Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 2. szám - A bizományos, az ügynök, az alkusz. [1. r.]

20 2. ss. lálni, hogy megbízható, hiteles személyek tanúsítsák a megkötött ügyleteket. így alakult ki a hites alkuszi intézmény. Ezeket az alkuszokat a városi, esetleg az állami hatóságok nevezték ki. A hites alkuszok feladata az ügyletek közvetítése mellett elsősorban az ügyletek megkötésének hiteles formában való igazolása volt. A hites alkuszok intézménye mellett azonban megmaradt a magánalkuszok ügylet közvetitő tevékenysége is, habár természetszerűleg gazdasági jelentőségük — különösen a hites alkuszi intézmény első idejében — erősen háttérbe szorult. A hites alkuszi intézmény évszázadokon keresztül tartotta magát és még az 1840. XlX-es törvényünk is részletesen intézkedik róluk. Talán az 1875-ös magyar kereskedelmi törvény volt az első, amely a hites alkuszokat megszüntette. Németországban tudvalevőleg az 1900. évben életbelépett uj kereskedelmi törvény tette ezt. Amint a gazdasági szükség alkotta meg a hites alkuszi intézményt a középkorban, épugy a gazdasági viszonyok szüntették azt meg a mult században. Tanulságos olvasmány kereskedelmi törvényünk javaslatának tárgyalására egybehivott értekezletnek XII. üléséről felvett 1873. évi december 2-i jegyzőkönyv. A tervezet a hites alkuszi intézményt fenn akarta még tartani. Szvatenay inditványozta azt, hogy mondja ki az értekezlet, hogy az intézmény szabályozása szükségtelen lett. Indokolásában előhozta azt, hogy «a tapasztalás azt mutatta, hogy a nem hites alkuszok jobban igyekeznek eleget tenni a kereskedelem igényeinek és szükségleteinek, mint a meghitelt alkuszok, mivel őket működésükben nem akadályozzák és nem korlátozzák a törvény szabályai. A bizalmat az alkusz nem a letett vizsgálat és eskü, sem azon kötelezettsége miatt élvezi, mely szerint az általa közvetitett ügyletekről rendes könyvet vezetni tartozik, hanem azt az üzleti jártassága és lelkiismeretessége által szerzi meg. A meg nem hitelt alkusz, kinek pontossága és becsületessége ismerMes, inkább méltattatik bizalomra, mint a hites alkusz, dacára annak, hogy ez utóbbi kinevezési okmánnyal bir. A közönség ellenőrzése sokkal hathatósabb eszköz a visszaélés ellen, mint a meghiteltetós. A hites alkuszok intézménye mindenütt hanyatlásnak indul . . . Budapesten is kebelzetük már több év óta megszűnt, a régi időkből maradt hites alkuszok száma minimumra olvadt össze, ujabb időben pedig 4 év alatt csakis 3 egyén tette le az alkuszi vizsgát és a hitet.» «Herics előadó indítványozza, hogy a hites alkuszoknak mint kiváltságolt állású személyeknek intézménye elejtetvén, az alkuszokról a törvény első részében, hol csak annyiban találhatnak helyet, amennyiben, mint külön jogokkal és kötelezettségekkel felruházott kereskedelmi személyek jelentkeznek, emlités ne tétessék: az alkuszi ügyletekre vonatkozó határozatok azonban a törvénynek második részében vetessenek fel.» A bizottmány ilyen ér' telemben határozott is. Az egyidejig még fenmaradt hites tőzsdei ügynöki intézmény 1897. évben szűnt meg. — 4. A levélpostai forgalom elterjedésével a i6. században a kereskedelmi érdekek mindinkább távolabbi területekre terjedtek ki, de a kereskedelmi élet általában bonyolultságával és tökéletesedésével uj szükségletek elé került. A kereskedőnek fontos érdeke fűződött ahhoz, hogy üzleti viszonyai, müveietei lehetőleg leplezettek maradjanak, hogy a már megnyílt, de még mindig nehézkes távolsági forgalom és közlekedés mellett kereskedelmi ügyletei gyorsan s biztosan bonyolittassanak le, hogy idegen városban lakó üzletbarátja hitelét és tőkéjét bőségesen kihasználhassa, hogy az idegen állam területén kötött ügyletei teljes jogsegély1 ben részesüljenek és végül, hogy a telepe helyén kivül lakó megbízottja, nevének meg nem engedett felhasználásával visszaéléseket el ne követhessen és hogy általában telepe helyéről a messze idegenbe is nyugodtan és biztosan bonyolíthassa le ügyleteit.2 Mindezt az előnyt egy uj jogi alakulat biztosította részére: a bizomány intézménye. Az olasz köztársaságok már a keresztes hadjáratok idejében virágzó ''kereskedelmet folytattak, de ez a kereskedelem túlnyomórészt proper-ügyletekből állott és noha Itáliában az institorok és faktorok mellett a bizományos jogi konstrukciója sem volt ismeretlen, ez az intézmény általánossá csak akkor lehetett, midőn a kereskedelmi hitelélet fejlődésnek indult és bizonyos könnyebbség (levélposta!) és biztonság következett be a távolsági forgalomban és a közlekedésben. A vázolt előnyöket biztosítva látták a kereskedők, ha idegen helyen teleppel rendelkező üzletbarátjuk üzleteiket az ő részükre és számlájukra, de inkognitójuk megtartása mellett saját nevükben létesítette. Hogy a spenceri nomenplaturát itt is használjam, elmondhatjuk, hogy a differenciálódással karöltve járó integráció, vagyis az a folyamat, amelynél fogva a különböződés folytán elkülönült részek között összefüggés támadt, itt nagy mértékben bekövetkezett és hogy a különböződés és egységesülés a bizomány jogi intézményének fejlődését a kereskedelmi élet tökéletesedő bonyolulásával karöltve mindinkább előmozdítja. — 5. A kereskedelem azonban nem elégedett meg az említett alakulatokkal. Nem érintve itt azokat, akik az ügyletek lebonyolításánál mint a főnökökkel állandó szolgálati viszonyban álló cégvezetők, kereskedelmi meghatalmazottak, segédszemélyzet működnek közre, a ke3 V. Ö. Grünhut, Das Recht*des Commiasionshandels.