Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - A részvényjog és a külföldi tőke

10 KERESKEDELMI JOG HAZAI JOGGYAKORLAT. Főnök és alkalmazotté 1. Nincs olyan jogszabály, amely a munkaadót arra kötelezné, hogy a drágulással és pénzromlással arányban alkalmazottainak illetményeit fokozatosan emelje. — A felmondásnélküli — jogtalan — elbocsátás jogkövetkezményekép az alkalmazottnak a felmondási időre fizetendő összeget az elbocsátás időpontjára valorizálva köteles a szolgálatadó fizetni. (Kúria P. II. 440/1924. sz. a. 1924. szept. 18-án.) Indokok: Mivel a felperes szept. 15. óta az alperes . . . i gázgyárának vezetésével volt megbízva, igazgatói cimmel, ezen hatáskörének közelebbi vizsgálata nélkül is megállapítható, hogy a rendelet 2. §-a 2. bekezdésében említett fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottnak tekintendő, akinek a rendelet értelmében szolgálati idejére való tekintet nélkül hathónapi felmondáshoz van joga. A hivatkozott rendelet ugyan nem helyezte hatályon kívül a joggyakorlat által megállapított azt a szabályt, hogy bizonyos szolgálati minőségben alkalmazottaknak egyévi felmondáshoz van igényük, ezt azonban a joggyakorlat csak olyan alkalmazottakra terjeszti ki, akik magasabb képzettséggel birnak, Önálló rendelkezéssel felruházott vezetői hatáskörrel és ennek megfelelő magasabb díjazással vannak alkalmazva. Mivel azonban ennek előfeltételei a felperesre nézve nem forognak fenn, az egyévi felmondáshoz való igénye törvényes alapon nem nyugszik . . . -Nincsen olyan jogszabály, amely a munkaadót arra kötelezné, hogy a drágulással és pénzromlással arányban alkalmazottjainak illetményeit fokozatosan emelje és azok életszínvonalát állandóan a korábban élvezett javadalmazásnak megfelelően fenntartsa. A kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet adva, az alperest marasztalta és pedig arra való tekintettel, hogy a felmondásnélküli elbocsátás jogkövetkezményekép az elbocsátás időpontjában az egész felmondási időre egy összegben tarthat jogos igényt és az alkalmazó ez alapon az elbocsátás jogtalansága esetén ez időponttól késedelemben állónak tekintendő, aki a pénz vásárlóerejében beállott csökkenést is viselni köteles, a felperes igénye arra is kiterjed, hogy az alperes által fizetendő összeg megfeleljen az őt megillető összeg valóságos értékének. 2. A munkaadó jogszabályaink értelmében nem kötelezhető arra, hogy alkalmazottja fizetését a pénz vásárlóképességének arányában emelje. A munkaadónak az a magatartása tehát, hogy alkalmazottjának illetményeit nem emelte oly arányban, mint azí ugyanabban a helységben működő hasonló üzletkörü vállalatok tették, nem tekinthető a munkaadó hibájának. (Kúria P. II. 7433/1923. sz. a. 1924. nov. 26-án.) Indokok: Mert a munkadíj, fizetés szabad egyezkedés tárgya lévén, az a fél, ki a másik kívánságát nem teljesiti, még nem hibás. Ha az alkalmazott a munkaadó által nyújtott fizetésből megélni nem képes, ez teremthet ugyan részére olyan kényszerhelyzetet, hogy állásában meg nem maradhat és szolgálati viszonyát megszüntetni és más állást vállalni kénytelen; ez a kényszerhelyzet azonban a felhívott rendelet 11. §-ának alkalmazása szempontjából csak akkor bírhatna jelentőséggel, ha a munkaadó hibájára volna visszavezethető. Cégbitorlás. 3. «Génius könyvkiadó r.-t.» és Magyar Géniusz nemzeti kultúrát terjesztő r.-t.» egymástól eltérnek. — A cégbitorlás késői megindítása folytán jogvesztés. (Kúria P. IV. 1561/1924. sz. a. 1924. nov. 13-án.) Indokok: Vonatkozó okfejtése szerint helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy a felperes a ((Genius könyvkiadó r.-t.» cégszövegétől az alperes cége: «Magyar Géniusz nemzeti kultúrát terjesztő részvénytársaság", ugy a cégszövegben előforduló szavak különbözőségénél, mint számánál fogva világosan megkülönböztethető. Hasonlókép szembeöltő az eltérés a felperes részéről a cégszöveg rövidített, megjelölésére önkényesen használt «Genius» vezérszó és az alperes által «Magyar Géniusz» alakban használt rövidített cégszöveg között. Ilyen tényállás mellett — különös tekintettel arra is, hogy a felperes a vitatott cégbitorlás megszüntetését, bár arról tudomással birt, egy és fél évet meghaladó időn át nem szorgalmazta, hanem tűrte azt, hogy az utána alig pár hónap elteltével megalakult és 1921. március hó 26-án bejegyzett alperes részvénytársaság cégszövegében az övével egyező «Géniusz» vezérszót használja — helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes ebben az esetben az alperes ellen a «Géniusz» toldatnak a cégszövegből kihagyása iránt cégbitorlás címén már az időmúlás okából sem léphet fel sikeresen keresettel. „ Részvénytársaság. 4. Az alapszabályoknak az az intézkedése, hogy a közgyűlésen szavazati joggal csak az birhat, aki részvényeit kellő időben és helyen letette, nem érinti a kellően igazolt részvényesnek azt a jogát, hogy a közgvülésen résztvehessen és felszólalhasson. (Kúria P. IV. 4363/1924. sz. a. 1924. nov. 18-án.); Indokok: A részvénytársaság közgyűlésén előterjesztendő indítványok feletti szavazás akadálytalan lefolyásának előkészítése, az alapszabályszerű határozatképesség megállapíthatósága, a részvények egy részének csak átmenetileg, rövid idő óta birtokában lévő kisebbség akaratának meglepetésszerű és káros érvényesülése elleni védekezés és egyéb jogos célszerűségi szempontok indokolttá és megengedetté tehetik az alapszabályok oly rendelkezését, amely szerint a közgvülésen csak azoknak a részvényeseknek lehet szavazati joguk, akiknek a részvényei a közgyűlést megelőző meghatározott határidőn belül a társaság részvénykönyvében az ő hevükre már átírattak, — feltéve természetesen, hogy a szavazati jog