Kereskedelmi jog, 1926 (23. évfolyam, 1-11. szám)

1926 / 9. szám - A beteg kényszeregyesség

9. sz. KERESKEDELMI JOG 155 HAZAI JOGGYAKORLAT Választott bíróság. 150. A választolt bírósági kikötést is tartalmazó szerződés engedményezéséhez Írásbeli megállapodás nem szükséges s a választott bírósági kikötés ily esetben is érvényben marad. (Kúria P. IV. 4111/1926. sz. a. 1926 aug. 31-én.) Indokok: Meg nem támadott és ekként irányadó tényállás az, hogy egyfelől a felperesek, másfelől • dr. T. Á. és T. J. közt az utóbbiaknak az előbbiektől járó követelését megállapitó és a köztük e tekintetben felmerülhető viták elintézésére nézve választott bírósági eljárás kikötését is tartalmazó az F/2, alatti okiratban foglalt megállapodás jött létre és hogy dr. T. Á. és T. J. az abban meghatározott követelésüket összes jogaikkal az 1923. évi december hó elején szóbelileg az alperesre engedményezték. Az e tényállás mellett az alperes és a II. r. felperes közt vita tárgyául szolgáló azt a jogkérdést, hogy a Pp. 767. §-ban foglalt követelményeknek megfelelő választott birósági kikötést tartalmazó szerződésen alapuló követelés átruházása esetén — amiről az adott esetben szó van — az emiitett kikötésnek az engedményes és az engedményezett közötti jogviszonyban való hatályossághoz szükséges-e az engedményezési szerződésnek Írásba foglalása, illetve az engedményezettnek ahhoz való írásbeli hozzájárulása: a m. kir. Kúria nemlegesen döntötte el. Ugyanis a Pp. 767. §-a, rendelkezési körén kívül eső ez a kérdés az anyagi jog szabályai szerint bírálandó el. E tekintetbon irányadó szempont az, hogy az ügyletkötő feleket a szerződésnek összes lényeges feltételei kölcsönösen kötelezik, és hogy pénzkövetelés a hozzá fűződő jogosítványokkal, az ezutal fenn nem forgó kivételektől eltekintve, szabadon minden alakszerűség nélkül átruházható. Ehhez képest a választott bíróságban történt megállapodásnak, mint a szerződés egyik lényeges kikötésének sorsát nem érintheti az, hogy az egyik fél a szerződés alapján őt megillető követelést maga avagy annak engedményezése folytán az ő engedményese érvényesiti-e, mert ellenkező esetben a követelés egyszerű átruházása által a választott birósági kikötést kijátszhatnék, annak hatályát egyoldalúan megszüntethetné. A kifejtettekből önként folyik, hogy az F/2, alatti megállapodásban foglalt választott birósági kikötés a követelésnek alperesre történt átruházásával a közte és II. r. felperes mint engedményezett közt keletkezett jogviszony keretében is érvényben maradt. Ezzel szemben közömbös az átruházás alakszerűségének II. r. felperes értesítésének és az Ő írásbeli hozzájárulásának kérdése. Téves tehát a fellebbezési bíróságnak az az állásfoglalása: hogy II. r. felperesnek az engedményezési szerződéshez való Írásbeli hozzájárulása hiányában közte és alperes közt érvényes választott birósági szerződés nem volt és hogy ehhez képest a II. r. felperessel szemben a választott bíróság ítélete érvénytelenítésének a Pp. 784. §-nak 1. pontjában meghatározott okból helye van. L51. Csak iráíba foglalt, vagyis a szerződő felek kétségbe nem vont aláírásait is tartalmazó választott birósági szerződés lehet érvényes. (Kúria P. VII. 1440/1926. sz. a. 1926 szept. 7-én.) Indokok: A meg nem állapított ítéleti ténymegállapítás szerint a másodrendű alperes tagadása ellenében nem nyert bizonyítást az, hogy a másodrendű alperes is aláirta a választott birósági hatáskör kikötését tartalmazó D. alatti okiratot, az elsőrendű alperes pedig kijelentette, hogy neki az okiratnak a másodrendű alperes helyett aláírására megbízása nem volt; az okirat viszont azt is tartalmazza, hogy a két alperes együttesen jelöl majd ki birót. Ezekből ,a fellebbezési bíróság helyesen vont következtetést a választott bírói hatáskört illető kikötésnek az egységességére és ehhez képest a Pp. 767. §-ának fentemiitett rendelkezésére tekintettel helyesen mondta ki azt, hogy a szóbanforgó kikötés az elsőrendű alperesre sem lehet hatályos, hogy tehát arra ő sem hivatkozhatik jogszerűen és így nem sértett jogszabályt a Pp. 180. §-ának 4. pontja alapján vett pergátló kifogásnak ebből az okból elvetésével. Az elsőrendű alperes által e miatt a döntés miatt jogszabálysértés címén tett panasznak nincs tehát megállható alapja és azért ez az alperes a felülvizsgálati kérelmével el volt utasítandó. Annálfogva, hogy az elsőrendű alperes választott birósági hatáskörnek kikötésére egyáltalán nem hivatkozhatik, és ilyen kikötés alapján pergátló kifogást .jogszerűen nem tehet, merőben közömbös az, vájjon a kifogás megtételével elkésett-e, vagy sem. Ezért az ezzel a kérdéssel kapcsolatban eljárási jogszabály megsértése miatt felhozott panasz és a reá vonatkozóan előadottak nem érdemelnek figyelmet. Üzletátruházás. \~r2. Mikor forognak fenn az üzletátruházás ismérvei? (Kúria P. IV. 2486/1926. sz. a. 1926 június 16-án.) Indokok: A peres felek között első sorban az volt vitás, hogy az adott esetben forog-e fenn üzletátruházás vagy sem? Ennek a kérdésnek az eldöntésénél a m. kir. Kúria a következő perbeli adatokra támaszkodott. Az alperesi részvénytársaságnak 1919. évi december hó 14-én tartott közgyűléséről felvett jegyzőkönyvben (F/A. alattiban) az foglaltatik, hogy «az igazgatóság megszerezte a (F. L. vacuum lakástisztitó) cég alatt folytatott a társaság egyik igazgatósági tagja', egyben egyik alapitója: F. L. tulajdonát képező és a budapesti kii-, törvényszéknél ily módon bejegyzett vállalatot a részvénytársaság tulajdonául). A. G. alatti cégjegyzékkivonat szerint pedig az alperes bejelentése alapján a végjegyzékben a vállalat tárgyaként egyebek közt a F. L. vacuum lakástisztitó vállalat átvétele van megjelölve. Ezek tehát kétségtelen adatok arra nézve, hogy az alperes F. L. fenteb emiitett üzletét átvette. További kérdés az, hogy az alperes által átvett ez az üzlet azonos-e annak a cégnek üzletével, amely cég a felperesi követelésre nézve eredetileg adóssá vált, vagyis a «Vacuum és Sulphid szőnyeg és lakás pormentesitő és poloskairtó vállalat: V. és F.» cége alatt folytatott közkereseti társaság üzletével?