Kereskedelmi jog, 1925 (22. évfolyam, 1-11. szám)

1925 / 1. szám - Aktuális kereskedelmi jogi kérdések. Még mindig a valorizációról. Észrevételek dr. Pollák Rudolfnak a Juristische Blätter LIII. évi 23. és 24. számában megjelent cikkére. Valorizáció a vasuti fuvarozási ügyleteknél

1. sz. KERESKEDELMI JOG 3 előmozdítása, a külön birói status, a modern szervezeti törvény megalkotása, a bíróságok parlamenti képviselete, az uj illetményszabályzat, mind oly feladatok voltak, amelyek megoldását ő a mindenkori igazságügy minisztertől, minden egyéb szempont figyelmen kivül hagyásával, egyénisége teljes súlyát latba vetve, követelte, de amelyet az igazságügyminiszteri székben éppen oly kevéssé tudott megoldani, mint sokszor megrótt elődei. Rá kell mutatni erre a körülményre is, nehogy olybá tűnjék Grecsák Károly működése, mint aki élete javát köd képek hajszolásával töltötte el, amelyek mint a párák szertefoszlottak, amidőn azoknak rögzítését végre megkísérelhette. Grecsák Károly néhány hónapos igazságügyminisztersége e nagy tervek előkészítésére sem nyújtott lehetőséget. Az igazságügy legfőbb irányító hivatalát akkor vette át, amikor a világháború már 3 éve marcangolta minden intézményünket és a küzdelem folytathatása a legnagyobb áldozatokat követelte. A «hadviselés érdeke)), ez volt a jelszó, amellyel minden kivánságot el lehetett némítani és amely alkalmas volt, hogy minden reformeszmét még csirájában elfojtson. Ebben a környezetben jelentős újításokkal kacérkodni, minden komolyságot nélkülözött volna. Grecsák Károly egész életén át szem előtt tartotta, hogy a lehetőségekkel számoljon. Amit adott viszonyok közt meg lehetett valósítani, azt irányító állásában sem mulasztotta el. Kezdeményezője, és végrehajtója volt a bírák általános előléptetésének, amely utoljára hozott e hivatalnoki kar számára valóságos, kézzelfogható előnyöket, erélyes kézzel hajtotta végre ama sokszor hangoztatott programrnpontját, amelyben a magas állásoknak fiatalabb erőkkel való megerősítését, az elaggott tekintélyeknek nyugalomba helyezését követelte. Törvényalkotás terén a pénz értékének észrevehető csökkenésével ő foglalkozott elsőizben, novelláris uton kiterjesztve a polgári "bíróságok hatáskörét az értékhatárok szempontjából. A büntetőtörvénykönyv reformmunkálatai a sok egyéb teendők közepette is újból napirendre kerültek, aminthogy a kereskedelmi törvény és a részvényjog újjáalakítására adott megbízásainak végrehajtását is állandóan figyelemmel kisérte. Mindezek azonban a viszonyok okozta nehézségek legyőzésén kivül különleges energia kifejtését is szükségessé tették. Meg kellett birkóznia azzal az egészségtelen helyzettel is, amely egész miniszteriális szereplésére az ideiglenesség zavaró, bélyegét nyomta s amely az irányító hatáskörök szigorú elválasztásának hiányában utóbb már magát is elkedvetlenítette nagyobbméretü vállalkozásoktól. Ez az igazságügyminiszteri pozíció nem volt alkalmas arra, hogy alapos Ítéletet mondhassunk arról, hogy Grecsák Károly az igaz;<• ságügy legfőbb szervének szerepében mit tett és mit kellett, avagy lehetett volna tennie. Talán az is az oka, hogy mi, akik nem csupán tehetségét tiszteltük, de egyéniségét is ismertük, csak arra az' időre gondolunk mindig vissza, amikor Grecsák Károly kevesebb hatáskörrel, de annál nagyobb súllyal tudott fellépni, ha eszméiért és terveiért sikraszállott. Mert egy-egy hírlapi cikk, egy közgyűlési beszéd az argumentumok oly komplexuma volt, amelyet agyonhallgatni nem lehetett. A régi idők csillagai kialvóban vannak, megszűnnek világítani, hiszen az uj horizontokra beállított szemek már ugy .sem tekintettek feléjük. Vajha mielőbb feltűnnének az uj fényforrások, hogy ne érezzük fájdalmasan e régi szép idők emlékeit. Mert: «nessun maggior dolore chericordarsi del tempó ...» Aktuális kereskedelmi jogi kérdések. Irta: Bubla Ferenc, nyűg. kir. kúriai tanácselnök.1 XjV. Még mindig a valorizációról. — Észrevételek dr. Pollák Rudolfnak a Juristische Blátter MII. évi 23. és 24. számában meaielent cikkére. — Valorizáció a vasúti fuvarozási ügyleteknél. Kifogyhatatlan téma a valorizáció kérdése. Az ingadozások ugy a judikatura, mint. az irodalom terén még mindig tartanak s azt hiszem, nem is fognak egyhamar nyugvópontra jutni. Amin nem is lehet csodálkozni, mert ez a kérdés mélyen belevág a gazdasági életbe, sőt a jogbiztonságot érzékenyen érinti, mert mig a valorizáció lehetőségének Damokles-kardja fejük felett lebeg, sem hitelező, sem adós nem tudhatják biztosan, hányadán vannak vagyoni helyzetükkel, sőt, hogy van-e egyáltalán valami vagyonuk? Hol fog lecsapni a Damokles-kard s nem fogja-e visszaható erővel felzavarni azt, amit már eddig rendezettnek ós biztosítottnak gondoltak? Csak egy bizonyos, az t. L, hogy az adós vétkes késedelme esetében az e részben már legnagyobb részt megállapodásra jutott birói gyakorlat szerint annál a jogszabálynál fogva, melyet e tárgyban irt első cikkemben kifejtettem (Keresk. Jog XXI. évi 1. száma), van helye valorizációnak, de ennek mértéke is a konkrét helyzetek és a felfogások különbözősége szerint többféleképpen variálhat. De hogy vagyunk a valorizációval ott, ahol az adós késedelméről nem lehet szó? Hogy vagyunk ezzel a kérdéssel a jelzálogos hitelnél? A biztosítási ügyleteknél? A visszatérő időszá1 Előző közlemény a Keresk. Jog XXI. évi 4. számában.