Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 6. szám - Néhány szó a jelzálogjogról szóló törvényjavaslatról

84 KERESKEDELMI JOG G. sz. kisebb társasági formában működni. Ez tette aktuálissá, hogy a kereskedelmi kormány a régi Thirring-féle tervezetet az érdekképviseleteknek megküldötte, melyek most behatóan foglalkoznak vele. így a Magyar Kereskedelmi Csarnok állásfoglalását dr. Gipsz Lipót ügyész véleménye képviseli; a Budapesti Kereskedelmi Kamara elöérlekezleteken vitatja meg a kérdést. Mi a legközelebb szintén beható kritikát fogunk e tárgyban hozni. Külföldi pénzvételre adott megbízás. Lapunk mai számában közöljük a Kúria P. VII. 5636/1924. számú Ítéletét, mely kimondja, hogy a külföldi pénz átutalására adott bankmegbizás nem vételi ügyletre adott megbízást jelent, hanem egyszerű bankátutalást, melynek nem kellő teljesítése esetére az eredeti állapot visszaállításának van helye. Az osztrák Oberster Gerichtshof még tovább megy. Az Ob. I. 22/25. sz. a. 1925. január 28-án hozott ítélet kimondta, hogy: az esetben, ha valaki egy harmadik számlájára és megbizásából egy bank utján valutákat vásároltat: és ezen valuták megszerzésére megállapodás szerint a banknál elfekvő saját, más pénznemben elfekvő számla követelését fordítja, melyek e célból eladatnak, még ha mindezek a tranzakciók keresztül is vitetnek a bank utján, akkor sem lehet szó vételről, hanem csak megbízásról. (Rechtsprechung, 15. Mai 1925. S. 72.) Hazai irodalom. I. Dr. Pethő Tibor kir. járásbiró: Váltójog. — II. Dr. Andreánszky István pü. min. titkár: A váltók illetéke. Tekintettel az 1925. év áprilisában életbe lépett törvényekre és rendeletekre. A TÉBE könyvtár 7. sz. Ára 50,000 K. A megokolási kötelesség, mint a bizonyítékok szabad mérlegelésének korlátja, különös tekintettel a felülvizsgálat körére. Irta: Dr. Kauser Lipót budapesti ügyvéd. Budapest 1925. Politzer Zsigmond és Fia kiadása. Ára 25.000 K. UJ FOLYÓIRAT: Polgári Jog címen dr. Meszlény Artúr főszerkesztő, dr. Beck Salamon és dr. Varranai István szerkesztők uj jogi folyóiratot indítottak meg, melynek immár két száma jelent meg. A folyóirat a Civiljogászok társaságából indult ki s aki az ott tömörült fiatal jogásznemzedéket ismeri, az meg van győződve arról, hogy ők minden nehézséggel meg fognak birkózni, mely ma egy jogi folyóirat megjelentetésével jár. Az első két szám sok reményre jogosít és kívánjuk, hogy a lap a hozzáfűzött reményeket be is váltsa. Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete. Ismertetik: Vikár Béla, az Orsz. Iparegyesület alelnök© és dr. Bóczi Sámuel ügyvéd. — Ipari törvények. I. füzet. Ára 10,000 kor. — Az Iparoskátó kiadása. Külföldi irodalom. Allgemeiner Teil des schweizerischen Obligationsrechts: Von Prof. Andreas Tuhr. I. Halbband. 1924. Tübingen, Mohr. Geb. 15.60 M. Das Recht des Aufsichtsrats, der A. G. etz. auf Grund aller bestehenden ges. Vorschriften etz. von Dr. Friedrich Goldschmit, 1923, Berlin. Indústrieverlag Spaeth und Linde, 6 M. HAZAI JOGGYAKORLAT. Altalános. 74. Abból, hogy valamely okiratba foglalt üsjylet érvénytelen, csupán az következik, hogy ezen ügyletből folyóan a felek egyike sem érvényesíthet a másik ellen jogokat, azonban ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy a bíróság az ily okiratban valamelyik fél részéről — tényekre vonatkozóan tett nyilatkozatokat, esetleg mint peren kívül telt beismeréseket a Pp. 270. §-a értelmében mérlegelése körébe ne vonhassa. (Kúria P. V. 4617/1924. sz. a. 1925 ápr. 15-én.) Árdrágítás. 75. Autóköpeny és autótömlő-közszükségleti cikk. — A varrógép stb. r. i vezérigazgatója ilyen minőségében kereskedőnek nem tekinthető. (Kúria P. II. 5736/1924. sz. a. 1925 márc. 24-én.) Indokok: A kir. Kúria elsősorban azt a kérdést tette vizsgálat tárgyává, hogy a felperesnek közvetítési ügyletéből folyó jogigény az irányadó anyagjogi jogszabályok értelmében birói uton érvényesithető-e. A felperes keresete szerint az általa az 1920. évi május havában közvetített vételi ügylet tárgya, körülbelül 90.000 dollár értékű 1900 drb autóköpeny és 1200 drb autótömlő volt. Ezek a cikkek az automobiloknak, mint fontos közieke-, dési eszközöknek szerepére tekintettel a közforgalmi élet felfogásához képest közszükségleti cikkek, amelyek adásvételének közvetítésére a 3678/ 1917. M. É. rendeletnek a 6976/1922. M. E. számú rendelet szerint is az ügylet kötése idején hatályban lévő 13—21. §. értelmében érvényességi feltétele az volt, hogy a közvetitő vagy kereskedő vagy bej. cégű ügynök legyen. Felperes azonban a H. I. K. és 8. alatti okiratokból kitünöleg és a 12. korszám alatti tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt vallomása szerint 1916. évtől kezdve a D. E. varrógép, kerékpár és grammofon r. t. vezérigazgatója ugyan, de nem önálló kereskedő, iparigazolványa és önálló ipara a 4185/1922. szám alatti hatósági bizonyítvány (8) szerint ugyanis 1916-ban megszűnt, sem bej. cégű ügynök s mert a pertárgyu közvetítési ügyletet saját személyében és ne,m a R.-T. javára kötötte, közvetitő ügylete a 3678/1917. M. E. rendelet 24. §-ba ütköző büntetőjogilag is tiltott cselekvény. Mivel pedig az ilyen ügyletből eredő igények' birói uton nem érvényesíthetők, a fellebbezési bíróság a fenti anyagjogi jogszabály megsértésével marasztalta az alpereseket a felleBbezési bíróság ítéletében meghatározott közvetítési dijnak és járulékainak megfizetésére. Főnök és alkalmazott. 76. A birói gyakorlat oknélküli elbocsátásnak minősiti a főnöknek azt az eljárását, mellyel az alkalmazott helyzetét abban a vállalatban, melynek vezetésére volt hivatva, lehetetlenné teszi és formaszerü elbocsátás helyett oda törekszik, hogy az önérzetében sértett alkalmazott állását minél előbb elhagyja (Kúria 1509/1894) és szerződésszegőnek tekinti azt a főnököt, ki az alkalmazottat önérzetét méltán sértő módon a szerződéstől elférő teendőkre utalja (Kúria 687/1912). (Kúria P. II. 843/1925. sz. a. 1925 márc. 27-én.)