Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)
1925 / Tartalommutató
11. sz. KERESKEDELMI JOG 163 66. A Haditermény részvény-társaság a 2072/1915. M. E. ez,, rendelettel a közérdekű vagy kiviteli célokra szükséges gabona megvásárlására a nyerészkedés kizárásával megalakult szervezet ugyan, mindazáltal az 1923. évi XXXIX. t.-c. 8. §-ban jelzett állami intézmény jellegével nem bir s igy alperesnek az a kérelme, hogy átértékelés (valorizáció) helyett vele szemben csak az e szakaszban meghatározott mérsékelt összegű kártérités alkalmaztassék — helyt nem foghat — — — — — — — — — — — 13 67. Egyességileg vállalt összeg valorizációja nem a kereset indításától, hanem csupán a valorizálási kérelem előterjesztésétől. — Kárkamat helyett törvényes kamat — — — — — — — — — — — — — — 13 68. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint 1923. XXXIX. t. c. által meghatározott kamatkártéritést rendszerint nem lehet alkalmazni oly esetben, amikor a kereseti követelés a tényleges fizetés napjára valorizáltan ítéltetik meg, mert ily esetben a hitelező tőkekövetelését annak kamataival együtt teljes összegében megkapja 14 69. Nincs oly jogszabály, mely kimondaná, hogy a valorizáció kezdőpontjául az a nap tekintendő, amelyen az előterjesztetett — — — — — — — — — — — 28 70. Amennyiben felperes gazdasági lehetetlenülés cimén teljesítés helyett a per folyamán utóbb kártérítést követel, csupán ezen utóbbi igény emelése napjától kezdve követelhet valorizációt. — A valorizált tőke után a magasabb (18'/4%) kárkamat megítéltetett — — — 29 71. Olyan jogszabály, hogy az ügylet hatálytalanulása folytán visszajáró előleg minden esetben valorizálandó és hogy a valorizáció kezdő időpontjául mindenkor az előleg felvételének a napja veendő, — nam alakult ki, hanem a birói gyakorlat ily esetekben is mindig az eset körülményeit mérlegeli — — — — — — — — — — — 30 72. Kártérítési összeg csak a valorizációs kérelem előterjesztése napjától kezdve ítéltetett meg — — — 30 73. A keresetinditásakori értékre való valorizáció nem haladhatja meg a valóságos értéket — — — — — 30 74. Az, hogy a követelés, melynek valoricáója kéretik, már jogerősen meg van ítélve, nem képez res judicatát. — A jogerősen megítélt követelés valorizációjának előfeltételei — — — — — — — — — — — — — 42 75. Akár egymagában valorizációnak, akár ugyancsak egymagában kosztkamatnak kikötése érvényes; mindkettőnek együttes kikötése jogi oltalomra nem tarthat számot — — — — — — — — — — — — — — 43 76. A csődtömegbe bejelentett, majd bíróilag valódinak megállapított csődkövetelésnek a csődvagyon értékemelkedése folytán való valorizációja iránti igény nem peres eljárás, hanem a csődvagyon mikénti felosztásának tárgyát képezi — — — — — — — — — — — — 43 77. A- valorizáció az ezirányu kérelem eelőterjesztése időpontjától kezdődőleg ítéltetett meg. Figyelembe veendő, hogy a hitelező sem tudta volna a befolyt összeget 100 százalék erejéig valorizálva megmenteni — — — — 42 78. A kárviselés megoszlása — méltányosságból — 57 79. Felperes az 1916-ban esedékes tartozás fizetésére alperest 1923. évig két ízben hívta fel sikertelenül. — Alperes teljesen valorizált összegben marasztaltatott. — Csupán a tőke valorizáltatott, a kamat nem — — — 57 80. Tiltott ügyletből sem kártérités, sem az azzal egy tekintet alá eső valorizálás nem követelhető — — — 58 81. A pénzérték leromlásából beálló értékcsökkenés a tartozás lejártáig a hitelező terhére esik, hacsak a felek közt nem létesült ellenkező megállapodás vagy a hitelező ki nem mutatja, hogy az ő pénze birtokában az adós gazdagodott s e gazdagodás eredménye az adós birtokában ma is megvan. — Minthogy alperes az elsőfokú marasztaló Ítéletben megnyugodott s a