Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 10. szám - A kereskedelmi törvény reformja

KERESKEDELMI JOG A HITELJOG MINDEN ÁGÁRA KITERJEDŐ FOLYÓIRAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST V., Visegrádi-utca 14. sz. Telefon 71—65. ALAPÍTOTTA : / FŐSZERKESZTŐ : néhai GRECSÁK KÁROLY BUBLA FERENCZ b. t. t., igazságügyminiszter ny. kúriai tanácselnök FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. SZENTÉ LAJOS ügyvéd Előfizetési ár: Negyedévre: 30,000 korona. Egy füzet ára 12,000 kor. HUSZONKETTEDIK ÉYFOLYAM10. sz. MEGJELENIK MINDEN HÓ ELEJÉN BUDAPEST, 1925. NOVEMBER 1. Dr. Reitzer Béla ügyvéd. A kereskedelmi törvény reformja. Dr. Szenté Lajos ügyvéd. A kény szer egyezségi eljárás reformja. SZEMLE: Tőry Gusztáv. — Wolf Vilmos. — A kereskedői mérleg felértékelése. — A kereskedelmi jog reformja. — A valorizáció törvényhozási szabályozásáról. — Kártérítés valorizációja az ujabb osztrák joggyakorlatban. — Cégügyi rendelet. — A postaláda per. — A valorizáció Csehszlovákiában. TARTALOMJEGYZÉK: IRODALOM : Hazai irodalom. Külföldi irodalom. HAZAI JOGGYAKORLAT : 137., 138., 139 ,140. Általános. — 141., 142. Kamat. — 143., 144. Valuta. — 145. In integrum restitutio—Valuta. — 146., 147., 148, 149., 150. Valorizáció. — 151. Kegydij valorizálása. — 152. Valuta-valorizáció. — 153. Kelengyebiztositás valorizációja. — 154. Gazdasági lehetetlenülés. — 155. Alkuszdij. A kereskedelmi törvény reformja,* Irta: Dr. Reitzer Béla ügyvéd. Amikor az első rövid hir néhány hónap előtt a napilapokban megjelent, amely a kereskedelmi törvény küszöbön álló reformját hirül hozta, a közvélemény nem tulajdonított nagyobb jelentőséget neki, mint hasonló hireknek általában. Gyakorta bukkanak fel és újból letűnnek. Még akkor is kétséggel fogadtuk, amikor miniszteri intervju formájában megismétlődött és nem értékeltük többre, a viresque acquirit eundo gyakran tapasztalt megnyilatkozásánál. Minthogy azonban időközben a szaklapokban félhivatalos részről oly komoly és kimerítő közlemények jelentek meg, amelyek arra engednek következtetni, hogy ezúttal nem röpke híradásról van szó, hanem a reform tényleg aktuális, nem lehet többé a kérdés fölött napirendre térni. A kereskedelmi törvény reformjának gondoki la bizonyos időközönként majdnem szabályszerűséggel felmerül. Hátterében többnyire valamely akut gazdasági vagy politikai áramlat áll. Ezek az áramlatok vagy természetes folyamatukkal, vagy valami külső beavatkozás utján újból lecsillapultak és velük együtt a kereskedelmi jog reformja is lekerült a napirendről. Hogy mi elevenítette most fel, erre első pillanatra bajos a választ megtalálni. A legautentikusabb felvilágosítást dr. Thury Sándor urnák, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya egyik vezető tagjának a Jogállam f. évi szeplemberhavi füzetében megjelent közleménye adja meg. Minthogy csodálatos módon sem a gazdasági körök, sem a jogászi közvélemény még nem foglalkoztak a kérdéssel, jóllehet, az fontosságánál fogva megérdemelné, talán nem lesz felesleges munka, ha kissé mélyebben tekintünk a probléma lényegébe. A keresk. törv. corpus jurisunknak nem vérszerinti szülötte. De nem is mostoha gyermek hanem teljesjogu örökbefogadott gyermeke. Az életbe* Szerzőnek a Budapesti Ügyvédi Kör okt. 29-én tartott előadása. lépése óta eltelt fél évszázad azt a meglehetősen laza kapcsolatot, amely életviszonyaink és a tör " vény szelleme között fennállott, a legszorosabbra fűzte. Oka ennek egyrészt a törvényben rejlő nagyfokú elasticitás, másrészt az az irányító hatás, melyet a törvény maga gazdasági életünkre gyakorolt. A kölcsönös assimilációnak egész szokatlan eredményével állunk szemben. Egy jól sikerült transfuzió sem képes két szerves test vérsejtjeinek olyfoku egyöntetűségét előidézni, mint ahogy ezt a jelen esetben látjuk. Ebben — semmi kétség — oroszlánrésze van a bírói gyakorlatnak, amelynek méltatására alább még rátérünk. Hogy minő hatást gyakorolt a kereskedelmi törvény általános magánjogunk fejlesztésére, ezzel mint közismert ténnyel ehelyütt nem is kell bővebben foglalkoznunk. Elegendő arra rámutatni, hogy a Kt. ügyleti szabályai irott magánjogi Kódex hiányában sok tekintetben általános kötelmi erőre kaptak. E szabályok a nagyközönség tudatába is átmentek. Ilyen körülmények között kétszeresen indokolt annak vizsgálata, mi idézte elő a tervbevett reform szükségességét. Minden jelentősebb és mélyebbre ható törvényhozási reformnál két előkérdés szorui tisztázásra. A szükségesség kérdése általánosságban és az időszerűségé. Az elsőre azt a választ olvassuk a fentemiitett közleményben, hogy ötven év alatt a gazdasági viszonyok annyira megváltoztak, a forgalom annyira bonyolultabbá lett, hogy az akkori viszonyokhoz igazodó, sőt már annakidején is azok mögött maradó törvény nagyrészt elévült. Hivatkozás történik arra, hogy a háborús és ezt követő gazdasági viszonyok különösen annyira átalakították a világgazdaságot és nemzetgazdaságunkat, hogy a reformot továbbra elodázni nem szabad. Még egy szempont domborodik ki ez érvelesénél, amely nem most hangzik el elsőizben. Ez, az, hogy különösen a gazdatársadalom érdekei kívánják meg a törvény némely alapvető rendelkezésének megváltoztatását, mert e rendelkezésekben rejtő szigor kezdettől fogva tűrhetetlen következményekre és jogos panaszokra adott okot. Azáltal, t. i., hogy a törvény alkalmazási köre tul-