Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / Tartalommutató

162 KERESKEDELMI JOG 11. sz. mében felperest megillető törvényes kamat ugyanilyen terményben legyen követelhető — — — — — — — 140 Kezesség. 35. A kezességi kötelezettségnek subsidiarius kötelmi jellegéuol következő általános jogszabály, hogy: a kezességi nyilatkozat — amennyiben az nem minuen kétséget kizáró határozottsággal történt — az abban foglalt kezességi kötelem értelmezésénél nem kitérjesztőleg, hanem ellenkezőleg meg&zoritolag magyarázandó — — — — 86 Pénztartozás teljesítési helye. 36. Ujabb gyakorlat szerint a K. T. 324. §-ának az a rendelkezése, hogy az adós pénzbeli tartozásokat — kivételes esetektől eltekintve — ott tartozik megfizetni, ahol az ügylet megkötésekor a hitelezőnek keresiceuelmi telepe vagy lakása volt, — általában minden pénztartozásra, — tehát üzletberendezésnek alperes részére történt szállításából eredő tartozására is vonatkozik — — — 12 37. A K. T. 324. $-ának a pénztartozások fizetési helyére vonatkozó intézkedése kereskedelmi ügyletből eredő minden tartozásra s igy vételártartozásra is szól. — A teljesítés mikéntjére a teljesitési hely törvénye irányadó 56 38. A kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a K. T. 321—323. §-ainak rendelkezései, eltérő megállapodás hiányában, az ügylet teljesítésének helyét — a kötelezett kereskedelmi telepének vagy ilyennek hiányában, lakásának helye szerint — csaK az árukiszolgáltatás tekintetében szabályozzák; ezzel szemben a kereskedelmi ügyletből eredő pénzbeli tartozás fizetési helyére a K. T. 324. $-a szerint az a szabály, hogy a pénzbeli tartozást az ebben a szakaszban említett kivétellel, az adós azon a helyen köteles fizetni, vagyis a pénzbeli tartozás fizetésére nézve a teljesitési hely az, ahol az ügylet kötésekor a hitelezőnek kereskedelmi telepe vagy ilyennek hiányában lakása volt — — — — — — — — — — 110 Vétel. 39. A K. T. 352. §-a és az annak alapján állaudóan követett birói gyakorlat szerint az eladó elvont haszon vagy árkülönbözet cimén kártéritést csak abban az esetben, igényelhet, ha az árut a vevő rendelkezésére tartja és teljesítésként felajánlja, vagy pedig az árut a vevő rovására eladja — — — — — — — — — — — — 32 40. A K. T. 353. <>-a értelmében nemteljesités miatt a vevőt megillető kártérítési összeg megállapításánál a vevő által engedett utólagos teljesitési időben fennállott piaci ár — az állandóan követett birói gyakorlat szerint — csak abban az esetben vehető számba, ha az utólagos teljesítési határidő engedélyezése a késedelmes eladó kérelmére történt — — — — — — — — — — T — 44 41. A birói gyakorlat értelmében a piaci vagy tőzsdei árral biró áru hites személy közbenjöttével nyilvános árverésen a vevő rovására csak az esetben adható el, ha az eladó előbb a szabadkézből való eladást sikertelenül megkísérelte. — A K. T. 352. <>-a értelmében a szerződési ár és az árverésen elért vételár közötti különbözet mint kár felperest a korona értékének időközi emelkedésére vagy csökkenésére való tekintet nélkül megilleti — — 44 42. A minőségi átadás nem egyértelmű a tényleges átadással. — A szerződő felek a kifogásolás jogát harmadik személyre is ráruházhatják — — — — — — 70 43. A piaci árral biró árunál a vevő a nemteljesités miatt az árkülönbözeten kivül a K. T. 356. § ának 2. pontja alapján elmaradt haszon címén kártéritést az állandó birói gyakorlat értelmében csak abban az esetben