Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / Tartalommutató

11. sz. KERESKEDELMI JOG 161 Birói határozatok összefoglalása 1925 évre. Általános. 1. Szinlelt ügylet kötése esetében a szerződő felek közötti jogviszony eiDirálásánál nem a szinlelt ügyletre, hanem az általuK valouau létesíteni akart ugyietie vonatkozó jogszaoaly ok alkalmazandók. — üuzavaluta és havi kosztkauiat együttes kiKötese jogi oltalomra nem tarthat szamot — — — — — — (,7 2. A fizetni kész, de erre a hitelező magatartása folytan nem képes aüosnak a tartozási összeg oiiói letétoehelyezese c=ak joga, de nem kötelessége — — — — 07 a. Aki valamely jogagyietet másnak részére létesit, de nem jelenti ki, hogy a másiknak képviselőjeként jár el, a szerződés alapján személyesen van jogositva és kötelezve, ellenben a meg nem nevezett vagy lel nem ismerhető megoizó és harmadik személy köpött jogok és kötelezettségek nem keletkeznek — — — — — — — 67 4. Aoból, hogy valamely okiratba foglalt ügylet érvénytelen, csupán az következik, hogy ezen ügyletből i'olyóan a felek egyike sem érvényesíthet a másik ellen jogokat, azonban ez a körülmény nem zárja ki azt, hogy a biróság az ily okiratban valamelyik lei részéről — tényekre vonatkozóan tett nyilatkozatokat, esetleg mint peren kivdl tett beismeréseket a Pp. 270. § a értelmében mérlegelése körébe ne vonhassa — — — — — — 84 5. 'lörvényes tilalomba ütköző ügyletből származtatott követelés akkor sem érvényesíthető birói uton, ha az egyezségbe foglaltatott — — — — — — — — — 88 6. A pénzküldés veszélyét — ellenkező kikötés hijján — mindig a pénzadós viseli — — — — — — — — 96 7. Nyilvánvaló tévedés jogok forrása nem lehet — 100 8. - Elkobzás és szerződési zálogjog összeütközése — 124 9. Általános felismerhető tévedés esetében a szerződő fél nem használhatja ki azt a maga javára s ha mégis a tévedő féllel szerződést köt, a szerződés a tévedő félnek előtte ismert valódi akarata szeri.it tekintendő megkötöttnek — — — — — ______ — — 125 10. Nincs oly jogszabály, mely szerint adós az esetben, ha a hitelező kezeihez megnyugvással nem fizethet, tartozáFát birói letétbe helyezhetné; mert eszerint a letétbehelyezés joghatályossága tisztán az adós egyéni nézetétől függne — — — — — — — — — — — — 125 11. A jelzálogos biztosítást nyújtó adós a hitelező követelését csak a zálogjog törlése ellenében tartozik ugyan megfizetni, de a zálogjog törlésének akadálya nem jogosítja fel őt arra, hogy a tartozásának lejártával ezt egyáltalában ne teljesítse, hanem — késedelembeesés következményének a terhével — köteles a jelzálogos összeget a zálogjog törlésére alkalmas okirat adásától füjrsrő kiutalványozás iránti kérelemmel a hitelező javára birói letétbe helyezni — — — — — — — — — — — — 138 Árdrágítás. 12. Autóköpeny és autótömlő-közszükségleti cikk. — A varrógép stb. r.-t. vezérigazgatója ilyen minőségben kereskedőnek nem tekinthető — — — — — — — — _84 Cégbitorlás. 13. «Génius könyvkiadó r.-t.» és «Magyar Géniusz nemzeti kultúrát terjesztő r.-t.» egymástól eltérnek. — A cégbitorlás késői megindítása folytán jogvesztés — — — 10 14. «Universum fonal-, cérna- és textiláru r.