Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - A részvényjog és a külföldi tőke

1. sz. 9 anélkül, hogy utólagos teljesítési határidőt engedne a vevőnek, abban az esetben, ha időközben a pénz értéke nagy mértékben csökkent. «Jóllehe( nem fix ügyletről van szó — mondja az indokolás —, felperesnek (vevő) mégis tudnia kellett, hogy a hátralékos vételárösszeg azonnali megfizetése az alperes (eladó) számára igen nagy fontossággal bir s a megállapodásnak lényeges alkatrészét képezi, egyszersmind mindez olyan napokban történt, amikor a márka elértéktelenedése különösen nagy lépésekkel haladt előre. Ilyen körülmények között alperes elállhatott az ügylettől anélkül, hogy a BGB. 326. §-a értelmében felperesnek utólagos határidőt tűzött volna.» 2. A késedelmes eladó is követelhet valorizációt annál az elvnél fogva, hogy a hitelezőnek az adós hibájából nemcsak károsodnia, de hasznot húznia sem szabad. A valorizáció mértékénél a bekövetkezett pénzromlás mellett figyelembe kell venni az összes körülményeket. A pénzromlásból eredő kárt a felek körülbelül egyenlő arányban tartoznak viselni; de figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vevő az eladó késedelmének tartama alatt nélkülözvén a szállítandó árukat, ennek folytán is bizonyos kárt szenved. (Hamburgi OLG. 1923 okt. 30.) 3. Az az eladó, aki a szerződés megkötésénél megkapta a vételárat, nem tagadhatja meg a szerződés teljesitését azért, mert a vevő nem hajlandó a vételárat valorizáltan megfizetni. (RG. 1924 január 25.) 4. Szállitási szerződéstől a pénzromlás miatt csak akkor szabad visszalépni, ha a vevő felszólításra sem mutatkozott hajlandónak arra, hogy a vételárat megfelelően felemelt összegben fizeti meg. A vevőnek későbbi, a visszalépés utáni nyilatkozata, hogy a vételárat hajlandó valorizáltan megfizetni, nem éleszti fel a szállításhoz való igényét, amely az eladó jogos visszalépésével megszűnt. (Berlini Kammergericht. 1923 december 10.) 5. A késedelmes szállító javára a nem-késedelmes vevő a vételárat az aranymárka alapulvételével fizetheti, ha ez neki kedvezőbb, mint az n. n. Reichsrichtzahl. Még ebből is levonandó azonban egy bizonyos összeg, az u. n. Verelendungsfaktor. «Mert — mint az ítélet indokolása mondja, — figyelembe kell venni a német nép elszegényedését és azt, hogy kitűnő üzletemberek sem voltak képesek arra, hogy vagyonukat az elértéktelenedéstől teljesen megóvják.» (Kasseli OLG. 1924 május 5.) 6. A késedelmes dologadós is hivatkozhatik a pénz értékének leromlására és követelheti a szerződés szerinti papirmárka-összeg felemelését. (RG. 1924 május 20.) 7. Az a körülmény, bogy fix ár («festeLPreis») köttetett ki azzal a célzattal, hogy a vevőt ne érintsék az esetleges áremelkedések, még nem jelenti azt, hogy a pénzromlásból eredő kárt is az eladó tartozik viselni. (RG. 1924 május 23.) (F. B.) A magyar kir. Kúria tanácsainak beosztása az 1925. évre. Polgári szakosztály. I. Elnök: Tőry Gusztáv dr., a m. kir. Kúria elnöke; akadályoztatása esetében Pap István dr. tanácselnök. Birák: Wesztermayer Vidor dr., Rácz Lajos, Gaár Vil| mos dr., Gaiger Miklós, Hutás József, Jakab Mi| bály. II. Elnök: Rötth László dr. tanácselnök. Birák: Adolf Sebestyén dr. tanácselnöki címmel, Se; reghy Mihály dr., Huszár Sándor dr., Jékey Dáj niel dr., Gallia Béla dr., Noszkó Imre dr. III. Eli nök: Zsiross Kálmán tanácselnök. Bírák: Pap Mó! ric dr;, Geiger Dezső, Bocskor Antal, Vámosy Mi| hály, Thébusz Aladár dr., Alföldy Dezső dr., Dózsa Ferenc. IV. Elnök: Túry Sándor dr. tanácselnök. Birák: Görgey Sándor dr., Deseő Kálmán dr., Kovács Marcell dr., Németh Rudolf dr., Ternovszky Béla dr., Zsitvay Géza dr. V. Elnök: j Staud Lajos dr. tanácselnök. Birák: Raskó István ; dr., Traeger Zsigmond, Frank Lajos, Kozma Endre dr., Szűcs Zoltán dr., Vida Zoltán dr. VI. Elnök: Baloghy György dr. tanácselnök. Birák: Jurka János dr., Lauffer Gyula, Totth István dr., Koós Emil dr., Szegedy Lajos dr., Karcsay Gyula dr. VII. Elnök: Kolos Jenő tanácselnök. Birák: Keczer Gyula, Bella János dr., Körtvélyessy György dr., Paradeiser János dr., Tóth Miklós dr., Ipovitz Károly dr. Büntető szakosztály.'!. Elnök: Ráth Zsigmond' a m. kir. Kúria másodelnöke. Birák: Kulin Sándor, Slavek Ferenc dr., Csizinszky Ágost Mendelényi László dr., Stengl Antal dr. II. Elnök: Szeőke István dr. tanácselnök. Birák: Istvánffy Lajos dr., Dicsőfi Sándor dr., Stocker Antal, Módly Béla, Bollá Árpád dr., vitéz Diószeghy Gábor dr. III. Elnök: Magyar István dr. tanácselnök. Birák: Agorasztó Péter dr., Rákosy Imre dr., Sélley Barnabás dr., Geszti Andor dr., Pazár Zoltán dr. Külföldi irodalom. Saxl-Bass: Die österreichische Bank- u. Börsengesetzgebung. Wien, 1924. Manz kiad., 2 köt. 1259 old. E cim alatt Saxl Erich dr. wieni ügyvéd és Bass Walther dr. a wieni értéktőzsde hites alkusza, kiadták az osztrák bank- és tőzsdeszabályok teljes egészét felölelő joganyagot. A mü 11 fejezetre oszlik, melyekben a szerzők nagy gonddal hordták össze és csoportosították a tőzsdék szervezetére, az alkuszokra, a tőzsdei választott bíráskodásra vonatkozó jogszabályokat, az egyes osztrák tőzsdék szabályzatait, azok szokványait, a tőzsdével kapcsolatos adó- és illetékügyi szabályokat, a külföldi fizetési eszközökre vonatkozó rendelkezéseket, valamint a különböző, a tárggyal vonatkozásban álló többi törvényt és rendeletet. Jogászi szempontból különösen értékes az osztrák tőzsdebirósági joggyakorlat tudomásunk szerint eleddig első rendszeres összeállítása, mely az öszszehasonlitó magánjog szempontjából becses adalék hazai jogászközönségünk részére is. Dr. Schmidl Imre. Hueck, Alfréd: Anfechtbarkeit u. Nichtigkeit v. Generalversammlungsbeschlüssen bei Aktiengesellschaften. Mannheim, Bentheimer. GM. 6. Geiler, Kari: Goldmarkbilanz u. Goldmarkumstellung. Mannheim, Bentheimer. GM. 3. Ernst Swoboda: Das Aufwertungsproblem und di Lösung der Kleinrentnerfrage. Graz 1924. Ulrich Moser.