Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 2. szám - A valorizációs gyakorlat túlhajtásai

32 I KERESKEDELMI JOG 2. sz. Vétel. 31. A K. T. 352. §-a és az annak alapján állandóan követett bírái gyakorlat szerint az eladó elvont haszon vagy árkülönbözet cimén kártérítést csak abban az esetben igényelhet, ha az árut a vevő rendelkezésére, tartja és teljesítésként felajánlja, vagy pedig az árut a vevő rovására eladja. (Kúria P. IV. 2185/1924 sz. a. 1924 dec. 12-én.) Váltó (telepítés). 32. A váltót leszámítoló pénzintézetnek telepesként való megjelölése, a kereskedelmi élet felfogása szerint a váltó kitöltésének és forgalomba hozásának szokásos módjaként tekintendő. (Kúria P, VII. 2901/1924. sz. a. 1924, dec. 9-én.) Indokok: Felperest a váltó birtoka és a hátiratoknak hozzá lenyúló láncolata legitimálja, s igy az alperesnek az a kifogása, hogy a felperesnek nincs kereshetőségi joga, alaptalan, mert ha való volna is az, hogy a felperes a váltóra nem adott ellenértéket és hogy csupán szívességből vállalta el a váltóösszeg behajtását H. M. forgató részére, a felperes kereshetőségi jogát nem befolyásolhatná. A váltóürlap bélyege egymagában nem lehet irányadó annak a kérdésnek elbírálásánál, hogy a váltóbirtokos a váltót mily összeggel tölthette ki. Ezért nincs jogszerű alapja annak a felülvizsgálati panasznak, hogy a fellebbezési biróság eljárási szabály megsértésével mellőzte a 2. alatti okirat tartalmának, valamint a lerótt váltó bélyegilleték összegéből szerinte levonható következtetést. Nem sértett eljárási szabályt a fellebbezési bíróság azzal sem, hogy mellőzte az alperes által arra ajánlott szakértői bizonyítás foganatosítását, hogy a váltónak számokkal kiirt összege eredetileg 30,000 korona volt, s hogy ez utóbb javíttatott ki egy nulla hozzáirásával 300,000-re, mert a V. T. 4. §-ának első bekezdése értelmében eltérés esetén a betűkkel kiirt szöveg irányadó, s igy annak a körülménynek, hogy a számokkal kiirt váltóösszeg eredetileg kisebb volt, mint a betűkkel kiirt háromszázezer korona, az alperes fizetési kötelezettsége tekintetében semmi jelentősége nincs. Nincs adat a perben s az alperes maga sem állítja, hogy megállapodás létesült volna a tekintetben, hogy a kereseti váltó összege hol lesz fizetendő. Ilyen körülmények között H. M. az ugy az intézvény, mint a fizetési hely tekintetében kitöltetlenül kapott kereseti váltót a V. T. 93. §-a értelmében kitölthette Szeged fizetési hellyel, illetőleg a váltót az intézvény jelenlegi szövegének kitöltése mellett Szegedre telepíthette, mert az, hogy a váltó kibocsátója és elfogadója Zentán, a forgató alperes pedig Makón lakik, H. M. váltóbirtokosnak a V. T. 93. §-án alapuló fenti jogára befolyással nem lehet". 9 Minthogy pedig a váltót leszámítoló pénzintézetnek a váltón telepesként való megjelölése a kereskedelmi élet felfogása szerint a váltó kitöltésének és forgalombahozatalának szokásas módja; az állandó birói gyakorlat értelmében jogosult volt H. M. a kereseti váltó telepítése kapcsán a váltót leszámítoló Szeged Alföldi Takarékpénztár Részvénytársaság szegedi céget a váltón telepesként megjelölni, s igy alaptalan az alperesnek ugy a teljesítés, mint a telepes megnevezés jogosulatlanságára alapított kifogása. Csekk, 33. Csekknek akár forgatmánnyal, akár egyszerű átadással történt átruházása engedménynek és nem vételnek tekintendő. (Kúria P. VII. 1714/1924, sz. a. 1924. okt. 28-án.) Indokok: Mert valamely csekknek akár csekkjogi uton (forgatmánnyal), akár — mint a jelenlegi esetben — köztörvényi ügylettel, egyszerű átadással és ellenérték mellett vagy anélkül történő átruházása jogilag vételügyletnek nem minősíthető, hanem az mint olyan ügylet, amelynek tárgyát a csekkből eredő jogoknak, jelesül a csekken alapuló követelésnek az alperes, mint a csekknek volt birtokosa által a felperes részére nem csekkjogi uton (forgatmánnyal), hanem a csekknek egyszerű átadásával, tehát köztörvényi uton való átengedése képezte, engedményezési ügyletnek minősítendő, s ehhez képest a jelen per elbírálásánál az általános magánjognak az engedményre vonatkozó szabályai veendők irányadóul. És a minősítésnél közömbös az, hogy a felek a köztük eziránt létrejött ügyletet adásvételi ügyletnek nevezték s a perben is arról, mint adásvételről tárgyaltak, mert az ügyletnek jogi minősítése és a megfelelő szabályok alkalmazása a biróság feladata. Annak dacára azonban, hogy a fellebbezési biróság a per eldöntésénél a kereskedelmi törvénynek a vételügyletre vonatkozó szabályait helytelenül alkalmazta, a felperes felülvizsgálati kérelme még sem vezethetett sikerre, mert a fellebbezési biróság döntése a jelen per elbírálásánál a fentebb előadottak szerint irányadóul veendő anyagjogi szabályoknak megfelel. Az általános megánjognak az engedményezésre vonatkozó szabályai szerint ugyanis az ellenérték ellenében engedményező az átruházott jog (követelés) valódiságáért és behajthatóságáért szavatol (felelős) ugyan, de ezek a szabályok diszpozitiv jellegűek, amelyeken a felek egyezkedése változtathat ós a felek az engedményezőnek jelzett felelősségét nemcsak korlátozhatják, hanem egyenesen ki is zárhatják. És ezeknek a szabályoknak diszpozitiv jellegéből következik az is, hogy az engedményező és az' engedményes közötti jogviszony elbírálásánál elsősorban a felek megállapodása az irányadó. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-út 34. — Felelős: Schmidek Géza.