pénzt birói letétbe se helyezte, az elsőfokú ítélettől a tényleges fizetésig a zürichi árfolyamban esetleg beálló árfolyamkülönbözet fizetésére köteleztetett — — — — — — — — — 58 82. Valorizáció alkalmazásának nincs törvényes akadálya abban az esetben sem, ha a követelés már jogerősen meg van itélve, feltéve, hogy az adós azon jogellenes magatartása mely a bírói gyakorlat szerint alapot nyújt a valorizációra, a jogerős ítélettel való marasztalás után folytatódik azáltal, hogy tartozását meg nem fizeti: türi azt, hogy ellene hitelezője végrehajtást vezet s a követelésnek végrehajtás utján való behajtását is megakadályozza stb. — — — — — — — — — — — — 69 83. A valorizáció kezdőpontiára nézve az eset körülményei figyelembe veendők. — Felperes a jogalap tekintetébén pernyertes lett, az összeg tekintetében nem egészen; ezért a koronaromlás felek között megosztatott — — 69 84. A késedelmes adósra a pénzromlás teljes hátrányát csak akkor lehet róni, ha a hitelező követelésének érvényesítésével indokolatlanul hosszú ideig nem késik, mert ez utóbbi esetben a pénzromlásnak saját mulasztásával előidézett hátrányait a keresetindításig a hitelező maga köteles viselni — — — — — — — — — — — 86 85. Az ügylet hatálytalanítása folytán visszajáró vételár a fizetés napjára visszamenőleg valorizálandó, még ha a valorizációs kérelem később is terjesztetett elő. — Csak a törvényes 5% kamat ítéltetett meg — — — — — 59 86. Kárkövetelés valorizációja csak attól az időponttól iái, midőn a kárösszeg adós előtt nyilvánvalóvá vált, pld. kamarai vélemény, melytől az összeg nagysága függött, tudomására jutott — — — — — — — — — — 59 87. A puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség a valorizáció alánja. Ezt kell felperesnek bizonyítani s a bíróságnak megállapítani. Csakis ilyen vétkesség fenforgása esetében marasztalható alperes tartozásának valorizált értékben és pedig abban az értékben való megfizetésében, mellyel a követelés az adós jelzett fokú vétkességének beálltakor birt — — — — — — — — — 68 88. Valorizálás az elsőfokú ítélettől kezdve, mikor alperes a kártérítés mérvét már ismerhette. — Az értékkülönbözet felére, mivel felperes üzletKörében sem valorizálódott volna a kárösszeg teljes mérvben — — — — — 69 89. Küllöldi állampolgár javára nem alkalmazható a felértékelés nagyobb mértéke, mint amilyet a külföldi állam a mi polgáraink javára saját polgáraival szemben alkalmaz — — — — — — — — — — — — — 69 90. Amennyiben az eladót a vételár valorizáltan illeti meg, a valorizálás alapjául nem a vételár emelkedése, hanem csupán a korona értékének időközbeni csökkenése szolgál — — — — — — — — — — — — — — 69 91. A fedezeti vétel hatálytalansága nem fosztja meg a vevőt a piaci árkülönbözet iránti igénytől; a valorizáció nemcsak a tőkére, hanem a kamatokra is kiterjed 71 92. A valorizáció mértékénél figyelembe kell venni, hogy az adós vagyoni viszonyainak veszélyeztetése nélkül a méltányosságnak megfeleljen — — — — — — — 86 93. Kétoldalú turpis causa esetén a bíróság belátásától függ, hogy adott esetben mily visszatérítésre tarthat igényt valamely fél. A jelen gazdasági helyzetben a ' hitelező a részfizetést is köteles elfogadni s a részére kiutalt letétet is köteles elfogadni — — — — — — 86 94. Az irányadó anyagi jogszabályok szerint a vételárelőleg — ellenkező kikötés hiányában — az eladó szabad rendelkezése alatt áll s annak használatáért kamatot fizetni, vagy értékállandóságáért felelősséget viselni nem tartozik, hacsak az, hogy a szerződés teljesedésbe menésének elmaradása nem az ő vétkességére vezethető vissza. — 50% valorizáció — — — — — — — — — — 9T 95. Nincs oly birói gyakorlat, mely szerint az adós azt az értéket tartozik megtéríteni a hitelezőnek, mellyel a hitelező követelése a lejártakor birt. — A valorizációnak vétkes késedelem esetén van csak helye — — — — 97 96. 