontinentális törvényhozásoknál a legnagyobb baj, hogy a gyönge gazdasági ,ailap a • nagy jogászi felépítést, amellyel a csődtörvény terhelve van, nem birja el, szükségesnek tart egy olyan eljárást, amelynél az eljárás gyorsasága és olcsósága, a vagyonértékesítésnél a gazdasági szempontok érvényesítése, a hatósági beavatkozásnak a minimumra való szorítása és amelynek • igénybevételénél nem az adós személyének mi: nemüsége, jó vagy rosszhiszeműsége, hanem az adós vagyonának alkalmas vagy alkalmatlan volta volna irányadó. Az előadó javaslattá szerint kényszerfelszámolásnak csupán bejegyzett keresi kedők ellen és akkor volna helye, ha magánegyezségi kísérlet, vagy a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás megindult, de az egyezség jogerős jóváhagyás nélkül végződött; ha ily eljárás kéretett, de az eljárás kizáró ok fenforgása miatt nem volt megindítható; ha valamely hitelező kérj a kényszerfelszámolás elrendelését és igazolja1 azokat a feltételeket, amelyeknek alapján adós ellen csőd nyitásának volt helye. Mindez esetekben további előfeltétel az, hogy az OHE annak keresztülvitelét vállalja; az OHE kérelmére, ha ez igazolja, hogy a több hitelezővel bíró adós fizetéseit beszüntette; végül, ha a bíróság csődnyitási kérelme folytán azt találja, hogy csődnyitásnak helye van, de az OHE a> kényszerfelszámolást vállalja. A kényszeregyezség joghatálya ugvyanaz, mint a csődnyitásé és azért előadó változtatásokat nem is javasol. A .kényszerfelszámolás során a tömeggondnoki teendőket a kényszer felszámoló véeezi. Melléje s: bíróság az adós üzleti telepen lakó ügyvédek sorából jogi tanácsadót rendel ki. A hitelezők védelmére, a felszámolás vezetésére és ellnőrzésére 3—5 tagu hitelezői bizottságot szervez, melyet a felszámolási tárgyalás előtt az ismert hitelezők vagy képviselőjük sorából az OHE indítványára a bíróság jelöl ki, a: felszámolási táreryalás után pedig azt a hitelezők választják. A hitelezők autonómiája tulajdonképpen ebben a bizottságban testesül meg és ezért a bizottság döntésével szemben esak törvénvtelen vagy káros voltuk miatt lehet tiltakozni. Hogy a javaslat a csődeljárás során sok időt igénybevevő intern jogorvoslati eljárásokat kiküszöbölje, a hitelezői bizottság határozata elleni döntéseket egy döntő bizottságra ruházza, melynek elnöke a referens biró, ezenkívül volna néev tag, akiket aiz OHE által kijelölt jegyzékből a felek választanak. A döntő bizottság határozata kötelező és véele<res mindazokban a vitákban, amelyek a hitelezői bizottság és a kénvszerfelszámoló, vagy a jogi tanácsadó között a kénvszerfelszámolással kapcsolatban merülnek fel, kivéve a kényszerfelszámoló díjazását és azoknak, vagy a hitelezői bizottság tagjainak felelősségét tárgyazó kérdéseket, melyek rendes bírói útra tartoznak. Alávetés esetén a döntő bizottság, mint választott bíróság is Ítélkezik valódisági vagy megtámadási perekben. Ami a tömeg értékesítését illeti, szabály volna a szabad kézből való értékesítés. A kényszerfelszámolási eljárás befejezésénél a javaslat kizárja a kényszeregyezséget, nehogy ezzel adós továbbra is spekulálhasson. Ellenben a kényszerfelszámolás befejezésénél előadó érdekes javaslatot tesz külföldi (angol-amerikai) példák nyomán az adósmentesités a di'sc/iarg'e-intézménynek behozatalával. Az adós ugyanis a kényszerfelszámolási eljárás befejezése után a quótából ki nem jutó rész alóli menesitését kérheti, hogy ha ennek feltételei fenforognak. Ezzel az uj intézménnyel a javaslat szerzője lapunk mai számában külön cikkben foglalkozik. A magas nívójú előadást vita fogja követni. A beteg kényszeregyezség és az OHE. Hogy az 1410/1926. M. E. sz. kényszeregyezségi rendelet beteg, az ma már vitán kívül meg van állapítva>. A beteg gyógykezelésével foglalkoznak az érdekeltek, de kérdés, sikerülni fog-e ezt az alapjában elhibázott intézményt életképessé tenni. A kényszeregyezség körül ma kétségkívül legfontosabb szerepe van az OHE-nek, amely e szerepét természetesen igyekszik nemcsak megszilárdítani, hanem ki is terjeszteni. Az OHE saját kebelében ankétot rendezett, melyek volnának azok a reformok, amelyek a jelen helyzeten javíthatnak. — Az OHE a kívánságokat 9 pontban foglalta össze és terjeszti az igazságügyi kormány elé. Mint legelsőt és legfontosabbat azt kívánja az OHE, hogyha bárki nála bejelenti a fizetésképtelenségét és ő annak rendezését elvállaljál, már ezzel önmagában 30—45 napi kiméleti idő adassék az adósnak. Erre a pontra a feleletet Cs. Sommer József a K. J. jelen számában megadja és mi ehhez még ,azt fűzzük hozzá, hogy ez az ujabb kedvezmény egy valóságos carte blanche volna az OHE-nek, amit csupán az OHE iránti feltétlen bizalom indokolhatna, Amidőn iazonban ez a feltétlen bizalom nem mindenkiben van meg, — mert igen sokan nem zárkóznak el azon benyomás elől, hogy az OHE isren sokszor az egyezség minden áron való keresztülvitelére igyekszik, — akkor nem lehet az OHE-nek ily carte blanche-t adni és azt minden birói ellenőrzés nélkül feljogosítani arra, hogy egy puszta fizetésképtelenségi bejelentéssel és az eeveztetés elvállalásával fsokan az OHE-t egyeztető intézménnvel tévesztik össze) az adóst a további vexaturától mentesítse. Ez még jobban demoralizálná az adósok mentalitását. Ép ilv kevéssé tudjuk akceptálni az OHE azon javaslatát, hogy az előtte folvó magánegyezségi eljárásban csupán a bejelentéssel élő hitelezők szavazata vétessék figvelembe. Ha figyelembe vesszük, hogy néhai a kénvszeregvezségről való tudomásvétel és a bejelentési határidő között csupán 8—10 nap batáridő vau: és ha figvelembe vesszük, hogy gvakran külföldi hitelezők is érdekelve vannak, uey lehetetlen, hogy annak a mindig helvben lévő hite-Wői csoportnak adiuk meg a majorizálási lehetőséget: és ezért nagvon helveseliük a budapesti törvényszék azon gyakorlatát, amely az öszszes hitelezőket veszi számításba a szavazati jog