Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - A részvényjog és a külföldi tőke

1H KERESKEDELMI JOG ilyen aránytalanság fenn nem forgása esetén az az egyensúly, amely az eladó által kötelezett szolgáltatás és a vevő részéről adott ellenszolgáltatás között az ügylet megkötése idejében fennállott, a gazdasági viszonyok eltolódása folytán utóbb sem szűnt meg. (Kúria P. VII. 3440/1920. sz. a. 1924. nov. 7-én.) Váltó. 21. Az a szabály (10,560 1922. I. M. sz, rend. 1 §.), hogy a váltón, keresk. utalványon és közraktári jegyen alapuló követelés elévülési ideje egy év, mindazon esetekben, midőn egyébként az elévülési idő ennél rövidebb, ugy a trianoni békeszerződés előtt, mint az után létrejött váltó- stb. követelésekre vonatkozik. (Kúria P. VII. 1332/1924. sz. a. 1924 okt. 21-én.) Indokok: Az 1922. évi március hó 31.-én kelt 3121/1922. M. E. számú rendelet kibocsátása után nem lehetett és nem is volt kétség abban a tekintetben, hogy a 2807/1915. M. E. szám alatt kiadott moratóriumfeloldó rendelet 35. §-ában foglalt s a 8261/1920. és 3121/1922. M. E. számú rendeletekkel hatályában fennállónak kimondott az* a rendelkezés, amely a váltón, kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló követelés elévülésének idejét, tekintet nélkül a kiállítás idejére, egy évben állapiíotta meg, mindazokban az esetekben, amelyekben a váltótörvény szerint számítandó elévülési idő egy évnél rövidebb, a háború előtt és a háború alatt kiállított váltón stb. alapuló követelés elévülésére alkalmazandó, hanem kétség éppen abban az irányban merülhetett és merült fel, hogy tekintettel arra, hogy az említett rendelkezést az 1922 március hó 31-én, tehát a trianoni békeszerződés életbelépte (1921 július 26.) után, vagyis már békeidőben kiadott, fentebb felhívott 3121/1922. M. E. számú rendelet is minden korlátozás nélkül s igy általánosságban, tehát annak azzal a tartalmával együtt mondotta ki hatályában fennállónak, amely szerint a kérdéses elévülés ideje — a váltó stb. kiállításának idejére való tekintet nélkül — egy év, vájjon az a szabály a trianoni békeszerződés életbelépte, tehát a háború befejezése utáni időben kiálitott váltón stb. alapuló követelés elévülésére is vonatkozik-e vagy nem? és vájjon az általában véve csak akkor alkalmazandó-e, ha a követelés az 1922. évi július hó 26-ik napjáig, vagyis a háborús kivételes hatalom megszűntéig (0310/1922. M. E. szánra rendelet) jár le, vagy pedig akkor is, ha a lejárat az ezt követő időre esik. Amikor tehát a m. kir. minisztérium az 1922. évi december hó 30-án, s igy már békeidőben kelt J 0,560/1922. M. E. számú rendelet 1. §-ában, még pedig a rendelet bevezető része szerint a váltón stb. alapuló követelések elévülése tekintetéhen, tehát ezen a téren általában felmerült ezen kétségek eloszlatása végett és nem is a háborús kivételes hatalomra vonatkozó törvények alapján, hanem a már békeidőben hozott 1922 : XVII. t.-c. 6. §-áhan nyert felhatalmazás alapján és nem a szóbanforgó követelések elévülése tárgyában a kivételes hatalom alapján kibocsátott rendeletekben foglaltaknak hatályban fentartásaképpen, hanem kifejezetten azoknak kiegészítéséül, minden megszorítás nélkül, tehát általános szabályként azt mondotta ki, hogy «a váltón, a kereskedelmi utalványon és közraktári jegyen alapuló követelés elévülésének ideje — tekintet nélkül a kiállítás idejére — a fennálló jogszabályok értelmében egy év mindazokban az esetekben, amelyekben a váltótörvény ennél rövidebb elévülési időt szab meg és hogy ez a szabály áll akkor is, ha a lejárat ideje az 1922. évi július hó 26. napjára, vagy az ezt követő időre esik», akkor ennek a rendelkezésnek nyilvánvalóan az az értelein tulajdonítandó, hogy ugy az emiitett békeszerződés életbelépte előtt, mint az azt követő időben kiállított váltón stb. alapuló követelés elévülésére vonatkozik. És annál inkább kell annak ezt az értelmet tulajdonítani, mert ha a szabályalkotónak akarata arra irányult volna, hogy ilyen szahály csakis a háború befejezéséig keletkezett ilynemű követelésre nézve álljon, akkor a felhívott rendelet 1. §-ának első mondatában foglalt rendelkezésnek a rendeletbe felvételére semmi szükség sem volt volna, mivel a háború befejezéséig keletkezett ilynemű követelésekre ugyanilyen szabály már amúgy is fennállott (fent felhívott 2807/1915. M. E. számú rendelet 35. §-a, 8261/1920. és 3121/1922. M. E. számú rendeletek); és mert különben is a háború befejezése s a háborús kivételes hatalomnak megszűnése után, békeidőben kiadott és az elmúlt idő bizonyos szakában, nevezetesen a háború befejezéséig keletkezett, szóbanforgó követelésekre nem korlátozott, hanem minden megszoritásnélküli szabály, amely azonkívül még kifejezetten is tartalmazza, hogyv a kérdéses követelések elévülési idejét — tekintet nélkül a váltó stb. kiállításának idejére — vonja szabályozás alá, kétségtelenül a háború befejezése után, békeidőben kiállított váltón stb. alapuló követelés elévülésére is vonatkoztatandó, és annak ellenkező értelmezése nem felelne meg sem a nyelvtani, sem pedig a logikai magyarázat szabályainak. S minthogy a m. kir. minisztérium az 1922 : XVII. t.-c. 6. §-áhan nyert felhatalmazás alapján, az ugyanilyen tárgyú törvényjavaslat megtörtént beterjesztésére is tekintettel, a kérdéses rendelet kibocsátására jogosítva volt, ezért az irányadóul szolgál. A Goldberger Sám. F. és Fiat R.-T legutóbb tartott közgyűlése az 1923-24. üzletév^osztalékát részvényenként 6000 koronában á'lapitotta meg. Az esedékes szelvény 1925 január 2-tól az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár, az ÁngloAusirian Bank budapesti fiókjánál és a társulat pénztáránál váltatik be. „Hernies" Magyar Általános Váltó nzlet R.-T. leg-y utóbb tartott közgyűlése az 1923-24. üzletcvre 1925. január 2-től kezdődően részvényenként 1003.— K (200 százalék a múlt évi 80 százalékkal szemben) osztalék kiűzetését határozta el Az igazgatóság uj tagiává választolták Kornfeld Pál bárót, a Magyar Általános Hitelbank ügyvezető-igazgatóját. Hirdetések felvétetnek lapunk kiadóhivatalában Felelős kiadó : Dr. SZENTÉ LAJOS. Hungária Hirlapnyomda R.-T. Budapest, V., Vilmos császár-üt 34. — Felelős: Scbmidek Géza.