követelhet, ha kimutatja, hogy az áru a teljesítés helyén és idején az ő hibáján kivül nem volt beszerezhető, mert ellenkező esetben a vevő a nyereség elmaradásából szármaró károsodástól magát megóvhatta azzal, hogy az árut a piaci áron beszerzi — — — — — — — — — 115 44. A K. T. 347. a nyilvános árverésen való eladásnál csupán hites személy közben jöttét irja elő; hogy azonban még közjegyző járjon közbe, nem rendelkezik — 115 45. A K. T. 349. § a kikötött vagy törvényes kellékek hiányáról szól, tehát csak olyan esetben nyerhet alkalmazást, ha a vétel tárgyául szolgált árunak pusztán a minősége eshetik kifogás alá, de nem akkor is, ha az eladó egyáltalán nem szerződésszerű, hanem más árut küldött, mint amelyet a vevő nála megrendelt. Alperes kártérítési felelősségét jóhiszeműsége nem zárja ki — 116 46. Jogszabály, hogy a vétel tárgyául szolgáló áru átvétele után a késedelmes szállításból folyó kárigény csak ugy érvényesíthető, ha az áru átvétele alkalmával a késedelmes eladóval szemben kifejezetten fentartatott — 128 Successlv szállítás. 47. Ha a részletekben leszállított áru vételára az egyes részletek leszállítása után közvetlenül fizetendő, a vevő azonban a részére már szállított áruk árának megfizetésével késik; az eladó a szerződéstől annak még nem teljesített részére a K. T. 352. és 358. §-ai értelmében el állhat — — — — — — — — — — — — — 15 Árkülönbözet. 48. A kir. Kúria 654. sz. elvi jelentőségű határozatában is kifejezésre jutott állandó birói joggyakorlat értelmében tőzsdei vagy piaci árral biró árura vonatkozó vételiigylet nem teljesítése miatt a szerződéses és a tőzsdei vagy piaci ár közötti különbözetet meghaladó kárt (haszonveszteséget) a vevő csak akkor követelheti, ha igazolja, hogy az eladó által le nem szállított arut a teljesítés helyén és idején be nem szerezhette — — — 88 Gazdasági lehetetlenülés. 49. Pénzfizetési kötelezettséggel szemben általában nem emelhető sikerrel a gazdasági lehetetlenülés kifogása az árfolyamváltozások lolytáu, minthogy kellő kereskedői gondossággal a vevő a vételár idejében való megfizetéséhez szükséges fizetési eszközök rendelkezésére álltáról gondoskodni tartozik, ennek elmulasztása következményeit tehát viselni tartozik és saját mulasztására, mint a késedelme alatt beállt értékeltolódásból származó gazdasági hatás terhe alól mentesítő okra nem hivatkozhatik — 15 50. Az az eladó, aki a vételügylet megkötése alkalmával a vevőtől a teljes vételárat megkapta, még ha az eladott árut az ügylet megkötése utáni időben kell is előállítania vagy beszereznie, az előállítási és beszerzési költségek nagymérvű emelkedése, illetőleg a pénz értékének nagyfokú csökkenése alapján a teljesítés gazdasági lehetetlenülését csak abban az esetben hozhatja fel sikerrel, ha kimutatja, hogy a vételi szerződés megkötése utáni időben az áru előállításának és beszerzésének költsége s ez alapon az árunak értéke aránytalanul nagyobb mértékben emelkedett, mint amily mértékben a pénz értéke csökkent, mert 51. Gazdasági lehetetlenülésre a vételár előzetes felvétele dacára sikeresen hivatkozhatik az eladó akkor, ha a szállítani kötelezett és a teljesítés idején birtokában meg nem lévő áru árában időközben bekövetkezett áremelkedés aránytalanul nagyobbmérvü, mint a korona vásárlóerejének ugyanazon időre eső csökkenése. — A birói gyakorlat a K. T. 356. §. 