Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 3. szám - A bizományos, az ügynök, az alkusz 2. [r.]

3. sz. KERESKEDELMI JOG 37 magánjog szabályai értelmében bírálandó el. (így Nagy Ferenc, Neumann Ármin.) Ugy vélem, hogy az általános magánjognak az alkuszi szerződésekre érvényes rendelkezései itt mindenesetre figyelembe fognak vétetni. Kétségtelen azonban az is, hogy arra az alkuszra, aki nem kereskedelmi ügyletek megkötését közvetíti és illetve a közvetítési tevékenység nem kereskedelmi üzletének köréhez tartozik, az általános magánjog szabályai állanak. Mellesleg jegyzem meg, hogy a német BGB. 652. §-a és a HGB. 93. §-ának világos rendelkezése folytán a német jogban ebben a kérdésben kétség nem merülhet fel. A kereskedelmi és civilis alkuszokat illetőleg egyébként különösen a következőket kell kiemelnem. A magyar kereskedelmi törvény 535. §-a értelmében az alkusz, amennyiben a jelek által az ellenkezőre feljogosítva nem lett, vagy az ügylet természete ellenkezőt nem kíván: a megbízások, alkudozások és kötések tekintetében harmadik személyek irányában titoktartásra köteleztetik; az 538. § szerint a felek érdekeinek megfelelően tartozik eljárni; az 539. §. értelmében mindkét félnek tartozik naplókivonatot adni; az 545. §. értelmében a feleknek felelős a kárért, amennyiben a törvényben megállapított kötelességeit megszegi vagy azokat elhanyagolja; végül a törvény 546. §-a szerint az alkuszdijat más kikötés hiányában, vagy ha a helybeli szokás mást nem állapit meg, a felek egyenlően tartoznak viselni. Has/mló rendelkezést tartalmaznak a német kereskedelmi törvény 98, 99 és 101 §-ai. Ebből azt a következtetést kell levonni, hogy a kereskedelmi alkusz mindkét fél megbízottja és hogy eljárásában bizonyos objektivitást kell megőriznie. A kereskedelmi ügyleteket üzleti körében alkalomszerűen közvetítő kereskedőre ez a szabály nem áll. Ez a törvény interpretációjából következik. A civilis alkusz viszont szintén nem kétoldalú megbízott. Sőt őt nem illeti meg sem alkuszdij, sem költségeinek megtérítése, ha kötelességellenesen a másik fél érdekében is működött (polgári törvénykönyv javaslatának 1350. §-a; a német BGB. 654. §-a, eszerint «wenn der Mákler dem Inhalte des Vertrages zuwider auctí für den anderen Teil tatig gewesen ist . . .»). A szövegezésből is nyilvánvaló azonban, hogy ez nem lex cogens. a felek másként állanodhatnak meg, sőt a kereskedelmi alkusz is nemcsak hogy megbízást kaphat az egyik fél érdekeinek képviseletére, avval is megbízható, tíogy az ütrvletet megkösse valamelyik fél nevében. Mint érdekes történeti különösséget' említem meg. hogy a réei német kereskedelmi törvény idejében az volt a felfogás, hogy csak a hites alkusznak van nioo' az objektív szérene. a kereskedelmi inasán alkusznak nem. Ez a törvényes rendelkezésekből folyt. Végül azt kívánom megjegyezni e kérdésnél, hogy az alkusz nem kötelezhető személyes működésre. Az úgynevezett al-alkusz (a mindennapi életben gyakoribb az al-ügynök elnevezés) intézménye jogilag ismert és elfogadott. Ez is amellett szól, hogy az alkuszi szerződés men konstruálható meg a mandátum szabályai szerint. Inter parentesim említem, hogy a német kereskedelmi törvény 95. §-ában szabályozott eset, amely szerint az alkusznak a megbízó, esetleg mindkét megbízó megadhatja a jogot, hogy a másik szerződő fél személyét az alkusz jelölje meg, amely esetben az alkusz által megnevezett személyt a megbízó ügyletkötő félnek elfogadni tartozik és ha az alkusz bizonyos idő alatt, vagy felhívásra a másik szerződő felet nem nevezi meg, önmaga felelős az ügyletért, — nálunk nem praktikus. A berlini, hamburgi, frankfurti tőzsdén szokásosak az ilyen üzletkötések. Ez a sui generis alakulat tulajdonképen nem is alkuszi szerződés. 10. Utolsónak arról kívánok röviden szólni, hogy a bizományos, az ügynök, az alkusz közbenj árasa mellett kötött ügylet mily feltételek mellett tekinthető létrejöttnek. A következtetések önként adódnak. A bizományos a saját nevében kötvén meg az ügyletet, ez akkor jön a megbízóra nézve is kötelező hatállyal létre, midőn a szerződést a bizományos és a harmadik személy érvé.nyesen megkötötte. Az ügylet létrejöttének, a teljesítésnek helyét, az ügylet elbírálásánál alkalmazandó jogszabályt is a bizományos és a vele szerződött harmadik között létesített ügylet alapján kell megállapítani. Ha az ügyletet annak megkötésével megbízott ügynök létesítette, az ő akaratkijelentése a megbízóét pótolván, olybá veendő, mintha az akaratkijelentés magától a megbízótól eredne. Kiemelendő itt azonban az az általános szabály, hogy a kötött jogügylet érvényességét az ügynök személye szerint és ha a megbízó utasításaival befolyt az ügyletkötésbe, ennek személye szerint kell elbírálni. Áll továbbá az a már egy ízben érintett szabály is, hogy azok a körülmények, amelyeket az ügynök ismer, vagy ismerhetett volna, a megbízót is kötik és amennyiben az ügynök eljárásába a megbízó utasításával befolyt, valamely körülmény tudása vagy vétkes nemtudása a megbízó személye szerint bírálandó el (v. ö. a magyar polgári törvénykönyv javaslatának 795. §-ával). Az ügyletkötéssel megbízott kereskedelmi ügynökre, egyébként a kereskedelmi meghatalmazottakra álló törvényes szabályok az irányadók és e szabályok szerint bírálandó el a megkötött ügylet érvényessége is. Az alkusz által közvetített ügylet csak akkor válik érvényessé, ha mindét szerződő fél kinyilatkoztatta konform ügyletkötési akaratát. Mi<r szabály szerint az ügylet érvénvessége nem függ' az alkuszi kötjegy kiállítása-