50% os valorizáció az eset körülményeinek figyelembevétele mellett — — — — — — — — — — 98 97. Azonos értékben való fizetésvállalásnál közömbös a vétkesség stb. körülmény vizsgálata s az összeg valorizáltan fizetendő vissza — — — — — — — — — — 98 98. A m. kir. Kúriának az 1923: XXXIX. t.-c. 2. és 6. § aiban foglalt rendelkezések figyelembevételével kialakult és állandóan követett gyakorlata értelmében valamely pénzkövetelés valorizálásának akkor van helye, ha az adóst esedékessé vált pénztartozásának megfizetése körül a puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség terheli, amely esetben aztán az adós tartozását abban az értékben köteles a hitelezőnek megfizetni, amely értékkel az az adós most jelzett mérvű vétkességének beállta idején birt — — — — — — — — — — — — — 112 99. Még nem is esedékes ingatlanvételár valorizálása, mivel az ingatlan vételárának meghatározása annak feltételezése mellett köttetett ki, hogy a korona megszilárdul — — — — — — — — — — — — — 113 100. Részvalorizáció — — — — — — — — — 114 101. A hátralékos vételár időközi pénzromlás esetében nem a lejáratkori, hanem a vétel megkötésekori érték alapulvételével valorizálandó — — — — — — — 126 102. 40% os valorizáció és törvényes kamat megítélése 127 103. 40%-os valorizáció — — — — — — — — 137 104 Kárkövetelés valorizációja csupán alperes vétkességének beálltától kezdve követehető — — — — — — 127 105. Valorizációnak csak a kereset beadásától van helye, hacsak felperes perindítási késedelmét kellően nem indokolja és ki nem menti — — — — — — — — 127 106. Ha az a szolgáltatás, amelyre az egyik fél kétoldalú szerződésénél fogva kötelezve van, a másik fél hibájából válik lehetetlenné, az előbbi megtartja a viszontszolgáltatáshoz való jogát, de követelésébe betudódik, amit az által, hogy a teljesítés kötelezettsége alól felszabadul, költségben megtakarít és amit munkaerejének egyébkénti értékesítése által szerez, vagy nehézség nélkül szerezhetne. A kártérítésként járó díjazás a szerződésszegéskor esedékessé válik s tehát a keresetinditáskori értékben fizetendő — — — — — — — — — — 138 107. A valorizáció lényegében kártérités lévén, tiltott ügyletből kifolyólag valorizációnak nincs helye — — 141 108. Nincs olyan jogszabály, hogy valamely lejárt követelés valorizált értékben való megítélésének csak a.- valorizációs igény támasztásának időpontjától van helye; a kérdés mindig az, hogy fenforognak-e a lejárt és a valorizált értékben megítélni kért követelés átértékelt megítélésének az előfeltételei vagy nem? — — — — — 142 109. Fizetési késedelmet meghaladó vétkesség fenforgásának megállapítása azon alapon, hogy a vevő az áru birtokában, melyet üzlete céljaira felhasznált s a korona rohamos romlásának kihasználásával jogtalanul nagy vagyoni hasznot szerzett — — — — — — — — 148 110. Az előleg teljes mértékben valorizáltan fizetendő vissza és pedig a visszafizetési késedelem beálltától kezdve — — — — — — — — — — — — — — 142 111. A m. kir. Kúriának gyakorlata értelmében az ügyletnek hatálytalanná válása, megszűnte vagy egyéb okból nem teljesülése folytán az előbbi állapot helyreállítására kötelezett fél az ügyletre előlegül kapott pénzösszeget csak azon esetben tartozik annak a lefizetésekor volt értékében visszaszolgáltatni, ha az ügylet egyedül és kizárólag az ő hibájából ment teljesedésbe. Ellenben, ha az ügylet mindkét fél hibáján kivül fekvő okból, vagy mindkét félnek, avagy egyedül az előleget adó félnek hibája miatt, vagy a feleknek közös akarata (pl. kölcsönös elállás) folytán nem ment teljesedésbe, akkor az előleg vissza-