-t.» beleütközik az «Universum kereskedelmi r. t.» cégbe. A cégbitorlás fenforgásához nem szükséges, hogy a két peres fél üzletköre teljesen azonos legyen, hanem feníoroghat akkor is, ha az alperes üzletköre a felperes foglalkozásához tartozó többrendbeli üzletkörök valamelyikével azonos — — — — — — — — — — — — — 67 15. A cégbitorlás fenforgásához nem szükséíres, hogy az egy bejegyzett kereskedő cégével szemben követtessék el, hanem elegendő, ha az valakinek névjogát sérti; — elegendő az is, ha a jogsértő céghasználat valamely nyomtatvány tartalmán megnyilvánul — — — — — 9fi Üzletátruházás. 16. Űzletátruházás csak akkor forog fenn, ha az átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek a maguk összességében kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak — 126 Főnök és alkalmazott. 17. Nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót arra kötelezné, hogy a drágulással és pénzromlással arányban alkalmazottainak illetményeit fokozatosan emelje. — A felmondásnélküli — jogtalan — elbocsátás jogkövetkezményekép az alkalmazottnak a felmondási időre fizetendő Összeget az elbocsátás időpontjára valorizálva köteles a szolgálatadó fizetni — — — — — — — — — — 10 18. A munkaadó jogszabályaink értelmében nem kötelezhető arra, hogy alkalmazottja fizetését a pénz vásárló képességének arányában emelje. A munkaadónak az a magatartása tehát, hogy alkalmazottjának illetményeit nem emelte oly arányban, mint azt ugyanabban a helységben működő hasonló üzletkörü vállalatok tették, nem tekinthető a munkaadó hibájának — — — — — — 10 19. A birói gyakorlat oknélküli elbocsátásnak minősiti a főnöknek azt az eljárását, mellyel az alkamazott helyzetét abban a vállalatban, melynek vezetésére volt hivatva, lehetetlenné teszi és formaszerü elbocsátás helyett oda törekszik, hogy az önérzetében sértett alkalmazott állását minél előbb elhagyja (Kúria 1509/1894) és szerződésszegőnek tekinti azt a lonököt, ki az alkalmazottat önérzetét méltán sértő moüon a szerződéstől eltérő teendőkre utalja (ívuria 0»7/lbl2) — — — — — — — — — 84 20. I. A m. kir. Kúria ismételten kifejezést adott annak a jogi felfogásának, hogy a bankszakmában, ha magasabb hatáskörű állásban alkalmazott tisztviselő kötelezettségét a szakszerű követelményeknek nem megfelelő pontossággal teljesítette, a szolgálatadónak az a ténye, hogy az alkalmazott érdekének lehető kímélésével, tisztviselő jellegével összeférő, a bankiigyvitel körébe tartozó más szolgálati beosztást biztosított a részére, az alkalmazott önérzetét nem sérthette; ha tehát az alkalmazott az uj munkakörben szolgálatát teljesíteni nem akarta és szolgálatából azonnal kilépett, ez a tisztviselő részéről jogellenes ténynek tekintendő. II. Nincs olyan jogszabály, amely a munkaadó kötelességévé tenné, hogy alkalmazottainak fizetését a drágaság emelkedésének arányán.—, időnként általában emelje s ehhez képest megszüntetné a munkaadónak azt a jogát, hogy üzleti érdekeinek mérlegelésével belátása szerint egyes alkalmazottainak, akár azok többségének fizetésemelést, ajándékot, pótlékot, jutalmat stb. adhat anélkül, hogy arra a munkaadó által részesíteni nem kivánt alkalmazottak is igényt tarthatnának — — — — — — •*- — — — — — — — 85 21. Az 1E00 : XXVII. t.