Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / Tartalommutató

164 KERESKEDELMI JOG 11. sz. adásában késedelmes fél a kapott előleget — ellenkező megállapodás hiányában — aDüan az értékben köteles visszaszolgáltatni, amellyel az a visszaszolgáltatási kötelezettség beálltakor birt — — — — — — — — — 143 112. A kamattörvény nem zárja ki azt, hogy a jogtalanul visszatartott illetményen olyan értékben Ítéltessenek meg, amilyen kulcs szerint a vasút alkalmazottainak illetményeit, előléptetés és kinevezés nélkül, öniiént emelte — — — — — — _____ — — — 14 113. Az előkészítés stádiumában levő nyugdij törvényjavaslat nem lehet akadálya annak, hogy a bíróság döntsön e kérdésben. — A kérdés mindkét fél viszonyainak s annak iigyelembevételével döntötte el, hogy senkinek sem sikerült vagyonát és jövedelmét 1ÜU% erejéig valorizálni — — — — — — — — — — — — — — 31 114. Alperes vasút nyugdíjintézetének perben nem állása nem akadálya a kereseti igény elbírálásának, mert a kir. Kúriának több alkalommal kifejezésre jutott jogi álláspontja szerint a vasúttal kapcsolatos végellátási intézmény a vasútnak egyszerűen közigazgatási (adminisztratív) szerveként jelentkezik — — — — — — 72 115. Figyelembe veendő szempontok. A nyugdijalap és vállalat viszonya — — — — — — — — — — 98 116. Külön nyugdijalap létesítése lényegében csak azt jelenti, hogy a társaság saját üzletkörében a nyugdíjügy lebonyolítását külön szerve utján végezheti, kötelezettségében azonban mindig csak a munkaadó marad — — 99 117. Gazdatiszt 1909. évi 1055.45 korona évi nyugdija helyett 886 aranykorona nyugdij állapíttatott meg — — 114 ' 118. Az alkalmazott nyugdijalapjának különjogalanyisága az alkamazó intézet közvetlen felelősségét nem zárja ki. — 50 éves szolgálat után 1913. évi 4000 korona helyet havi 2 millió korona nyugdij megállapítása — 115 119. Nyugalmazott kasznár nyugdija a z . .. i apátsággal szemben 50%-ban valorizálva — — — — — — — 115 120. Állandó birói gyakorlat szerint a nyugdij átértékelése rendszerint csak a keresetindítástól követelhető, hacsak a keresetindítás késedelme kellően indokolva és mentesítve nincs — — — — — — — — — — — 128 121. Felperes abból az indokból hogy alperest helytelenül vonta perbe és hogy a nyugdíjért elsősorban a nyugdíjintézet felelős, el nem utasítható — — — — — 128 Valuta-valorizáció. 122. A váltótörvény 37. 2. bekezdésében emiitett «fizetési nap» alatt a váltóban kitett fizetési napot, vagyis a «lejárati napot* kell érteni. Puszta fizetési késedelmet meghaladó vétkesség esetén azonban, a Kúria állandó gyakorlata szerint, adós a tényleges fizetés napját megelőzően utolszor jegyzett árfolyam szerinti átszámítással köteles fizetni — — — — — — — — — — — 143 Kelengyebiztositás valorizációja.. 123. Az előleg a gazdasági lehetetlenülésről való értesítésig valorizáltan ítéltetett vissza; ezen időponttól kezdve csupán a befizetett részleteknek az üzletben felhasznált 10% a valorizáltatott — — — — — — — — — — 143 Évjáradék-valorlzácló. 124. Az évjáradék valorizálva Ítéltetett meg, annak dacára, hogy alperesek annak fizetését tisztára kegyelétből, anélkül, hogy arra kötelezve lettek volna, vállalták magukra — — — — — — — — — — — — — 99 Kegydij valorizálása. 