Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 9. szám - A beteg kényszeregyesség

154 KERESKEDELMI JOG 9. sz. részben a jövő munkára való erőgyűjtés. (Kár, hogy a munkatársak táborából egy kipróbált erő: dr. Tury Sándor Kornél kivált és a szegedi egyetemre ment profeszornak; reméljük, bogy ottani stúdiumai mellett az igazságügyi kormány esetről-esetre őt is meg fogja bizni kodifikációs munkákkal!) Ma még csak iktatói jelentőséggel bir, de nemsokára tárgyalás alá fog kerülni dr. Kuncz Ödön tanárnak részvényjogi reformtervezete, mely magában foglalja a korlátolt felelősségű társaságok reformját is. — A tervezet, mely különben egyelőre még tisztára Kuncz egyéni munkája és tisztán az ő egyéni felfogását tükrözi vissza, ma még nem ismeretes. Néhány bélen belül azonban a kormány abban a helyzetben lesz, hogy egyes fontosabb kérdésekre nézve az érdekeltek véleményét kikérheti (kérdőpontokra adandó válaszok alakjában!) s akkor mi is hozzászólhatunk ebhez az egész közgazdasági életet mélyen érdeklő és érintő reformkérdéshez, — Mindenesetre nálunk is iránytűül szolgáljon az, amit dr. Fritz Hattxmann (Reform des Handelsrechts, D. J. Z. 1926. Heft 13) hangoztat, hogy a reform ne jöjjön az érdekelt körök ellenére, hanem «mit einer gewissen Selbstentáusserung und Geduld, unter Ausschaltung politischer Nebenerwágungen und unter Anteilname aller verantwortlichen und sachverstándigen Kreise des Rechts wie der Wirtschaft.» A szabadalmi és védjegyjog reformja. A Szabadalmi Közlöny nyomán a napisajtó megirta, hogy a kereskedelmi miniszter a szabadalmi és védjegyjog reformjával foglalkozik és egy háromtagú testületet bizott meg egy tervezet elkészítésével. Mi, akik a reformot már régóta sürgetjük, csak örömmel állapíthatjuk meg, hogy a kormány e kérdéseket napirendre tűzte. Az Iparjogvédelmi egyesület egyik programmpontját szintén ez képezi. A Tervezet elkészítésével megbízottak egyénisége és szakképzettsége garancia arra nézve is, hogy a bizottság komoly munkát fog végezni és mi feszült érdeklődéssel nézünk a Tervezet elé. Már most is azonban felhívjuk a bizottságban nem képviselt Budapesti Ügyvédi Kamara, továbbá az Iparvédelmi Egyesület figyelmét arra, hogy a maguk részéről szintén foglalkozzanak a reformkérdésekkel, nehogy a Tervezetben esetleg egyoldalú irányzatok érvényesüljenek és nehogy az Ügyvédi Kar újból egy lépcsővel lejjebb szorittassék az ipari tulajdonjog védelmének bástyájáról (lásd: szabadalommegsemmisitési perek!) és a fegyvert újból mások ragadják ki kezéből, holott azt forgatni legtöbb erővel mégis csak ő képes! — Egyelőre ennyit! sz. I. Részvényesek védelme. A Schutz- vagy Vorratsaktion» kérdése a német jogban nagy viták tárgyát képezi. F. é. febr. számunkban mi is irtunk róla; most a Rg. is hozzászól e kérdéshez és érdekes indokolásban kifejti álláspontját, mikor jog- és erkölcsellenes ily részvények kiadása s tehát mikor támadható meg e cimen a közgyűlési határozat. Kiindul az Ítélet (közölve D. J. Z. 1926. Heft 17/18) abból, hogy ily részvények jogosságát már az eddigi joggyakorlat is elismerte, sőt az ujabb törvényhozás is ebből indul ki (§§ 30 ff. in der Durchf. 0. z. G. D. V. 0. vom 28. Márz 1924); és azt, hogy ezzel vissza is lehet élni, nem tekinti elégségesnek arra, bogy az ily közgyűlési határozatok egyáltalában érvénytelenek legyenek. Mindig az egyes esetet kell nézni s azt, hogy a többség eljárásában a társaság érdekeire való tekintet nélkül nem látható-e önös cél a kisebbség rovására? mert ha igen, ugy az ily határozat mint erkölcsellenes megtámadható. Mindig a « Sitten widrigkeit» kutatandó. (Tehát nem az, hogy volt-e imminens Überfremdungsgefahr, vagy hogy az igazgatóság ez által tényleg nagy hatalomra tett-e szert; hanem bogy e hatalmat hogyan használta fel, az kutatandó.) — Igen érdekes ez az ítélet az igazgatóság szavazatjoga kérdésében, amennyiben a megtámadási jogot szintén igen megszoritóan értelmezi. IRODALOM. Hazai irodalom. Vétkességi elv okozási elv. Verschuldungsprinzip, Verursachungsprinzip. Irta: Marton Géza debreceni egyetemi tanár. — Szerzőnek a Debreceni Tisza István Tudományos Társaság 1924 májusában tartott ülésében felolvasott értékes tanulmánya most mint e társaság kiadványainak II. köt. 4. száma könyv alakban is megjelent. Ára K. 3.50 (á 7000). A tisztességtelen verseny (1923. évi V. t.-c magyarázata). Irta: dr. Szegő Izsó budapesti ügyvéd. Teljesen átdolgozott és a legújabb (különösen a kamarai) joggyakorlattal kiegészitett második kiadás. Ára 3 pengő. Franklin-társulat kiadása. Külföldi irodalom. Gutachten über Handelsgebráuche. Erstattet von der Industrie- und Handelskammer Berlin. III. Band. Herausgegeben von Dr. Heinrich Dowe und Dr. Eduárd Meyerstein, Syndici. Berlin, 1926. Kari Heymanns Verlag.