-c. 16. §-a értelmében a birtokos az ott felsorolt okokból gazdatisztjét felmondás nélkül azonnal elbocsáthatja ugyan; ha azonban az azonnali elbocsátásra feljogosító okok ismerete mellett gazdatisztjének a szolgálatot csupán felmondja: ezzel annak a szándékának ad kifejezést, hogy az ismert tények alapján a felmondásnélkiili elbocsátás jogával élni nem kíván — 126 22. Felperest, mint magasabb tudományos képzettséget igénylő jogtanácsos ügyészi állásban állandóan alkalmazottat, a joggyakorlat szerint, egy évi felmondási idő illeti — — — — — — — — — — — — — — S6 23. A munkabér szabad egyezkedés tárgya lévén, a felmondásban lévő alkalmazott a többi alkalmazottnak nyújtott fizetésemelést nem igényelheti — — — — — 96 Részvénytársaság. 24. Az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a közgyűlésen szavazati joggal csak az birhat. aki részvényeit kellő időben és helyen letette, nem érinti a kellően igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgyűlésen résztvehessen és felszólalhasson — — — — — — 10 25. A Ker. törv. 179. §-ába ütközik a részvénytársaság közgyűlésének az a határozata, amely egyrészt kimondja ugyan az alaptőkének — meghatározott számú és névértékű részvények kibocsátása utján — bizonyos meghatározott összegre felemelését, másrészt azonban, ezen öszszeg korlátain belül, arra hatalnia/.za fel az igazgatósa got, hogy az újonnan kibocsátandó részvényeket vagy azok egy részét tetszés szerinti időben értékesítse, a részvényekből akkor és annyit bocsásson ki, amikor és amennyit jónak lát és az alapszabályoknak az alaptőke nagyságát meghatározó rendelkezését ekként tetszése szerint módosítsa s tüntesse fel a cégjegyzékben — — 11 26. A nem a tervezetből vett oly alapszabályszerü intézkedés, mely a részvényeknek elsőbbségi jogot biztosit, közgyűlési határozattal megváltoztatható — — — — 11 27. Az elővételi jog gyakorlására kitűzött rövid (4 napi) határidő miatt a közgyűlési határozat megsemmisíttetett 42 28. A közgyűlési határozat megsemmisítésére irányuló kereseti igény már a sérelmes határozat meghozatalával megszületik, tehát a cégbírósági határozat előtt — — 109 Kamat. 29. A m. kir. Kúriának gyakorlata szerint a valorizáltau megítélt tőke után az 1923. évi XXXIX. t.-c. alapján kárkamat meg nem ítélhető — — — — — — — — 70 30. Dollár után heti V0 kamat kikötése — a kikötés idejében uralkodó gazdasági viszonyok alapulvételével — sem törvénybe, sem a jó erkölcsökbe nem ütközik — 126 31. Anyagi jogszabály, hogy a szerződés teljesítésének, elmulasztása a teljesítés követelésére alapit meg a másik szerződő fél részére igényt és hogy az a teljesítés akkor is követelhető, ha a felek a szerződésben a kötelezettség elmulasztásához mellékszolgáltatások adását (kamat), avagy pedig a szerződés hatályvesztését rendelték is következményűi — — — — — — — — — — — 139 32. Az irányadó anyagjogi jogszabályként helyesen alkalmazott, az országbírói értekezlet által fentartott, 1852. évi november hó 29-én kelt u. n. ősiségi nyílt parancs 19. §-a az általános polgári törvénykönyv hatálybalépte után kötött azokat a szerződéseket, amelyekkel a hitelezőnek a kamatok helyett az elzálogosított fekvő jószág haszonvétele engedtetik át, érvényteleneknek (semmiseknek) nyilvánította. Ez az érvénytelenség nemcsak a telekkönyvi bejegyzésekre vonatkozik, hanem az ingózálogra is vonatkozik — — — — — — — — — — — — — — 139 33. A szerződés szavaival szemben haszonrészesedés helyett kölcsön megállapítása s az uzsoratörvény alkalmazása — — — — — — — — — — — — — 139 34. Nincs jogi akadálya annak, hogy a terményben kikötött (1923 : XXXIX. t.-c. 5. <>.) vételártőke után az alperesek késedelme folytán az előadott jogszabályok értei-