125. Kegydij valorizálva ítéltetett meg — — — — 86 126. A vett szolgálatok elismeréséül rendelt járadék, még ha különös kötelezettségi alap nélkül egyoldalú nagylelkűségből vállalják is, nem esik a puszta ajándékozásnak a jellege alá, mely utóbbi juttatásból t. i. hiányzik a kapott szolgálatokat ha jogilag nem is, de erkölcsileg mégis vissztehernek értéklő momentum és amely utóbbival szemközt vethető csak fel tehát az a megítélés, hogy a juttatásnak a mértéke is egyszer s mindenkorra a szolgáltató egyoldalú belátására bizott feladat marad — 143 127. A Máv. lemarasztalása teljesen valorizált összegben — elveszett podgyászért — fizetési késedelem miatt 30 Vasút elleni valorizáció. 128. A vasútra feladott valamely tárgy elveszéséből származó s a vasutat terhelő kár megtérítésénél a pénz értékének a felszólamlást követő időben beálló csökkenéséből eredő igény a károsultat csak abban az esetben illeti meg, ha saját anyagi eszközeinek elégtelensége és egyúttal a vasút fizetési késedelme miatt nem szerezhetett be az elveszett tárgyak helyébe másokat. — — — 60 129. Vasút lemarasztalása a valorizált kárösszeg felében, mivel a pénzromlás oka a vesztett háború s mivel senkinek sem állott módjában vagyonát 100%-ig valorizálni 113 130. Elveszett poggyászért kármegtérités valorizálása attól az időponttól, midőn felperes kárigényét számszerűsítette — — — — — — — — — — — — — — 113 A m. kir. Knria teljes ülésének 87. száma polgári döntvénye. 131. A m. kir. Kúria teljes ülése a teljes ülésnek 86. számú polgári döntvényét megváltoztatja és a következőket mondja ki: A baleset folytán megítélt járadék számszerű összege a sérült személyén kivül eső, a gazdasági viszonyokban beállott ama körülmény alapján is felemelhető vagy leszállítható, hogy a marasztalásban meghatározott pénznem értéke lényegesen megváltozott — — 39 Valuta. 132. Az ítélet alapján teljesített fizetést nincs jogában felperes képviselőjének letétként minósiteni, hanem tartozik azt az illető iüegen valuta vásárlására fordítani vagy bírói letétoe helyezni — — — — — — — — 11 1,(3. Kereskedelmi szoüás az, hogy külföldről való szállítmányozás esetén az átvevő a kuifölüön felmerült szállítmányozási költséget a külföldi pénz nemében tartozik megtéríteni — — — — — — — — — — — — 28 134. In integrum restitutio esetén idegen valuta megítélése a K. T. 326. §. 2. bek. előfeltétetei nélkül — — 28 135. Nincs oly jogszabály, mely előírná, hogy a kárc sult fél által idegen valutában igényelt kártérítést a vasút hasonló valutában tartoznék megfizetni, sőt ellenkezőleg a berni N. E. 61. cikkéhez kiadott végrehajtási határozmány 11. § a arra mutat, hogy a kártérítésre kötelezett vasút az iüegen valutában követelt kárösszeget » saját székhelyén lorgalomban levő pénznemben fizetheti meg — — — — — — — — — — — — — — 55 136. A közönséges életből vett tapasztalat szerint az áru és a pénz üzleti forgalmában oly esetben, amikor az eladó által külföldről küllöldi valutáért behozott s belföldön tovább eladott áru vételárának átszámított pénzértékben való fizetésről van szó, az a szokásos számitási mód, hogy a vevő annyi magyar koronát fizessen, amennyit az ügyleti felek által küllöldi valutában megállapított vételár az ügyleti kikötés szerinti lejáratkor, vagy ha a vevő később teljesít fizetést ugy a tényleges fizetéskor, a magyar koronaértékre átszámitott összegben kitesz — 56 137. A hitelezőknek külföldi pénznemben fennálló követelései a kényszeregyezségi eljárás megindításakor fennálló árfolyamuknak megfelelő összegű magyar koronakövetelésekké változnak át s ehhez képest adós ezeknek egyezségi hányadát köteles fizetni — — — — — — 72 