Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 10. szám - Mily törvényes biztosítékokkal hárítható el a hazai részvénytársaságokban külföldieknek túlzott befolyása

10. sz. KERESKEDELMI JOG 167 Bizonyos nyilvánosságot kell megkívánni a részvénytársaságokban, amely utján következtetés vonható a társaságban érvényesülő befolyásra. A nyilvánosságot ajánlja Franciaországban Denais 1913 január 14.-i javaslata. Eszerint a «francia társaság , elnevezési csak azok a társaságok használhatnák nyilvánosan, amelyek a francia törvények szerint működnek, amelyekben egy igazgató sem külföldi, amelyek nem külföldi Vállalat fiókintézetei s amelyeknek alkalmazottai között legföljebb 10 százalék a külföldi. E javaslat több módositáson ment keresztül s 1915 április 29.-én került ismét a francia képviselőházba. A módosított szöveg a Gode pénal 105. §-ában (a csalásra) előirt büntetés terhe mellett tiltja a «francia* elnevezés nyilvános használatát mindama társaságnak, amelynek egy vagy több igazgatója külföldi, vagy amely filiáléja külföldi vállalatnak vagy társaságnak. Nem volna megfelelő ilyen tilalom, mert a részvénytársaság honosságát a valóságos székhely dönti el s jogi képtelenség volna tiltani és büntetni olyan elnevezés használását, amely honosságánál fogva a társaságot megilleti. De célt sem érne ily tiltó rendelkezés, mert nem akadályozná meg azt, hogy idegenek keríthessék hatalmukba a belföldi ipar és kereskedelem nagy részét. A nyilvánosságnak jut jelentős szerep a francia Landry 1916 március 7.-i javaslatában s az ezzel azonos Ajam-fé\e 1920 július 8.-i francia javaslatban. Ezek szerint a kereskedelmi miniszter felhívására a részvénytársaságok kötelesek a miniszter tudomására hozni, kik igazgatják a társaságot s közölni mindazokat az okmányokat, amelyek a társaságban az alaptőke állampolgárok szerinti eloszlását mutatják. Ha a kereskedelmi miniszter azt látná, hogy az idegen érdekeltség túlnyomó, felszólíthatja a társaságot, hogy tegye meg azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek a francia érdekek túlsúlyának biztosítására (á prendre toutes mesures propres á assurer la prédominance des intéréts francms). Ha a társaság megtagadná a kereskedelmi miniszternek a szükséges felvilágosítást, vagy a miniszter utasításainak hat hónapon belül nem tenne eleget, a törvényszék által feloszlatható s ezenkívül az igazgatók szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel volnának sújthatok. E javaslat megengedhetetlen diszkrecionárius hatalmat adna a miniszternek s kivitele is akadályokba ütköznék. Ha a részvények nagy része idegen kézbe jutott, hogvan lehetne ezen javítani az idegen kézbe jutott részvények valamilyen speciális kisajátításának megszervezése nélkül. Benazet 1917 október 26.-i francia javaslata a részvényaláirók, az igazgatók s a közgyűlés napján létező részvényesek honosságának nyilvánosságát kívánja. A részvényaláirók honossága nem bír nagy jelentőséggel, mert azóta egészen más kezekbe juthattak a részvények. A részvényesek honossága bemutatóra szóló részvények esetén csak a közgyűlés jelenléti-ive (feuille de présence) alapján volna megállapítható, de csak a közgyűlésen megjelent részvényeseket illetően. A megjelent részvényesek honosságának igazolása nehézkessé tenné a jelenléti-iv összeállítását, de az eredmény sem volna megnyugtató, mert gyakran nem a valódi részvénytulajdonos jelenik meg a közgyűlésen s egyébiránt a társaság összes részvényeseinek állampolgárság szerinti eloszlása egészen más lehet, mint amilyent a közgyűlésen megjelent részvényesek állampolgárság szerint való eloszlása mutat. Az igazgatók honosságának nyilvánossága már könnyen keresztülvihető s minthogy általában az igazgatók a részvénytársaság vezetői, ők szabják meg a társaság irányát, nyomatékos közérdek fűződik ahhoz, hogy ismeretes legyen az igazgatók honossága. A magyar kereskedelmi törvény reformjánál követésre méltónak mutatkoznak az 1919 március 18.-i francia törvény (Tendant á la création d'un registre du commerce) ama rendelkezései (6. §. negyedik bekezdés 1. és 5. pontja, valamint a 7. §. 2. pontja), amelyek megkövetelik a francia kereskedelmi társaságoktól, hogy a cégjegyzékbe bejegyzés végett jelentsék be az illetékes törvényszéknél, a közkereseti társaság tagjainál és a betéti társaság beltagjainál, továbbá e társaságok, valamint a betéti részvénytársaság és a részvénytársaság igazgatására, ügyvezetésére, cégjegyzésére jogosítottaknak, betéti részvénytársaságban a felügyelőbizottság tagjainak is1 neve mellett ezek születési helyét és idejét s egyúttal állampolgárságát. Sőt még tovább megy e francia törvény, mert nemcsak a bejelentéskor fennálló állampolgárság megjelölését kívánja, hanem a bejelentésnek magában kell foglalnia az illető eredeti állampolgárságát s amennyiben az illető állampolgársága már megváltozott, a későim szerzett honosságot ennek megszerzési módjával s idejével együtt (4. §. második bekezdés 4. pontja: < Sa nationalité d'origine el, au cas oú il a acquis une autre nationalité, le mode et la date de l'aco;uisilion de celle-ci.») Az 1925 március 7-iki francia törvény, amely a korlátolt felelősségű társaságokról szól (Tendant á instituer des sociétés á responsabilité limitée), 20. §-ában a fent emiitett, 1 Tudnivaló, hogy a részvénytársaságban (soeiété anonyme) felügyelőbizottság a francia jogban nincs, hanem a számvizsgálók, a commissaires-ek gyakorolják az ellenőrzést.