2. bekezdését a piaci árral nem biró árukra is kiterjesztette, ugy hogy ily esetben a szerződési és beszerzési ár közti különbözet veendő figyelembe — — — — — — — — — — — — — — 44 52. Pénztartozással szemben a fizetési késedelem alatt beállt nagymérvű pénzértékleromlással kapcsolatban a gazdasági lehetetlenülés nem jöhet figyelembe és pedig annál kevésbé, mivel a pénzérték ingadozása idején a rendes kereskedő elemi kötelessége idegen valuta tartozásának idejében való fedezéséről gondoskodni — — 71 53. A gazdasági lehetetlenülés nemcsak a teljesítés alól mentésit, hanem rendszerint a kártérítés alól is — — 144 Vasúti fuvarozás. 54. A fuvardíj abban a pénznemben térítendő vissza, melyben az fizetve lett; a kártérítésre nézve azonban az általános, a teljesitési hely irányadó — — — — — 60 Ügynöki jutalék. 55. A K. T. 546. § a értelmében a jutalék akkor követelhető, ha a közvetítés következtében az ügylet megköttetett, ellenkező kikötés hiányában a jutalék követelhetése nem függ attól, vájjon a felek a megkötött ügyletet teljesitik e? — — — — — — — — — — — — 100 56. Már nem áll fenn az a kereskedelmi szokás, hogy az ügynök az általános megbízás alapján közvetített ügyletek után kikötött jutalékot más megállapodás hiányában csak az ügylet lebonyolítása és a vételár befolyása esetében követelheti, hacsak az ügynök nem bizonyítja, hogy a vételár megbízójának hibájából nem folyt be, hanem ellenkezőleg az a szokás, hogy az ügyletnek a megbízás által való elfogadása már jogot ad a jutalék követelésére — — — — — — — — — — — — — 88 57. Az alkuszi szerződés természetével nem ellenkezik, ha az alkusz egyszerre több fél érdekében működik s egyszerre több féltől kap díjazást. Ez azonban ki is zárható 71 58. A megbízó érdekében kifejtett eredményes közvetítési tevékenység ellenértékét képező alkuszdij nagyságát megállapodás hiányában a bíróság állapítja meg. E megállapításnál figyelembe veszi ugyan a helyi szokást, de annál a jogszabálynál fogva, hogy az aránytalanul magasan kikötött alkuszdijat a bíróság az adós kérelmére a méltányosság szerint mérsékelheti, nincs kötve megállapodás hiányában ahhoz az összeghez sem, melyet ki szoktak kötni, ha azt az eset körülményeihez képest aránytalanul magasnak találja — — — — — — — 116 59. Külön kikötés nélkül csak a hivatásos alkusz követelhet jutalékot. — Áruügynök (több cég képviselője) nem tekinthető kereskedőnek — — — — — — — — — 144 Tüzkárbiztositás. 60. A b'iztositás az oltás következtében beomlott fal által okozott károkra is kiterjed — — — — — — 100 Valorizáció. 61. A kártérítésre kötelezett a kárt azon a helyen köteles megtéríteni, ahol a kár érte; ennélfogva abban a pénznemben, mély ott divatozik — — — — — — 12 62. A teljesítésben marasztalt fél, még ha a teljesítés lehetetlenülése folytán később kártérítésben marasztaltatnék, a marasztaló Ítélettől kezdve valorizált összegben marasztalandó — — — — — — — — — — — 12 63. Az esetben, ha valamely törvényes okból az előbbi állapot helyreállításának van helye, a pénz vásárlóerejének időközben bekövetkezett csökkenéséből előállott kárt az adós tartozik viselni — — — — — — — — — 12 64. Nincs oly jogszabály, mely kimondaná azt, hogy a vételárkövetelés valorizált megítélésére vonatkozó kérelem előterjesztése előtti időben beállott koronaromlásból eredő kár meg nem ítélhető — — — — — — — — — 12 65. Kártérítési perben később előterjesztett valorizációs kérelem esetén a valorizáció csak a kérelem előterjesztése időpontjától jár — — — — — — — — — — — 13