138. Annak dacára, hogy a számlán a vételár cseh koronában volt kikötve s alperes cseh koronaátutalást igért. effektív cseh koronakikötés nem állapíttatott meg, ellenben lejárattól valorizálva ítéltetett meg a követelés, mivel alperes az elsőbirói ítélet után sem fizetett, sem a vételárat birói letétbe nem helyezte — — — — — — 96 139. Svájci frank kurzus-garancia fejében a bíróság az összes körülmények figyelembe vétele mellett állapított meg egy méltányos árfolyamkülönbözetet — — — — 111 140. Effektivitás ismérvei — — — — — — — — 140 141. Anyagi jogszabály, hogy a tévedésből juttatott szolgáltatás az ezen juttatás tárgyának visszaszolgáltatásával adandó vissza. Az idegen valuta tehát valóságos idegen valutában — — — — — — — — — — — 141 Devizarendelet. 142. A 6700/1922. M. E. sz. rendelet csnnán a devizaforgalmat szabályozta, a felek fizetési kötelezettségét nem érintette. A fizetésben késedelmes adós tei_t K_i_ite„e köteles — — — — — — — — — — — — — 110 Bankügyletek. 143. Valamely cég részére történt átutalás — ellenkező megállapodás hiányában — foganatba megy, ha az utalványozott pénzintézet a hozzá átutalt összeget az utalrányos cégnek nála fennálló folyószámlája javára irja s erről ezt értesítve, öt abba a helyzetbe hozza, hogy az az átutalt összeggel rendelkezhessék — — — — — — 55 144. Külföldi pénz átutalása iránti ügylet nem egy vétellel kapcsolatos megbízási ügylet, hanem egyszerű pénzátutalás, melynek nem kellő teljesítése esetén a kapott összeg visszatérítendő, nem pedig az átutalandó idegen pénznem adandó ki — — — — — — — — — 85 145. Csekknek akár forgatmánnyal, akár egyszerű átadással történt átruházása engedménynek és nem vételnek tekintendő — — — — — — — — — — — 32 146. Valamely betevő nevére kiállított takarékbetéti könyv akkor sem tekinthető bemutatóra szóló értékpapírnak, ha a pénzintézet a könyvecske előmutatóját személyazonosságának igazolása nélkül jogszerű birtokosnak tekintheti. — Hatálytalan tehát a bemutató által a betéti könyvre rávezettetett fentartás — — — — — — — 55 Váltó. 147. Az a szabály (10,560/1922. I. M. sz. rend. 1. §.), hogy a váltón, keresk. utalványon és közraktári jegyen alapuló követelés elévülési ideje egy év, mindazon esetekben, midőn egyébként az elévülési idő ennél rövidebb, ugy a trianoni békeszerződés előtt, mint az után létrejött váltóstb. követelésekre vonatkozik — — — — — — — 16 148. A váltót leszámítoló pénzintézetnek telepesként való megielölése, a kereskedelmi élet felfogása szerint a váltó kitöltésének és forgalomba hozásának szokáaog módjaként tekintendő — — — — — — — — — 32 149. A V. T. 50. és 51. Wai és az 1895. évi XXXVI. t.-c. 3. §-a értelmében a váltó lejáratától követelhető késedelmi kamat 6%-ot tesz ki és a váltóadós váltónyilatkozata alánján ennél magasabb kamat fizetésére nem kötelezhető még abban az esetben sem, ha a váltó alapjául szolgált ügyletben magasabb kamat fizetése köttetett is ki, mert a váltóadós a törvénynek értelmében csupán a váltó tartama szerint felelős — — — — — — — — — 72 ÍM). A váltóadós váltójogi kötelezettségét csupán a váltójogi nyilatko7at alapján lehet elbírálni. — Az alapul fekvő ügyletre, melyben effektiv idegen valuta lett kikötve, a hitelező nem térhet vissza. — A V. T. 92. §. csupán a váltóadósnak adja meg azt a jogot, hogy az alapul fekvő jogügyletre visszatérhessen — — — — — — 140 Felelős kiidó: Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Sohmidek Géza.