Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 3. szám - A bizományos, az ügynök, az alkusz 2. [r.]

A HITELJOG MINDEN AGARA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal : BUDAPEST V., Yisegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTOTTA : FŐSZERKESZTŐ : néhai GRECSAK KAROLY BÜBLA FERENCZ b. 1.1., igazBagügyminiezter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Negyedévre: 30,000 korona. Egy füzet ára 12,000 kor. HUSZONKETTEDIK ÉVFOLYAM 3. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1925. MÁRCIUS U TARTALOMJEGYZÉK: Dr. Kende Ernő ügyvéd, a budapesti áru- és értéktőzsde jogügyi titkára. A bizományos, az ügynök, az alkusz. Dr. Fenyves Béla. Részvényjogi gyakorlatunk 1924-ben. SZEMLE : Az iparjogvédelmi Egyesület ujiáalakuldsa. — Kosztkamat és valorizáció. — Részvény elővételi jog gyakorlása. IRODALOM: Hazai irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT: 34. Részvénytársaság. — 35., 36. Valorizáció. — 37. Kosztkamat és valorizáció. — 38. Valorizáció-csődben. — 39., 40., 41. Vétel. A bizományos, az ügynök, az alkusz. Irta: Dr. Kende Ernő ügyvéd, a budapesti áru- és értéktőzsde jogügyi titkára. n. 8. Az ügynöki szerződést illetőleg az ujabb német irodalom természetesen a német kereskedelmi törvény 84. §-ának idézett meghatározásából indul ki. Általános felfogásként kiemelendő, hogy — amint arra már utaltam — az «állandó» jelleg adja a különbséget az alkuszi szerződéssel szemben és hogy a törvénynek féreértést engedő szavai mellett (a törvény ugyanis a cégvezetőt és a kereskedelmi meghatalmazottat nem zárja ki, tehát kereskedelmi ügynöke lehetne egy háznak a cégvezetője, diszponense), az az egyöntetű nézet, hogy az ügynök «önálló kereskedő» (Staub, Jacusiel, Das Recht der Agenten, Mákler, und Kommissionáre). A törvényből következik az is, hogy kétféle kereskedelmi ügynök van: olyan, aki csak közvetít és olyan, aki közvetít és egyben ügyleteket köt más kereskedő nevében. A gyakorlat szerint ugyanaz a személy egyszerre több kereskedőháznak lehet az ügynöke. Az alkalmi ügynök, aki a nagyközönségnek, habár kereskedelmi ügyletek közvetítésére is, szolgálatait rendelkezésre bocsátja, nem kereskedelmi ügynök. Ez lényegében alkusz. És pedig ha kereskedelmi forgalom tárgyáról van szó kereskedelmi alkusz, egyébként civilis alkusz. Már itt utalok rá, hogy a német irók felfogása szerint nincs kizárva az, hogy az alkusz esetenkint ügyletkötésre is megbízást kapjon. Mindez a felfogas de lege lata indokolt. ^ Ami az ügynöki szerződés jogi természetét illeti, Németországban az uj törvény előtt más volt a felfogás, mint most az uj törvény hatákiadás; Albrecht und Tentler, Das Recht der lya alatt. Eredetileg mandátumnak tartották az ügyletet. A mandátumról elfogadott ismertetett nézet hatása alatt azonban már régebben áttértek arra a felfogásra, hogy az ügynöki szerződésre a locatio condutio operarum szabályait kell alkalmazni. Goldschmied is a Handbuch des Handelsrecht első kiadásában mandátumnak; minősiti, a későbbi System-jében szabad szolgálati szerződésnek nevezi. A nehézségek miatt sokan sui generis szerződést láttak az ügynöki szerződésben, sőt ismeretes olyan felfogás is, hogy az ügynöki szerződés bizonyos társaságszerü viszonyt létesít. A Reichsgericht álláspontja az uj törvény előtt az volt, hogy vállalkozási szerződés forog fenn, mert az ügynök az ellenszolgáltatást csak az elért eredmény után kapja. A német birodalmi törvényszék gyakorlata most az, hogy locatio conductio operarumnak bizonyos alfajáról van itt (szó. Munkabér, szolgálati szerződés (Diensvertrag) az, habár alkalmaztatási szerződés nem forog fenn és nem lehet szó szolgálati viszonyról sem. A szolgálati szerződés a Reichsgericht szerint nem zárja ki azt, hogy a szolgáltatás módja és minőségének megállapítása a szolgálatra kötelezettre van bízva (ez volt Staub felfogása már korábban is). Az ügynök ellenszolgáltatást nemcsak a sikeres közvetítésekért és a tényleg létesített ügyletekért kap, jogállásának lényege — mint Staub mondja — a kereskedő érdekeinek állandó szem előtt tartása, mert az ügyletek kötése a legelőkelőbb, de mégsem az egyedüli feladata. Végeredményként megállapítható, hogy az általános felfogás szerint, a BGB 675. §-a értelmében való ügyletek ellátására irányuló szolgálati szerződéssel (Dienstvertrag) állunk szemben. i(Staub 11. Agenten cimü kommentár, Jacusiel i. m.)